Az akkumulátorok újrahasznosítása új fejezetet nyithat a finn-magyar rokonságban

Az eseményt a két nagykövet beszéde nyitotta meg. Markku Virri, Finnország magyarországi nagykövete ismertette, hogy Finnország 2035-re karbonsemlegessé szeretne válni, ehhez pedig jó esélyt nyújt az ország akkumulátor stratégiája, ami Európában az első volt a maga nemében. Szintén egyedi a finnek helyzete Európában abban is, hogy a teljes ellátási láncot le tudják fedni az akkumulátorgyártásban, a nyersanyagoktól kezdve a gyártáson át az újrahasznosításig.

Urkuti György, Magyarország finn nagykövete szintén üdvözölte az eseményt, valamint kiemelte, hogy fontos a közlekedés zöldítése, és az akkumulátorgyártás európai felpörgetése. Mindkét nagykövet kitért a globális klímaváltozásra, megjegyezve, hogy Budapesten és Helsinkiben is kánikula volt a rendezvény napján.

Jól áll Magyarország, de van még miben fejlődni

Kaderják Péter, a Zéró Karbon Központ (ZKK) vezetője röviden ismertette a magyar klímavédelmi terveket. Kiemelte, hogy Európában csak Németország rendelkezik nagyobb gyártókapacitással az akkumulátorok terén Magyarországnál, míg a lítiumionos akkumulátorok ellátási láncait tekintve globális szinten Finnország nyolcadik, Magyarország pedig a tizenkettedik – alapvetően tehát nagyon jó helyzetben van mindkét ország az elektromos átállásban.

Magyarország egyik gyenge pontja az akkumulátorok ellátási láncában az újrahasznosítás. Kaderják Péter az előadásában elmondta, hogy míg egyre több akkugyártó jelenik meg az országban, addig az újrahasznosítással kapcsolatosan kevés projekt fut, ebben előrelépésre van szükség. A nyersanyagot tekintve hazánk geopolitikai helyzetéből adódóan a termálvízből kinyert lítiumban lehet potenciál, de a bányászat is felmerült lehetőségként.

Az újrahasznosítás mellett a töltési infrastruktúra szorul fejlesztésre, az elektromos járművek szélesebb körű elterjedéséhez ezt a terültet is fejleszteni kell.

Gyorsabban terjednek hazánkban az elektromos autók a vártnál

Vígh Zoltán, a Jedlik Ányos Klaszter vezetője ismertetett néhány támogatási formát, amikkel az állam az elektromos autók terjedését ösztönzi. Ezek közül a zöld rendszámokat emelte ki: mint ismert, hazánkban az elektromos, valamint a plug-in hibrid hajtású járművek zöld rendszámot kapnak, amivel a legtöbb városban (így Budapesten is) ingyen parkolhatnak és nem kell regisztrációs adót fizetni utánuk.

Emellett az állam 21 százalékos (vagy maximum másfél millió forintos) támogatást ad az új elektromos autók vásárlása után, valamint számos töltőállomáson ingyen tölthetik az autóikat a sofőrök.

Megtudtuk azt is, hogy jelenleg 1320 töltési pont található az országban, tavaly ezeken összesen 708.759 töltést végeztek, ami 7,1 gigawattórás energiaigénnyel járt. Az idei évben az elektromos autók száma átlépi a harmincezret, 2020-ban pedig 105 százalékkal nőtt az elektromos és plug-in hibrid autók aránya az újautó-eladásokban, a piaci részesedése a kategóriának 4,6 százalék. Ez a növekedés gyorsabb ütemű volt a vártnál.

Finnország élen jár az újrahasznosításban

Jyrki Alkio, a finn gazdasági minisztérium szakértője bemutatta Finnország akkugyártási stratégiáját. Az ország célja az akkumulátorok fenntartható előállítása, az ökológiai lábnyom csökkentése, valamint munkahelyek teremtése. A stratégia lényegében az akkumulátorgyártás körforgásossá tétele, ebben pedig a finnek élen járnak, nagy különbség ugyanis Magyarország és Finnország között az elhasznált akkuk újrahasznosításának szintje – a finnek vezetők Európában belül ebben a szegmensben is.

A stratégia része a nemzetközi kapcsolatok erősítése, elsősorban Európában belül. Mivel Magyarország uniós szinten komoly szereplő az akkumulátorgyártásban, így a finn-magyar együttműködésben komoly potenciál van.

Komoly finn szereplők

Az előadáson több finn vállalat is képviseltette magát. Joni Lukkaroinen, a Terrafame vezérigazgatója elmondta, hogy a cég körülbelül kétezer embert foglalkoztat, 2020-ban pedig 27.468 tonna nikkelt, és 55.100 tonna cinket állított elő. A vállalat egész Európában a legnagyobb nikkelbányászattal foglalkozó cég, de a nikkel-szulfát előállításában globális szinten is az élvonalban van.

A Terrafame tagja a finn fenntartható bányászatért létrejött szövetségnek, valamint globális szinten is a legkisebb ökológiai lábnyommal rendelkezik az iparágban. Lukkaroinen méltatta Magyarország szerepét az akkumulátorgyártásban, és felhívta a figyelmet a kiépülő európai ellátási láncokra.

Az akkumulátorok újrahasznosításáról a Fortum igazgatója, Jaakko Savolainen beszélt, kiemelve, hogy a cég az aktív anyagok 95 százalékát hasznosítja újra az akkukban, míg minden alapanyagot tekintve 80 százalékos az újrahasznosítási ráta.

Az előadások végén a finn Outotec és a magyar MOL és MVM stratégiáiról is hallhattunk egy-egy rövidebb bemutatót, az esemény pedig azzal ért véget, hogy mind a finn, mind pedig a magyar felek várakozással tekintenek előre a jövőbeli együttműködésre.