Egyszerűbbé válik az önvezető járművek hazai tesztelése

– Elöljáróban érdemes lenne tisztázni, hogy a hazai jogrendszer mennyiben teszi lehetővé az automatizált járművek tesztelését.
– Teljes mértékben. Magyarországon minden jogszabályi feltétel adott ahhoz, hogy fejlesztési céllal tesztelni lehessen nem autonóm és autonóm járműveket egyaránt. A tavaly áprilisban kiegészített és módosított két kulcsfontosságú jogszabály – azaz a közúti járművek műszaki megvizsgálásáról szóló 5/1990. (IV.12.) KÖHÉM rendelet, valamint a közúti járművek forgalomba helyezésének és forgalomban tartásának műszaki feltételeiről szóló 6/1990. (IV.12.) KÖHÉM rendelet – részletesen szabályozza a tesztelések teljes folyamatát, azok elő- és utófázisait egyaránt. Az irányadó rendelkezések szerint a járműfejlesztők mind közúti forgalom elől elzárt területen, mind zárt tesztpályán, mind pedig közúti forgalomban egyaránt el tudják végezni vizsgálataikat. A kérdés tehát nem az, hogy lehet-e egyáltalán tesztelni itthon, hanem az, hogy milyen feltételekkel.

– A tesztelések engedélyezése és lebonyolítása kapcsán hogyan jellemezhető a magyar jogi környezet?
– Irányadó jogszabályaink olyan sztandardnak mondható alapvetésekből építkeznek, amelyek nemzetközi összehasonlításban is általánosan elfogadottak. Így például a magyar szabályozás követi az SAE (Society of Automotive Engineers) által meghatározott kategóriákat a nem automatizált szinttől egészen a teljes automatizálás szintjéig. Az is látható továbbá, hogy a jogalkotó a kodifikáció során számos ponton merített a külföldi Code of Practice-ekből, azaz a tesztelések gyakorlati útmutatóiból. A hazai és nemzetközi szabályrendszerek között persze vannak eltérések mind a hangsúlyok, mind pedig a rendelkezések részletessége vonatkozásában. Ezek közül példaként említeném meg, hogy a hivatkozott KÖHÉM rendeletek a hasonló osztrák miniszteri rendelettel ellentétben nem határoznak meg minimális tesztkilométert, amelyet a közúti tesztelés előtt, például közúti forgalomtól elzárt területen vagy zárt tesztpályán kötelezően teljesíteni szükséges.

– Mi tette szükségessé az irányadó jogszabályok módosítását és az aktuális miniszteri rendelet megalkotását?
– Több fórumon elhangzott már, hogy Magyarország kiemelt gazdaságpolitikai stratégiai célnak tekinti a kutatás-fejlesztés és az innováció támogatását. Ezzel összefüggésben a járműtesztelés területén az látható, hogy kiélezett versenyről beszélhetünk, ahol a járműfejlesztőket számos ország tárt karokkal várja. Ezért elengedhetetlen a hazai jogszabályok naprakészségének biztosítása és a tesztelési folyamatok minél könnyebbé tétele. Ennek során pedig figyelemmel kell lenni a járműfejlesztői igényekre, hiszen alapvetően tőlük függ, hogy mekkora számú és milyen volumenű teszteléseket végeznek itthon. A legutóbbi, azaz tavaly áprilisi módosítás óta szerzett tapasztalatokra is figyelemmel több olyan felvetés érkezett a minisztériumi szakértők irányába, amelyeket a közlekedésbiztonsági szempontokkal összhangban érdemes volt végiggondolni. A minél könnyebb tesztelési eljárás érdekében ezért is született meg az innovációért és technológiáért felelős miniszter 28/2018. (XI.15.) rendelete, amely módosítja az említett KÖHÉM rendeleteket. A folyamat dinamikáját jellemzi, hogy az új szabályozás idén december 15-én hatályba lép, így akár még ebben az évben elindulhatnak a módosított rendelkezéseken alapuló tesztelések.

