Okos kamionok – okos mérnökök: nyílt szakmai napot szervez a Knorr-Bremse budapesti intézete

– Hogy kezdődött a karrierje a Knorr-Bremsénél?
– Fejlesztőmérnökként kezdtem itt 1996-ban, a fejlesztési csoport akkor még a Műegyetemen működött. Akkor főleg megvalósíthatósági tanulmányokat készítettünk, például egy 40 tonnás pótkocsis szerelvény dinamikai stabilizáló rendszerét. A mai Kutatás-Fejlesztési Intézetünk azóta már az egész cégcsoport számára fejleszt termékeket és végez kutatásokat.

– Manapság ritka, hogy valaki húsz évig egy cégnél dolgozik. A Knorr-Bremsében még mindig látja a fejlődés lehetőségét?
- A Knorr-Bremse ezek szerint a ritka kivételek közé számít. Fantasztikus jövő áll előttünk, de hozzá kell tenni, hogy az elmúlt két évtized is az erőteljes növekedésről szólt. Kezdetben 8-10-en voltunk a K+F területen, ma 300 fölött van a mérnöki létszám. Gépészmérnökeink, járműgépészeink, villamosmérnökeink vannak körülbelül egyenlő létszámban, de dolgoznak itt informatikusok és fizikusok is. Követelmény a mester fokozat, de többen szerezték meg nálunk a PhD fokozatukat is.

– Mi zajlik a K+F intézetben?
– Nagy szó, hogy egy világcég éppen Magyarországra hozza fejlesztési és innovációs bázisát. Nálunk folynak a legújabb széria-termékfejlesztések és itt van a cégcsoport előfejlesztési (Advance Engineering) osztálya is. Ez utóbbi osztályon olyan termékötletekkel foglalkozunk, amelyek öt éven belül várhatóan még nem mennek gyártásba. Ez egyrészt technológia kutatási projekteket jelent, azaz követjük és vizsgáljuk a világban megjelenő anyagtechnológiai, kommunikációs technológiai és egyéb területről érkező újításokat, hogy azokat miként tudjuk a termékeinkben felhasználni. Másrészt termék-előfejlesztést folytatunk, prototípusokat készítünk, hogy végül javaslatokat tegyünk arra, hogy egy adott ötletet érdemes-e termékké formálni. Évről évre számos szabadalom születik az Intézetben.

– Mekkora a jelentősége egy közösségi eredménynek a K+F területén?
– Mindig teamben dolgozunk, az autóipari fejlesztés nem one man show. Az elektronikusan vezérelt fékrendszerek ma már teljesen bevett technológiának számítanak, de a kilencvenes években ez maga volt a forradalom. Ma már természetes, hogy sok kamionban az általunk leírt algoritmusok futnak, legyen szó stabilitás-szabályozásról, fékbetétkopás-harmonizációról vagy például kapcsolati erő szabályozásról a vontató és vontatmány között. Most megint egy hasonló forradalmat látok, mégpedig a környezetérzékelő szenzorok, a vezetéstámogató rendszerek (ADAS) és az autonóm vezetés területén. A mai fiatal mérnökök tehát ugyanazt a flow élményt élhetik át, mint én a kilencvenes években.

– Az autonóm vezetésű haszongépjárművek területén miért szükséges piacvezetőnek lenni?
– A haszongépjárművek munkaeszközök, ahol fő cél a termelékenység és a biztonság. Ha ezeket javítani tudjuk, azzal jót teszünk. A nehéz haszongépjárművek számára törvény írja elő bizonyos asszisztencia-rendszerek kötelező használatát, így például az automata vészfékező rendszert, vagy a sávelhagyás-figyelmeztetést. A tavaly Hannoverben megrendezett legrangosabb szakipari vásáron, az Internationale Automobil Ausstellung-on (IAA) bemutattunk egy újabb biztonsági megoldást, a Turning Assist, azaz kanyarodást segítő funkciót. Ez a nagy kamionok vezetőjét segíti forgalmas városi kereszteződésekben jobbra kanyarodáskor. Sokfelé kell figyelnie ilyen helyzetben a sofőrnek: a saját járművének a pályájára és például idegen járművekre. Ez a figyelmeztető funkció a holttér felől érkező legveszélyeztetettebb szereplőkre, a kerékpárosokra és a gyalogosokra figyelmeztet. A funkcióról egy rövid videót fel is töltöttünk a youtube-ra. Küldetésünk és felelősségünk, hogy folyamatosan javítsuk a közlekedésbiztonságot.

– Mit fognak bemutatni a tököli repülőtéren megrendezendő mérnöktalálkozón, és kiknek szól?
– A rendezvény címe: Okos kamionok – Okos mérnökök. Ezen a szakmai rendezvényen megmutatjuk az érdeklődőknek a Kutatás-Fejlesztési Intézetünk néhány új és érdekes eredményét. Megmutatjuk, hogy a menetstabilizáló rendszer hogy dolgozik borulás-közeli helyzetekben, lehet majd automata vészfékezési teszteket is látni és például bemutatunk egy olyan kamiont, amely zárt telephelyen önálló manőverezésre képes. Ez utóbbi jármű egyébként teljesíti a négyes szintű önvezető képességeket. A szakmai előadásokkal bővített rendezvény ingyenes, de előzetesen az okoskamionok.hu oldalon regisztrálni kell. A tököli helyszínre ingyenes busz indul a Műegyetem elől. A cél az, hogy az érdeklődő mérnököknek és mérnökhallgatóknak a lehető legtöbbet megmutassuk abból, amivel foglalkozunk.

– Ha egyetemi közegben kezdte a karrierjét, nyilván volt és ma is van rálátása, hogy az egyetemi képzés megad-e minden lehetőséget, hogy a gyakorlatban is kipróbálhassa magát egy hallgató.
– Azon a véleményen vagyok, hogy az egyetemnek erős alapozó képzést kell nyújtania. Az alkalmazást viszont nem feltétlenül kell az egyetemnek oktatnia. A cégek ismerik az alkalmazásokat, ezeket nekik érdemes megtanítaniuk, ugyanakkor nem feladatuk és nem is képesek rá, hogy a matematikát, mechanikát, áramlástant és egyéb alaptudományokat oktassák. Az a gyakran hallott kritika ugyan megállja a helyét, hogy az a fajta komoly kutatás-fejlesztés, amit mi itt a Knorr-Bremsénél folytatunk, a cégek túlnyomó többségénél nincs jelen, ám egyben mi voltunk az elsők, akik a Mercedessel közösen a mai Pallasz Athéné Egyetemen duális képzést indítottunk. Az első generáció már végzett is. Most szeptembertől pedig indul a duális képzés a Műegyetem villamosmérnöki és a közlekedésmérnöki karán.

– Mit lehetne tenni, hogy még több K+F potenciálja legyen az országnak?
– Véleményem szerint már a fiatalabb korosztály, a középiskolások és az általános iskolások körében is vonzóvá kell tenni a mérnöki pályát, hogy időben megláthassák az alkotó mérnöki munka szépségét.