Álláshirdetések
Events / Courses
Legfrissebb híreink
A kecskeméti csapat újabb lépést tett az önvezető rendszerek felé
2024.04.19 16:23
Több ezer Cybertruckot hív vissza a Tesla
2024.04.19 15:22
Az USA nyomására Mexikó is keresztbe tesz a kínai autógyártóknak
2024.04.19 14:21
Így lesz elég magyar alapanyag az ipar számára
2024.04.19 13:17Autopro Blog
Autopro a Facebookon
Galériáink
Chile: ahol gondot okoz a lítium
A chilei Atacama sivatag rendelkezik a Föld legnagyobb lítiumkészletével, a bányászatra épülő chilei gazdaság azonban nehéz helyzetben van, amikor a bányákat tápláló édesvízről van szó.
Nincs rossz pozícióban Chile, már ami a világ lítiumkészleteit illeti – azonban az autóipar által egyre nagyobb mennyiségben igényelt nyersanyag nem csak pénzt, de gondokat is hoz. Oscar Cristi közgazdász szerint a lítiumban gazdag chilei területek súlyos környezetkárosodás előtt állnak, ugyanis a túlzott bányászat túlterheli a környék vízkészletét.
A chilei kormányok évtizedek óta osztogatják a bányászati engedélyeket, kevés figyelmet fordítva azok egyre súlyosabb hatásaira, míg a bányásztársaságok egymás ellen versenyeznek a Salar sómezőn található ásványvízlelőhelyek feletti jogokért.
A Salar sómező a világ legszárazabb helyén, az Atacama sivatagban található. A felszíne alatt csapdába eső víz a Föld legnagyobb rézbányáit táplálja, ahol egyben a világ lítiumkészletének több mint egyharmada is megtalálható. A lítium iránti kereslet fellendülésével Chilében komoly verseny bontakozott ki a legnagyobb bányászcégek, az SQM és az Albemarle között, valamint közelmúltban új szereplők is beléptek a piacra. Az SQM és az Albemarle nemrégiben megegyeztek a kormánnyal, miszerint nagymértékben növelhetik kvótájukat, ha nem használnak fel még több vizet. Az újonnan érkezők, mint a Wealth Minerals, a New Energy Metals és a Lithium Chile szintén bejelentettek projekteket a sivatagban.
A chilei kormány gyakran fenyeget a túlzott vízhasználat elleni fellépéssel, ezek azonban többnyire üres szólamok, mivel a kitermelők csak a vízzel együtt képesek kibányászni a lítiumot – az ország gazdasága pedig nem kis részben ezekre a bányákra támaszkodik. 2014-ben javasolták a korábbi törvények átalakítását, ennek ellenére a mai napig nem egyeztek meg, és az iparág erőteljes lobbizása tovább lassítja a folyamatot.
A lítiumbányászat szabályozásának ezen felül számos más hátráltatója van. A korábbi kormányok például nem tudták megállapítani, hogy pontosan mennyi víz áll rendelkezésre, de még most is híján vannak az adatoknak.
A sóoldatot, amelyből a bányászok kivonják a lítiumot, ásványi anyagként jegyzik Chilében, mint a rezet vagy vasat. Ennek következtében a környezetvédelmi testületek feladata a sóoldat bányászatának szabályozása, míg a vízhatóság hatásköre csak az édesvíz kitermelésre vonatkozik. - A két szervezet közötti kommunikáció, valamint a szakértelem hiánya az édesvíz és a sóoldat kölcsönhatásáról, lehetetlenné teszi a hatóságok munkáját, mondja Oscar Cristi.
A napokban minden szem Oscar Cristire szegül, aki nemrégiben került Chile vízügynökségének élére. A hónap elején a szervezet tilalmat vezetett be a további szivattyúzásra abból a víztárolóból, amely biztosítja a világ legnagyobb rézbányája, a BHP Escondida vízellátását. Elképzelhető, hogy a lépés segíti majd a chilei környezetvédők munkáját, azonban a háttérben az iparvállalatok lobbija alighanem tovább folytatódik majd.
