Öt ok, amiért Kína lehet az önvezetés paradicsoma

Igazi versenyfutássá nőtte ki magát az autonóm járművek fejlesztése, a vetélkedés pedig már nem csak a gyártók és beszállítók, hanem országok és régiók között is zajlik, hiszen az az ország, ahol elsőként terjednek el az ehhez kapcsólód technológiák, még inkább meghatározó szerepet kaphat, és nem kevés beruházást vonzhat magához. Kínának talán nincs egyértelmű kulcspozíciója az autonóm technológiákban, mégis ez lesz az első ország, ahol a sofőr nélküli autók elterjedté válhatnak – mindezt pedig a Forbes szerint öt érvvel lehet alátámasztani.

1. Szükség van gazdasági növekedésre és megfelelő életminőségre

Régi vicc a pekingi autósok között, hogy a kínai főváros nem más, mint egy hatalmas parkoló. És ez még rosszabb csúcsforgalomban. Az ország gazdasági bummja miatt a motoros járművek ellepték az utakat, a város borzalmas levegőjéért, ami a városi népesség gyors növekedésével csak még rosszabbá válhat, jelentős részben ezek felelősek. A közlekedés hatással van a lakosok mindennapjaira, a dolgozók produktivitására és a javak és szolgáltatások hatékony mozgatására is.

A kínai kormány felismerte a problémát, a közösségi közlekedés intenzív fejlesztésébe kezdett és szigorította a magánautók használatát. A privát szektor ennek megfelelően átrendezte a kínálatot: az elektromos biciklik, autó-, sőt kerékpármegosztó szolgáltatások csökkentették a forgalmat, a szennyezést és az üzemanyag-fogyasztást is. Az önvezető járművek azonban még ennél is nagyobb hatással lehetnek mindenre. A sofőr nélküli technológiával a közlekedési költségek mérföldenként 20 centtel csökkenhetnek, csökkenhet az autótulajdonosok száma, de költséghatékonyabb lehet a szállítmányozás is.

2. Fogyasztói kereslet és elfogadás

Harminc évvel ezelőtt Kínában csak szűk körnek volt magántulajdonú autója, 2009-re viszont az ország lett a világ legnagyobb autópiaca, ma az országban több mint 300 millió autó van forgalomban. A hozzáállásban való gyors változás miatt nőtt meg ez a szám. A kínaiak az a kiemelkedő hajlandósága, hogy átvegyék az új technológiákat, meghatározó lehet a sofőr nélküli autók szempontjából is, hiszen ezeknek szüksége van arra, hogy a fogyasztók megbízzanak a technológiában, a mögötte álló vállalatban és a kormányzatban, hogy az képes ezt szabályozni. Egy friss kutatás szerint a kínaiak kétszer annyira bíznak az autonóm járművekben, mint a németek vagy az amerikaiak.

3. Technológiai vezetés

Az önvezető autók lényegében számítógépek. Ezért működnek együtt az amerikai és német autógyártók is a Szilícium-völgy techóriásaival, hogy közösen gyorsan technológiai vállalatokká válhassanak.

Amíg a korábbi, hagyományos autóipari szereplők rengeteg sofőr nélküli magtechnológiát fejlesztettek ki nyugaton, rengeteg nyitott kérdés van, melyeket akár Kína is megválaszolhatna. A kínai kormány ráadásul tavaly hozta nyilvánosságra nemzeti stratégiáját. Ennek kimondott célja, hogy világvezető legyen a mesterséges intelligenciák kulcsterületein. Erre minden esélye megvan, mivel erős technológiai rendszere van, mely olyan márkákat foglal magába, mint a Tencent, az Alibaba és a Baidu globális technológiai óriások.

4. Pénz és intelligencia

Kína évente kétszer annyi diplomást termel ki, mint az Egyesült Államok, évente 4,7 millió természettudományos, technológiai, mérnöki és matematikai területen tanuló hallgató kap diplomát. A kormány és a legfontosabb helyi egyetemek aktívak abban, hogy megkaparintsák a világ legnevesebb oktatóit. A fiatal kínaiak mára nagyobb lehetőséget látnak abban, hogy odahaza keressenek pénzt, mint hogy külföldön, ami jól mutatja, hogy az agyelszívás Kínából nyugat felé mozgása lelassult, talán visszafordulóban is van.

5. Kormányzati akarat, szabályozás és etika

Evidens, hogy az emberi mulasztás okozza a balesetek nagy részét, így a sofőr nélküli technológiákkal ez kiküszöbölhető lehetne. Tény, hogy a technológia már jelen van, a Google, a Waymo és az Uber e téren jó példaként szolgál. De a balesetek, mint például a legutóbbi, arizonai is sötét felhőket von a fejlődő iparág fölé. Elsőként egy önvezető Uber-gép gázolt el egy gyalogost, majd egy Waymo kisteherautó tört össze, igaz, utóbbi egy másik autó emberi sofőrjének hibájából történt. Alighanem igaza van Elon Musknak, mikor azt mondja, azért tartanak az emberekben a technológiától, mert a média direkt a veszélyekre hívja fel a figyelmet. Ilyenkor számos kérdés merül fel, például hogy hogyan szabályozzák a sofőr nélküli autókat, és a titoktartás és etika kérdéskörét hogyan rendezik.

Kínának ebben viszont nagy előnye van.

Nyugaton kérdéses az adatgyűjtés módja és jogköre, Kínában azonban már gyűjti a kormány a mobiltelefonok adatait. Ha az infrastruktúrális beruházásokat nézzük, nyugaton gyakran akadályokba ütköznek a megvalósítás során, míg Kínában az emberek átköltöztetésével és kompenzálásával gyorsan megoldják az ilyen problémákat. Mivel Kínában kevesebb etikai aggály merül fel, gyorsabban tud dönteni, mint a többi ország.

Fontos motivációforrás az is, hogy Kína szeret éllovas lenni, amire a kormány elég sok pénzt is áldoz. Ha az ország gyors lépésre kényszerül, akkor többnyire meg hezitál.

Talán az egyetlen ok, amiért mégsem Kína lehet az önvezetés paradicsoma, az a tömeges munkanélküliség. Tudjuk, hogy a mesterséges intelligencia, a robotika és más technológiák több munkahelyet hoznak létre, mint amennyit elvesznek, viszont a mesterséges intelligencia egy idő után helyettesíti az embereket. Persze Kína felismerhette ezt a veszélyt, hiszen felmérések szerint nagyobb hajlandóságot mutat a munkaerő tömeges átképzésére vagy a közszférába tartozó munkahelyek növelésére, mint az USA.

Összességében kijelenthető, hogy Kína egyre erősödő pozíciója maitt a Szilícium-völgyön nagy nyomás van az önvezető technológiák ügyében. Minden bizonnyal látni fogjuk, mit hoz a sofőr nélküli jövő, de az már most biztos, hogy Kínában tényleg sokkal szabadabb az út.