Nem kell, hogy a hatótáv rovására menjen az elektromos autó fűtése

Az észak-amerikai autós klubokat tömörítő AAA egyik tanulmánya szerint egy tisztán elektromos autó utasterének felmelegítése -7 Celsius fok külső hőmérséklet mellett 41 százalékos hatótáv-csökkenést von maga után, míg 35 foknál a kabin lehűtése 17 százalékkal csökkenti a megtehető kilométerek számát.

Az energián kettő módon lehet spórolni. Az egyik módszer a levegő fokozott visszakeringetése, a másik pedig a visszakeringetett és a külső levegő egyidejű, kevert használata. Utóbbinak már gyakori alkalmazója a japán Toyota.

A Mahle Behr mindkettő megoldást tanulmányozta, és az érdeklődőknek nemrég a SAE International világkongresszusán mutatták meg, hogyan is lehetne az ablakok párásodását megakadályozni, közben pedig megfelelő hőmérsékleten tartani az utasteret anélkül, hogy az a hatótáv rovására menne. A tesztek során, az üveg tisztán tartása mellett 1,9 százalékos hatótáv-növekedést sikerült elérni.

A dilemmák

A külső levegő alacsonyabb páratartalmú, mint az utastéri, ezért a legjobb eszköze a párásodás megelőzésének. Ugyanakkor nyáron a beszívott levegő túl meleg lehet, ami pedig a légkondicionáló gyakoribb használatához vezet, fokozva az energiafogyasztást. Télen más a helyzet, akkor a külső levegő melegítése fogyasztja az akkumulátorban tárolt energiát.

A légkondicionálót a maximumra állítva általában a visszakeringetett levegőt hűtik, ami gyorsítja a hűtést, mérsékelve a fogyasztást. A megoldás azonban csak korlátozott ideig használható, mert a bent ülőkből származó pára felhalmozódása nyirkos hideg légkört teremt, ezenkívül párásodást eredményezhet. Télen a levegő állandó visszakeringetése szintúgy fokozott páraképződéshez vezet, amire a megoldást a légkondicionáló bekapcsolása vagy a hidegebb külső levegő beengedése jelentheti, ami azonban rontja a fűtés hatékonyságát.

Valamit valamiért

A Mahle mérnökei egy szélcsatornába állított Chevrolet Bolton végezték a teszteket. Az elektromos autó szellőzőrendszerét módosították, hogy lehetővé tegye a külső és az utastéri levegő egyidejű keringetését is. Az ablakokra, a középső féklámpára, illetve a padlóra páratartalom-érzékelőket helyeztek, továbbá hőmérséklet-érzékelőket is beépítettek, közel az ablakokhoz és azokhoz a pontokhoz, ahol az utasok kilélegeznének.

A fűtés energiafogyasztásának mérésére a Boltot nulla, -10 és -20 Celsius fokra hűtötték, majd felmelegítették a belső teret csak külső levegőt, az idő felében és harminc százalékában visszakeringetést, valamint külső és visszakeringetett levegőt együtt használva. A tesztek során negyven percig mozgott az autó, míg tíz percben készenléti üzemmódban volt.

A három hőmérséklet és a négy levegőkeverései mód kombinációinál mért eredményeket a külső levegővel melegítés energiaigényéhez mérték. A legnagyobb megtakarítást – 17 százalékot – a visszakeringetés fele időben való használatával érték el, ám az ablakok elfogadhatatlan mértékben párásodtak.

A legjobb, ha visszakeringetünk, de nem túl gyakran

A párásodás megelőzését egy másik teszt során mérték fel. Az autót -10 Celsius fokon három órán át hűtötték, majd tíz percig párásították egy, kettő vagy öt utast imitálva. Ezután az autót állandó negyven kilométer/órás sebességre gyorsították fel. Kezdésként a szellőző rendszert jégtelenítő módra kapcsolták, és miután a szélvédő kritikus területei tisztává váltak, a szellőzést a lábakra irányították, a már korábban leírt levegőkeverési módok egyikét használva, miközben 23-25 fokon tartották az utasteret.

A külső és belső levegő egyidejű keringetése és csak az utastári levegő használata az idő harmadában, gyakorlatilag egyező eredményre vezetett. Az utóbbi módszerrel egy kicsit nagyobb mértékben, összesen 4,2 kilométerrel növelték a Bolt 381 kilométeres hatótávolságát. Figyelembe véve, hogy az előbbi megoldás komplexebb és drágább, az ablakok energiatakarékos, ugyanakkor hatékony párátlanításának legjobb módja a levegő az idő harmadában visszakeringetése.