Minden, amit az ipari szoftverekről tudni érdemes

A digitális technológiákat és az agilis elveket egyaránt magában foglaló módszer, a should-costing, azaz az úgynevezett költségszámítás lehetővé teszi, hogy alulról felfelé becsüljék a szállítók termelési költségeit és árréseit, emellett segít a vállalatoknak megkülönböztetni az áruk vagy szolgáltatások árát és valódi értékét.

A költségszámítási módszer ma már az autóipari vállalatok hardver-beszerzési folyamatainak egy bevált módszere, a szoftver-beszerzések közel sem olyan gördülékenyek – ennek oka, hogy a legtöbb autóipari beszerző csoport jól ismeri a hardverek beszállítóit és azok munkafolyamatait, de viszonylag keveset értenek a szoftverfejlesztéshez.

Az autóipari szoftverek növekvő jelentősége

Mivel az új technológiák egyre nagyobb teret hódítanak az autóiparban, a szoftverek jelentősége folyamatosan nő. Például az ügyfeleket a márkaválasztás terén az is befolyásolhatja, hogy az adott gyártó milyen szoftvereket alkalmaz – a McKinsey felmérése szerint a vásárlók 36 százaléka váltana, ha egy másik márka jobb digitális és összekapcsolt szolgáltatásokat kínálna.

Emellett a vállalat becslése szerint az autóipari szoftverek globális piaca 2020 és 2030 között mintegy kétszeresére nő. Ez a növekedés pedig könnyedén felülmúlja az autóipar egészének terjeszkedését, amely várhatóan évente valamivel több mint 3 százalékkal fog növekedni ebben az időszakban.

Az autóipari szoftverbeszerzés kihívása

Habár az OEM-ek egy része egyre inkább próbálja házon belül kifejleszteni a szoftverfunkciókat, a legtöbben továbbra is nagy mértékben támaszkodnak külső hardver- és szoftverszolgáltatókra az egyedi megoldások biztosításához. A kizárólag szoftvert gyártó vállalatok gyakran algoritmusokat terveznek a különböző járműrendszerek számára. A hagyományos 1. és 2. szintű beszállítók gyakran saját szoftvergyártóik szakértelmére támaszkodnak, amikor a hagyományos autóipari vállalatoknak dolgoznak.

A külső forrásokra való támaszkodás akkor is működik, amikor az OEM-ek testre szabott szoftvereket keresnek üzleti tevékenységük különböző területeinek működtetésére – például a mesterséges intelligencia alapú minőség-ellenőrzési rendszerek gyártására. A beszállítók körében a folyamatban lévő digitális átalakítás arra készteti az informatikai részlegeket, hogy a szoftverfejlesztés nagyobb részét kiszervezzék, ugyanis nehezen tudják kielégíteni az üzleti oldalról érkező folyamatosan növekvő keresletet.

Hiányosságok a gépjármű-szoftver beszerzési tárgyalások során

A szoftvergyártóknak még sokat kell fejlődni, hogy gördülékenyen működhessenek – egyelőre még a szükséges eszközök és képességek sem állnak rendelkezésre ahhoz, hogy objektív, pontos képet alkossanak a termékek és szolgáltatások költségeiről.

Így mivel hiányosak az ismeretek, a beszállítók is küzdenek a költségtárgyalások során – kevés előre kidolgozott bevált gyakorlat van, amelyet alkalmazni tudnak, mivel a legfejlettebb, csúcstechnológiát alkalmazó vállalatok házon belül fejlesztik és gyártják a szoftverek nagy részét, emellett saját szakértőket is foglalkoztatnak, akik többek között könnyen megbecsülik az egyes áruk és szolgáltatások költségeit is.

Az autóipari szoftverek költségeinek előnyeiről

A szoftverfejlesztés és a kapcsolódó költségek átláthatóságának hiánya komoly következményeket vonhat maga után. A gyártók és az első számú beszállítók gyakran nagyon sokat fizetnek a különféle kódokért – a szóban forgó érték dollár százmilliókat jelenthet egy OEM vagy egy nagyobb beszállító esetében.

A szoftver-költségszámítás a teljes átláthatóság elérésének legjobb módja. A módszer alapja az átlátható, a gyártási folyamat alulról felfelé építkező modellje, hiszen így képesek megbecsülni a beszállítók költségeit és árréseit. Ezzel a részletességgel a vevők a beszállítókkal folytatott, pusztán kereskedelmi megbeszélés helyett tényalapú, pontról pontra zajló vizsgálatot folytathatnak a tárgyalt áruk és szolgáltatások kapcsán.

A módszer emellett segíthet a vállalatoknak megérteni a különféle üzleti elemek pénzügyi hatásait – például a javasolt csapatméretet, a csoportosítást, a projekt időtartamát és a legköltségesebb országokban található munkaerő arányát is. A termékek lehetővé teszi a vállalatok számára, hogy lássák, a különböző funkciókészletek vagy megoldási architektúrák hogyan befolyásolják a költségeket.

