Az autonóm közlekedés felé haladva erősödnek a szabványosítási igények

Jó látni, hogy a mostani időszakban is intenzíven zajlik a közlekedés fejlesztése. Miért érdemes újból a német történésekre figyelnünk?

Kétségtelen, hogy sajátos időket élünk és ennek minden velejárója kihat a közlekedés átalakulására, aminek időhorizontját normál körülmények között is nehéz pontosan meghatározni. Így eltérő szakmai álláspontok ismertek azzal kapcsolatban, hogy milyen időtávon belül érhetők el az automatizált és hálózatba kapcsolt közlekedés különböző szintjei. Ezzel összefüggésben a mostani és a jövőben esetleg ciklikusan visszatérő globális járványhelyzet bizonytalansági tényezőként értékelhető. Emiatt a jelenleg irányadó, különböző fórumokon kidolgozott tervek minden bizonnyal módosulni fognak, ugyanakkor egyáltalán nem biztos, hogy a folyamatok lelassulnak. Elképzelhető olyan szcenárió, amely szerint még inkább gyorsítani szükséges a jelenleg már zajló eljárásokat.

Mindenesetre az előző beszélgetésünkben bemutatott szakmai tanácsadó csúcsszerv, a Mobilitás Jövője Nemzeti Platform továbbra is diktálja a tempót és újabb jelentéseket tett közzé az automatizált és hálózatba kapcsolt közlekedéssel kapcsolatban. A grémiumon belül most a standardizálás, szabványosítás, tanúsítványkiadás és típusjóváhagyás aktuális és jövőbeli teendőit elemző 6. munkacsoport volt különösen aktív, amelyik június 2-án egyszerre két anyagot is publikált. Az egyik, a „Schwerpunkt - Roadmap” áttekintést nyújt a jelenleg zajló releváns szabványosítási projektekről és ajánlásokat fogalmaz meg azok stratégiai továbbfejlesztése kapcsán, a másik szakértői anyag, a „White Paper” pedig javaslatokat tesz a tanúsítványkiadási és típusjóváhagyási folyamatokkal kapcsolatban. A mostani beszélgetés keretei között a „Schwerpunkt – Roadmap” főbb megállapításaira koncentrálok. Megjegyzem azonban, hogy az említett két dokumentum összesen több, mint 60 oldalban, jól strukturálva olyan friss szakmai információkat tartalmaz, amelyek hasznos támpontokat adhatnak a hazai stratégiaalkotáshoz is.

Elöljáróban hogyan jellemezhető a szabványosítás és a járműipar viszonya?

A szabványosítás olyan szabályozó és egységesítő tevékenység, ami nemzetközileg elismert, nyilvános és transzparens eljárások révén általánosan és ismételten alkalmazható megoldásokat tud biztosítani a járműipar számára. A szabványosítás hozzájárul a különféle technológiák korszerűsítéséhez, elősegíti a műszaki fejlesztések eredményeinek széleskörű bevezetését, valamint a szolgáltatások minőségének javítását. Ezzel összefüggésben Roland Bent, a munkacsoport vezetője a két szakmai anyag megjelenésekor úgy fogalmazott, hogy „az automatizált és hálózatba kapcsolt vezetés megvalósítása érdekében olyan előírásokra és szabványokra van szükségünk, amelyek visszatükrözik a technika állását.”

Ebben a szerteágazó, komplex folyamatban megkerülhetetlen szerepet játszanak a nemzetközi, a regionális, valamint a nemzeti szabványügyi szervezetek. Ami az automatizált és hálózatba kapcsolt közlekedés világszintű szabályozását illeti, a munkacsoport azt javasolja, hogy a Nemzetközi Szabványügyi Szervezet, az ISO legyen az a platform, amelyik a legmagasabb szinten irányítja ezeket a folyamatokat. Ezt az álláspontot támasztja alá, hogy különösen az ISO/TC 22 „Road Vehicles” és az ISO/TC 204 „Intelligent Transport Systems” műszaki bizottságokban régóta elmélyült munka zajlik, amit érdemes tovább folytatni. A munkacsoport álláspontja annyiban mindenképp üzenetértékű, hogy a szakértők nem fogalmaztak meg olyan indokot, ami relativálná az ISO szerepét más szervezet, például az Európai Szabványügyi Bizottság, a CEN javára. A német tanácsadók tehát világszintű, azaz nem csak Európára koncentráló szabályozásban gondolkodnak. Az pedig mindenképp pozitívum, hogy hazánk a Magyar Szabványügyi Testület révén az első bizottságban megfigyelői státuszban, a másodikban pedig aktív tagként követni tudja a fejleményeket.

Melyek az aktuálisan megoldandó főbb kérdések a „Schwerpunkt – Roadmap” alapján?

