A virtuális valóságra épít a VW

A VR alkalmazására kiváló példával szolgál a járművek műszerfalának tervezése. Az új utastéri dizájnokat először a Volkswagen Virtuális Valóság Kiválósági Központjának dolgozói próbálhatják ki. Az itt található szimulátornak hála az új dizájnokat már a fejlesztés korai szakaszában fizikai környezetben vizsgálhatják meg, ezáltal gyorsítva, a kevesebb prototípus készítésével pedig olcsóbbá téve a fejlesztést.

A szimulátor ránézésre nagyon egyszerű kialakítású, nincsenek ajtók, a vezető ülése előtt csak a kormány és egy sima műszerfal van, amire a valódi műszerfal alakját visszaadó kiegészítéseket lehet felerősíteni. A felszín alatt azonban más helyzet: az elektromos aktuátorokkal a kormánykerék, az üléspozíció és a pedálok is a valódinak pontosan megfelelő módon állíthatóak be, a karosszéria mozgását, valamint az oldal- és hosszirányú gyorsulásokat pedig a szimulátorfülkét tartó hexapod mozgása imitálja.

A szimulátor azonban nem lenne teljes a VR szemüveg nélkül, ami a vezetőülésben ülő operátor elé vetíti a kijelzőket és a kezelőszerveket, valamint – a mozgást követő kamerarendszernek köszönhetően – a vezető kezeit is. A VR szemüveg által megjelenített autóbelső képe különböző fejlesztőcsapatok által küldött nyers adatokon alapul, amiket a központban konvertálnak át. A konvertált adatokat aztán egy videojátékmotor vizualizálja, hogy aztán a VR szemüveg a viselője elé vetíthesse az eredményt.

A központ egy másik szimulációs eszköze egy statikus kabin, ami VR segítségével csakugyan teljes pontossággal képes reprodukálni az új belső dizájnt. Ezt arra használják, hogy a fejlesztők a vezető szemszögéből értékelhessék a belső dizájnt. A VR szemüveggel megjeleníthetőek különböző színkombinációk, felszereltségtől függő műszerfal-elrendezések, de akár az előző generációs vagy más modellek belseje is.

Az összeszerelés modellezése is történhet virtuálisan

A belsőtéri dizájnok tesztelése mellett egy másik fontos alkalmazása a VR-nak a gyártósorok megtervezése. Tradicionálisan a többek között az anyagáramlás hatékonyságának és az ergonómia vizsgálatára szolgáló imitációkat furnérlemezből és kartonból készítik el, míg az összeszerelés fázisain végighaladó autó szerepét egy valódi, szétszerelt prototípus „játssza el”. A prototípusok azonban drágák, a Volkswagennél ezért tértek át a VR-alapú modellezésre.

A tervezésben részt vevők egy teremben gyűlnek össze, a virtuális térben megjelenő avatárjuk pedig a valós mozgásukat követi. Mindannyian beállíthatják avatárjuk magasságát, ami segít a munkahelyek ergonómiájának felmérésében, emellett leutánozhatják azokat a mozdulatokat, amiket a soron dolgozóknak is végre kell hajtania – közben mérve a műveletvégzés idejét.

A tisztán elektromos e-tron GT volt az első Audi, aminek összeszerelését fizikai prototípus nélkül tervezték meg. Ma már a VR segítségével nem csak összeszerelősorokat, hanem például fényezőüzemeket és belsőlogisztikai folyamatokat is tervezhetnek.

Az új logisztikai folyamatok tervezésében a statikus reprezentációkat és elméleti leírásokat váltják ki a VR-ral, egyúttal lehetővé téve, hogy a szakemberek virtuálisan végig járják a folyamatokat, és jobban megértsék azokat. A technológiát azonban nem csupán az új logisztikai folyamatok tervezésében, hanem a már meglévők módosításában, illetve a munkavállalók képzésében is használhatják majd. Mindazonáltal a VR logisztikai alkalmazása még a tesztelési szakaszban van, utána legelőször a VW emdeni üzemében fogják rendszerszerűen használni.

Széleskörű hozzáférés

Hogy támogassa a VR elterjedését a vállalatcsoporton belül, a Volkswagen egy felhőalapú platformot is létrehozott Digital.Realities:Hub néven, amit a konszern szinte minden vállalata, márkája és lokációja elér. A felhőplatform mintegy 150 VR-alapú eszközhöz nyújt hozzáférést, továbbá AR és VR alkalmazásokhoz szükséges szolgáltatásokat is összefog. A platformot használva évente mintegy 3300 VR-os kapcsolatfelvételt bonyolítanak le a VW dolgozói.