A Lufthansának tesz keresztbe a vasútfejlesztés

A világ szén-dioxid kibocsátásának kevesebb, mint 3 százalékáért felelős a légi forgalom, mégis erős kritika éri a légitársaságokat az utóbbi időben, mert a környezetvédők szerint aránytalanul nagy az egy utaskilométerre jutó kibocsátás. A légiközlekedés az elmúlt években világszerte jelentős mértékben növelte kibocsátását, az EU számításai szerint az unió területén az idén már 30 százalékkal haladja meg majd a 2013-as szintet. Ráadásul hiába az egyre hatékonyabb, alacsonyabb fogyasztású repülőgépek elterjedése világszerte, a repülőgépgyártás két óriása, a Boeing és az Airbus szerint a következő 20 évben éves szinten akár 4 százalékkal nőhet a forgalom, ami tovább növeli a légszennyezést.

A németek döntöttek

Alig több mint két hónap múlva a német kormány klímavédelmi és gazdasági akcióterve újabb mérföldkőhöz érkezik. A repülőjegyekre kivetett környezetvédelmi adót jelentősen emelik majd. Az eddig sem csekély, a belföldi és Európán belüli járatokra kivetett 7,5 eurós környezetvédelmi adó 10,4 euróra, míg a tengerentúli járatokra ugyanez 42 euróról csaknem 59 euróra emelkedik.

„A lépéssel természetesen nem mindenki értett egyet. A légitársaságok szerint a német kormány lépése jogi aggályokat vet fel, mivel szerintük rejtetten akarják az állami tulajdonban lévő Deutsche Bahnt és a vasúti közlekedést támogatni. Persze a repülés áfamentessége ilyenkor nem kerül szóba" – mutatott rá Bukta Gábor, a Concorde Értékpapír Zrt. részvényelemzője a Concordeblogon.

A német kormány egyre több eszköz segítségével próbálja a belföldi utasokat az állami tulajdonban lévő német vasúttársaság, a Deutsche Bahn felé orientálni.

Klímavédelmi intézkedések

A németországi távolsági vasúti utazás jegyárai 17 év alatt először estek vissza, mivel az új évvel hatályba léptek a vasúti utazás vonzóbbá tételét célzó klímavédelmi intézkedések. Azok az utazók, akik több mint 50 kilométerre utaznak a Deutsche Bahn Intercity Express vonatain 10 százalékos csökkenéssel szembesülhetnek, ugyanakkor az ingázó utasok átlagosan 3 százalékos emelést tapasztalhatnak a jegyárakban. Az olcsóbb jegyár-környezet annak az eredménye, hogy a német kormány 19-ről 7 százalékra vágta vissza a vasúti viteldíjakra kiszabott áfa kulcsát, ennek pedig az utasok lettek a 100 százalékos haszonélvezői. Ez a csaknem 4 órás München–Berlin vonalon nagyjából 14 euró megtakarítást jelent. Ugyanakkor a nettó 1 órás repülőút (de több mint 3 óra a ki- és beutazással együtt) és a még így is olcsóbb repülőjegyárak a felmerülő tranzit költségekkel együtt továbbra is versenyelőnyt jelenthetnek a vasúttal szemben – tette hozzá Bukta Gábor.

Kevés lehet a 86 milliárd euró

Amit a német kormány a megemelt környezetvédelmi-adó formájában begyűjt a légitársaságoktól, abból igyekszik a vasúti forgalomból kieső adóbevételeit kompenzálni. „Ahhoz, hogy egy versenyképes alternatívát nyújtson a német kormány a repülőgépek használata helyett komoly állami szerepvállalásra is szükség lesz. Annak ellenére, hogy Angela Merkel kancellár korábban bejelentette, vasútfejlesztésre mintegy 86 milliárd eurót fog Németország fordítani ebben az évtizedben az utazási idő lerövidítéséhez jelentősebb mértékű beruházásra, gyorsabb – akár 300-400 km/h sebességű – vonatokra, hálózatfejlesztésre, elköteleződésre, de mindenekelőtt több munkaerőre lenne szükség" – hívta fel a figyelmet Bukta Gábor, a Concorde Értékpapír Zrt. részvényelemzője.

Nyitókép: instagram.com/deutschebahn/