A dokumentum a szabványosítás szemszögéből részletesen foglalkozik a terminológia, a menedzsment - mérnöki szabványok, az asszisztens rendszerek - vezetési funkciók, a tesztelés, a rendszerek – hálózatok – adatok, valamint az ember-gép interakció témakörökkel. Ezeken belül a szakértők egyrészt konkrét javaslatokat fogalmaznak meg, másrészt pedig összefoglalják a jelenleg zajló és a tervezett szabványosítási eljárásokat is.

Az említett témák közül kiemelném a terminológia kérdéskörét. Ennek kapcsán a célkitűzés kettős: az első, hogy az irányadó fogalmak mindenhol ugyanazok legyenek, a második pedig az, hogy az egyes fogalmakhoz a világon mindenhol ugyanaz a tartalom tartozzon. Ezen célok elérése kiemelkedő jelentőségű a folyamatosan fejlődő technológiák esetében. Itt ugyanis az egységes és ellentmondásoktól mentes fogalomhasználat erősíti az új megoldások társadalmi elfogadottságát. A szakértői anyag egyébként úgy ítéli meg, hogy mára túl nagy mennyiségű és részben felesleges fogalom született. Ezért kerülni kell a már meglévőkkel konkuráló új fogalmak bevezetését és a fogalmak összehangolására kell törekedni. Ezen túl a munkacsoport feladatként határozza meg a járműben lévő mesterséges intelligencia szintjeinek megvizsgálását és definiálását. Számos jogszabály, tanulmány és egyéb dokumentum feldolgozása és a hosszú évek során szerzett szakértői tapasztalataim alapján meg tudom erősíteni, hogy a fogalmak területén érzékelhető egyfajta „bábeli zűrzavar”, ezért az egységesítési igény felmerülése megalapozottnak és előremutatónak tekinthető.

A szakértői anyag szerint a szabványosítás a tesztelések során is fontos szerephez jut.

Pontosan, a dokumentum ezt a témát is körbejárja, kiemelve azt, hogy a szabványosítás támogatja a tesztelések során elért eredmények reprodukálhatóságát és összehasonlíthatóságát. Ezen kívül a munkacsoport hangsúlyozza a szimuláció fontosságát is. Az automatizált járművek vezetési funkcióinak és rendszereinek validálása kapcsán ugyanis a szimuláció nagyon hatékony módszernek tekinthető. Ilyenkor ugyanis az egyes paraméterek módosításával gyorsan és reprodukálható módon lehet eredményeket elérni, amelyek aztán jól dokumentálhatók és ezért akár széles körben is megvitathatók. Ezen előnyök miatt érthető, hogy a szimuláció kapcsán a szakértői anyag hivatkozik egy új, egyre konkrétabbá váló projektötletre, amelynél pontos fogalmakkal és egységes módszerrel támogatják például a vezetési dinamikát vagy asszisztens rendszereket tesztelő modelleket.

A szabványosítás reflektál az ember és gép közötti viszonyrendszerre. Melyek a főbb megállapítások ezzel kapcsolatban?

Itt a kiinduló tézis a következő: az automatizált közlekedés különböző szintjein megváltozik az ember-gép interakció. A fejlődés iránya pedig az, hogy a gép egyre aktívabb szerepet tölt majd be és fokozatosan átveszi a vezetési feladatokat az embertől. Annak érdekében, hogy a vezetés tényleg biztonságosabb és kényelmesebb legyen, nagyon komoly minőségi követelményeket szükséges meghatározni és alkalmazni. Így tehát ismételten eljutunk oda, hogy a szabványosítás a fejlesztés elengedhetetlen velejárója. A szakmai anyag kiemeli, hogy az ember-gép interakció területén már most is léteznek különböző irányadó szabványok. A jövőbe tekintve pedig megemlíti azokat a munkacsoportokat, amelyek a járművek és a közlekedés egyéb résztvevői közötti külső kommunikáció követelményeit vizsgálják. Az eljárásuk eredményeként megjelenő új témákat először technikai jelentésekben foglalják össze, ezek pedig egy későbbi fázisban a szabványosítás alapjául szolgálhatnak majd.

Az említett anyagokat megvizsgálva látható, a német szakértők számos feladatot határoztak meg a frissen közzétett dokumentumokban. Ezzel együtt úgy gondolom, hogy az automatizált és hálózatba kapcsolt közlekedés fejlesztése során csak olyan átfogó gondolkodásmód vezethet sikerre, amely túlmutat az ipari, közlekedési, telekommunikációs vagy energia szektorokra külön-külön jellemző eljárási logikákon. Ezen belül pedig kiemelt jelentőséggel bír, hogy az egyes területekről érkező, különböző képzettséggel és tapasztalattal rendelkező szakemberek intenzív és szerteágazó eszmecserét folytassanak egymással.