Álláshirdetések
Events / Courses
Legfrissebb híreink
A kecskeméti csapat újabb lépést tett az önvezető rendszerek felé
2024.04.19 16:23
Több ezer Cybertruckot hív vissza a Tesla
2024.04.19 15:22
Az USA nyomására Mexikó is keresztbe tesz a kínai autógyártóknak
2024.04.19 14:21
Így lesz elég magyar alapanyag az ipar számára
2024.04.19 13:17Autopro Blog
Autopro a Facebookon
Galériáink
Az 5G elhozhatja az AGV-k új generációját
Fotó: Facebook/Toposens
Közel egy évszázada tették le az automata vezérlésű járművek (AGV-k) technológiai alapjait, azóta pedig sokat fejlődtek ezek az eszközök. Bár mára megjelentek az alternatíváik is az autonóm mobil robotok képében, van jövője ennek a technológiának is.
A mai AGV-k elődjét a Sperry dobta piacra 1933-ban. Az eszköz egy giroszkóp segítségével találta meg a megfelelő irányt, ám maga a kocsi jóval nagyobb volt mai utódjainál. A rokonság azonban tagadhatatlan az eszközök között, a mai AGV-k tulajdonképpen ennek az elődnek a kicsinyített másai. A technikai fejlődést aztán az 1961-ben a NASA alapozta meg azzal, hogy a holdra eljuttatott járműve tulajdonképpen az első autonóm jármű volt.
Egyes napjainkban használt AGV-k ehhez a holdjáróhoz hasonló technológiát alkalmaznak, míg a modernebb eszközök már lézeres megoldásokkal operálnak.
A mai AGV-k harmadik alapját 1987-ben Ernst Dickmanns német mérnök tette le, aki „dinamikus látást” fejlesztett ki a járművek számára. A járműre szerelt kamerák és mikroprocesszorok csoportjait használta az úton lévő tárgyak észlelésére, úgy, hogy csak a fontosnak ítélt tárgyakat azonosítsa az eszköz. Ennek a technológiának a fejlett változatát még ma is használják az AGV-kben, sztereó kamerákkal a mélységérzékelés érdekében.
Az Ipar 4.0 is kellett
Bár a fent említett három technológiai megoldás jelenti az AGV-k alapjait, ahhoz, hogy a ma ismert szintre eljussanak ezek az eszközök, szükség volt ezen alaptechnológiák továbbfejlesztésére. Ezt a negyedik ipari forradalom hozta el.
Az Ipar 4.0 felgyorsította és megkönnyítette a gépek közötti kommunikációt az automatizálás és az IIoT segítségével. A big data és a mesterséges intelligencia, a felhőalapú számítástechnika és a kiterjesztett valóság szinergiája sokféle alkalmazást és technológiát hasznosított korábban elképzelhetetlen lehetőségekkel. A gyártók és a logisztikai szolgáltatók korán alkalmazkodtak, és átfogó anyagmozgatási rendszereket vezettek be.
Hogyan tovább?
Mostanra eljutottunk oda, hogy az AGV-k jelenlegi formája akadályozza a fejlesztésüket. Ezek az eszközök ugyanis vagy Wi-Fi-n vagy 4G-s hálózaton át kapcsolódnak egymáshoz, ezek viszont nem biztosítanak kellő stabilitást a következő szinthez, ami a V2X lenne, azaz a járművek és a környezet közötti kommunikáció.
A jármű és a külvilág közötti kommunikáció stabil és gyors internetkapcsolatot igényel, amit az 5G adhat meg. Bár a jogi szabályozástól kezdve a frekvenciák biztosításáig még számos tennivaló akad az 5G-vel kapcsolatban, a Machine Design szerint egy jó tipp az AGV-fejlesztők számára az ötödik generációs internet használata.
Érdekesnek találta ezt a hírt? Ne maradjon le a legfontosabb járműipari történésekről, iratkozzon fel hírlevelünkre ezen a linken!
