Dánia vezet az elektromos buszok terén, Magyarország labdába sem rúg

A Transport & Environment (közlekedés és környezet) nevű NGO összeállított egy listát a 2019-ben beszerzett városi buszokról a hajtásmódok szerint. Bár a 2020-as lista még nincs kész, abban biztosak lehetünk, hogy a 2019-esnél jobb mutatókat ért el Magyarország, ekkor ugyanis nulla zéró emissziójú városi busz állt forgalomba újonnan (de használtan is egyébként) hazánkban.

A listát Dánia vezeti, ahol 2019-ben az újonnan beszerzett városi buszok 78 százaléka volt zéró emissziójú, amik mind elektromos hajtású autóbuszok. Luxemburgban 67 százalék ez az arány, de a miniállam vásárolt néhány hibrid buszt is, míg Hollandiában a buszok 66 százaléka volt károsanyagkibocsátás-mentes.

Különösen figyelemreméltó a holland adat, hiszen amíg Dánia 98, Luxemburg pedig 102 városi buszt vásárolt 2019-ben, addig Hollandia 566 darabot.

Darabszámra Franciaország és Németország, arányaiban a Skandináv államok mentek nagyot

Hollandia darabszámra a legtöbb, arányaiban a harmadik legtöbb zéró emissziójú buszt szerezte be 2019-ben, így mintaállamnak tekinthető. Ha pusztán a darabszámot nézzük, akkor nem meglepő, hogy Franciaország és Németország következik a sorban: a franciák által vásárolt 2044 busz 9,3 százaléka, míg a német városokba kerülő 2900 busz 6,3 százaléka volt károsanyagkibocsátás-mentes.

Mindkét országba került néhány hidrogén üzemanyagcellás busz (ez még Hollandiára igaz), ahogy elektromos és hibrid is, de az új buszok zöme dízel volt.

Arányszámokat nézve három északi ország, Svédország, Norvégia és Finnország jön az első három után, ahol 23-26 százaléka volt elektromos az újonnan vásárolt autóbuszoknak. Míg Finnország csak 330 városi buszt vett 2019-ben, addig két szomszédjában hatszáz feletti volt ez a szám.

Közel tíz százalékos arányt ért még el a listán Belgium és Spanyolország 713 és 1212 új buszból.

A többiek

A volt szocialista országok közül egyedül Lengyelországot találjuk meg a listán, ahol a 990 új városi busz 5,6 százaléka volt zéró emissziójú. Hasonló mutatókat ért el Olaszország, ott az 1219 új busz 5,4 százaléka volt elektromos, de a lengyelekhez képest jóval több hibridet vásároltak az olaszok.

Nagy-Britannia, Görögország és Svájc ért még el százalékban kimutatható arányokat ezen a téren, míg Írország és Ausztria azzal került fel a listára, hogy előbbi néhány hibrid, utóbbi néhány gázzal hajtott buszt vásárolt a dízelek mellé – írja a Green Car Congress.

Magyarország labdába sem rúgott

Hazánk nem került fel a listára, ami nem csoda, hiszen csak dízelbuszok álltak forgalomba újonnan a városi közlekedésben 2019-ben, ám abból sem sok. 2020-ban már jobban szerepeltünk, így vélhetően azon a listán már Magyarország is ott lesz, igaz, biztosan hátul. Ahogyan arról már az autopro.hu beszámolt, 2020-ban Pécs, Tatabánya és Salgótarján is vásárolt új elektromos buszt, míg dízelből számos további városba került új autóbusz.

2021-ben Paks nyitotta a sort tíz elektromos Solaris-szal, amik ugyan tavaly érkeztek a városba, de idén álltak forgalomba. Vélhetően idén is lesz még folytatás a Zöld Busz Programnak köszönhetően. Ki kell még emelni, hogy 2019 egy különösen rossz év volt a városi buszok beszerzését illetően Magyarországon, ám előtte néhány elektromos busz került Budapestre, míg CNG-s buszból Miskolc és Kaposvár is vásárolt a korábbi években, néhány használt hibrid pedig került Budapestre, ezek alapján tehát 2019 pont egy kivétel, amikor nem kerülhettünk fel a T&E listájára.