A módszer a szoftverek szállításának és a termékbevezetés kockázatának csökkentésében is támogatja a vállalatokat – a beszerzési csoportok könnyen meg tudják állapítani, hogy hogyan értékelik egy ajánlat tényleges versenyképességét, a pénzért a maximális szolgáltatást biztosítják-e, valamint a beszállítók termelékenysége és költségteljesítménye versenyképes-e.

A szoftverfejlesztési költségek megosztott, részletes megértése lehetővé teszi az OEM-gyártók és a beszállítók együttes fejlődését és növekedését.

A költségszámítás lehetőségei

Szoftver vásárlása esetén az OEM-ek részletes ajánlatokat kérnek a beszállítóktól, melyek lebontják részleteire a költségeket. Ezután a beszerzési részleg szakértői összevetik az ajánlatokat, és felhasználják azokat a beszerzési tárgyalásaikhoz. Noha ez a költség megközelítés hatékony alapot biztosít a tárgyalásokhoz és a beszállítói teljesítmény menedzseléséhez, a költségtényezők valódi megértését nem teszi lehetővé.

Amint a vállalatok áttérnek a szoftver-költségszámítás módszerére, két lehetőség közül választhatnak: az úgynevezett „T-shirt sizing” opció és a komplexitás-elemzés között.

T-shirt sizing és komplexitás-elemzés

A leggyorsabb és legegyszerűbb költségszámítási módszer – a T-shirt sizing – magában foglalja a gyakran használt strukturált mérnöki technika alkalmazását. Ez a megközelítés sok techcégnél elterjedt, a szakértők ebben az esetben az abszolút becslések helyett relatív becsléseket alkalmaznak, ezáltal nagyobb valószínűséggel érthető meg a jelentőségük.

A T-shirt elemzés esetében a szakértői csapatok először kezelhető részekre bontják a szoftvert – például a szoftvert funkció vagy ügyféligény szerint vizsgálják. Ezt követően a szoftverek méretének meghatározása következik, összehasonlítva az alkatrészeket a referencia projektekkel. Végül pedig átalakítják a méretbecslést költségértékekre.

Míg a módszer előnye a gyorsaság, addig nem teszi lehetővé a csapatok számára, hogy összehasonlítsák a különböző projekteket, beleértve a más szakértői csoportok által vezetett programokkal is. Emellett a vizsgálatok nem tartalmaznak adatokat az ütemterv korlátaihoz vagy a legjobb költségű helyhez köthető hatásokkal kapcsolatban.

A gépi tanulás alapú komplexitás-elemzés során a vállalatok egy sor referenciaprojektet használnak fel, amelyekkel szabványosított összehasonlításokat végeznek. A nagyon bonyolult, évekig tartó fejlesztéseket igénylő szoftveralkalmazásokkal és számos mérnökkel a folyamat először a szoftvert blokkokra bontja, amik általában az ügyféligények és a kommunikációs igények funkcionalitására épülnek.

Az egyes elemeknél a szakértők megbecsülik a legfontosabb bonyolultsági tényezőket, amelyek általában tartalmazzák a szükséges tesztek, változatok és kódsorok számát, valamint a kód típusát. A csapatok figyelembe veszik a nem funkcionális követelményeket is, például a biztonságot. Majd az információkat összefüggésbe hozzák a rendszer általános jellemzőinek igényeivel, például a valós idejű követelményekkel. A felsorolt lépések után pedig a szakértők átalakíthatják az erőfeszítések beazonosított tényezőit a projekt megvalósításához szükséges tényleges költségekre.

A legfejlettebb komplexitás-elemzések gépi tanulási algoritmusokat alkalmaznak az összehasonlításhoz a legjobb referenciaprojektek kiválasztására, a rendelkezésre álló információk alapján. Az elemzés általában korlátozott erőfeszítést igényel, bár ez a bemenetek típusától függően változhat. Mindezek a tényezők pedig befolyásolhatják a csapat termelékenységét, és ezeket fontos figyelembe venni, amikor a beszállítókkal folytatnak tárgyalásokat a költségek csökkentése és a projekt végrehajtásának optimalizálása érdekében.

Nagy szükség van a szoftverek fejlesztésére

Mivel egyre nagyobb szerepet kapnak az összetett szoftverek az autóipari gyártók és a beszállítók működésében, a vállalatoknak nagy hangsúlyt kell fektetni a szoftverkiadásokra és az eszközfejlesztésre. A legjobb ár megtalálásához messze túl kell lépniük az ajánlattételek összehasonlításán. A hardver-vásárlás szempontjából már jól bevált technikáknak ki kell terjednie a szoftver vásárlásra is, hogy a vállalatok a lehető legjobb ár-érték arányt érjék el.