– Melyek a könnyítés főbb irányai?
– Ezzel összefüggésben két esetcsoportot emelnék ki, az egyik a járműfejlesztő nyilvántartásba vétele, a másik pedig a fejlesztési célú autonóm jármű közúti forgalomban történő tesztelésének bejelentése. Az első esetben fontos változás, hogy a jövőben már nem szükséges bejelenteni a 2. szintű, azaz részleges automatizáltságú fejlesztési célú járművek tesztelésére vonatkozó adatokat, ha a tesztelés közforgalom elől elzárt területen vagy zárt tesztpályán történik. Ezen túl kiemelném, hogy a jelenlegi szabályozás alapján pontosan meg kell adni a forgalomba helyezett fejlesztési célú járművek darabszámát és a konkrét forgalmi rendszámokat. Az új rendelkezés szerint viszont elegendő lesz a körülbelüli, így például 1-10 vagy 11-20 közötti darabszám bejelentése. Ezen túl most még a járműfejlesztő nyilvántartásba vételének feltétele kifejezetten az ISO 26262 szabvány betartása, a módosítás alapján viszont elfogadható, ha a járműfejlesztő rendelkezik a megfelelő belső minőségbiztosítási szabályzattal. Ez tehát praktikusan jelentheti akár a fenti, akár más szabvány alkalmazását is.

– Milyen rendelkezések biztosítják a tesztelések bejelentésének egyszerűsítését?
– A jelenleg hatályban lévő szabályozás a fejlesztési célú autonóm járművek közúti tesztelése kapcsán dátum, óra, perc pontossággal írja elő a teszt tervezett kezdetének és végének meghatározását. A jövőben viszont elegendő lesz csak a kezdő és befejező nap bejelentése. Hosszabb, például havi szintű menetrend esetén napi bontásban szükséges megadni az adatokat. A tesztelés során kötelezően használandó adatrögzítő eszközzel, népszerű nevén a black box-szal kapcsolatban figyelemreméltó változás, hogy egy nem várt közúti baleset esetén elegendő a baleset előtti 1 óra és a balesetet követő 1 perc adatainak tárolása a baleset napjától számított 3 évig. Eddig ez 24 óra, illetve 1 óra volt. Érdekességképp jegyzem meg, hogy van olyan külföldi szabályozás, amelyiknél mindkét esetben 30 másodperc az időtartam. Ezek a számok persze fontosak, de mind állami, mind pedig járműfejlesztői oldalról sokkal meghatározóbb cél a preventív eljárás, azaz a balesetek megelőzése. Ennek érdekében a KÖHÉM rendeletek szerteágazó garanciális szabályokat tartalmaznak, de ez most még kiegészült azzal is, hogy a tesztelt járművek speciális, módosított utasterében lévő személyeket védeni kell olyan módon, hogy biztonságuk ne romoljon, illetve csak a legkisebb mértékben sérüljön.

– Milyen következményei lehetnek a mostani jogszabály módosításnak?
– Szakmai meglátásom szerint a kodifikáció során sikerült összhangot találni a járműfejlesztői kérések és a közlekedésbiztonság feltételrendszer között és a módosítások nem relativálják az emberi élet és testi épség értékét. Egyebekben pedig a nemzetközi cégek működési mechanizmusát ügyvédként megismerve úgy gondolom, hogy a megfelelő jogi környezet egyike azon szempontoknak, amelyek alapján Magyarországra nézve kedvező kutatás-fejlesztési döntések születhetnek. Az irányadó jogszabályok mostani felülvizsgálata könnyítést jelent a járműfejlesztőknek és mérhető, érdeminek mondható adminisztratív terhet vesz le a vállukról. Ez pedig olyan üzenet, aminek eredményeként itthon mind a regisztrált járműfejlesztők száma, mind pedig a tesztelések intenzitása növekedhet a jövőben.