Nem az önvezető busz volt a vétkes a bécsi gyalogos elütésében

– Az osztrák jogalkotók miként viszonyulnak az automatizált közlekedéshez, így különösen a járműtesztelések lebonyolításához?
– Ausztria nem titkolt célja, hogy éllovas kíván lenni ezen az innovatív területen, ezért több körben megalkották a kutatás-fejlesztési projekteket lehetővé tevő és a tesztelések lebonyolítását támogató jogszabályokat. Ezek közül kiemelném az 1967. évi vonatkozó közlekedési törvényt módosító 33. KFG-Novellét, valamint a közlekedésért, innovációért és technológiáért felelős miniszter irányadó rendeletét, az Automatizált Közlekedési Rendeletet (Automatisiertes Fahren Verordnung), amellyel korábbi beszélgetéseink során már részletesen foglalkoztunk. Az említett jogszabályok meghatározzák egyrészt a keretfeltételeket, másrészt pedig azokat a részletes előírásokat, amelyeket kötelezően figyelembe kell venni a járműtesztelések során, így jelen esetben Seestadt Aspernben is.

– Mit érdemes tudni az “auto.Bus-Seestadt” néven futó fejlesztési programról?
– Ez a 2020-ig tartó kutatási projekt többek között azzal a céllal indult, hogy a program keretében tesztelni lehessen a különböző szenzorok és IT-biztonsági rendszerek működését és az utasok visszajelzése alapján fel lehessen mérni az új technológiák társadalmi elfogadottságát. Ezen túl a projektben különösen fontos az olyan információk összegyűjtése, amelyek segítik az új, gyakorlati tapasztalatokat is felhasználó jogszabályok megalkotását. Az 1.5 millió euró költségvetésű projekt a bécsi közlekedési vállalat, a Wiener Linien, a tudományos irányítást végző Austrian Institute of Technology (AIT), a kisbuszokat gyártó Navya; a jármű-infrastruktúra közötti kommunikációt fejlesztő Siemens, az IT-biztonságért felelős TÜV AUSTRIA, valamint a jogi és kommunikációs feladatokat ellátó Kuratorium für Verkehrssicherheit (KFV) partneri együttműködésével zajlik. Két önvezető kisbusz közterületen történő tesztelése, hosszas előkészítő munka eredményeként, idén június 6-án indult útjára Bécsben, azon belül Seestadt Aspernben.

– Miért éppen Seestadt Aspern?
– A projekt megvalósítói többek között azért választották ezt a dinamikusan fejlődő városrészt, mert Bécs belvárosához képest jóval átláthatóbb környezet jellemzi, ami ideális tesztelési helyszínné teszi. Itt került kialakításra az kb. 2 km-es, 10 darab megállóhellyel rendelkező, a jogszabályi előírások szerint előre kijelölt útvonal, amit a kisbuszok méterről-méterre “megtanultak”. Mivel tesztelésről van szó, ezért percre pontos menetrendről nem lehet beszélni, de a projekt megvalósítói törekednek arra, hogy járműveket munkanapokon a délelőtti és déli időszakban lehessen használni.

– Milyen járművek közlekednek a tesztútvonalon?
– A francia Navya cég biztosítja azt a két kisbuszt, amelyeket a tesztelés során alkalmaznak. A járműveket 2D és 3D-LIDAR szenzorokkal szerelték fel, ezek folyamatosan vizsgálják a környezetet és az esetleg felmerülő akadályokat. A kisbuszok aktuális pozíciója a GNSS-rendszer (GPS, Galileo és GLONASS) segítségével centiméter pontossággal meghatározható. A jogszabályi rendelkezéseknek megfelelően maximum 20 km/órás végsebességgel közlekedő járműben egyidejűleg legfeljebb 10 utas és a biztonságért felelős operátor tartózkodhat, aki szükség esetén vissza tudja venni a manuális irányítást. Az Automatisiertes Fahren Verordnung előírásai szerint a járművekben kizárólag a kijelölt üléseken helyet foglalva lehet utazni, biztonsági okokból állni nem szabad. A buszok egyébként ingyenesen használhatók és az eddigi utas visszajelzések pozitívnak tekinthetők.

– Másfél hónapja tartott a tesztelés, amikor egy nem várt esemény történt. Mit lehet tudni a balesetről és annak kivizsgálásáról?
– A szerencsés kimenetelű baleset július 18-án délelőtt 9:30 körül történt, amikor egy 30 éves, fejhallgatót viselő és éppen a mobiltelefonját néző hölgy ütközött össze az egyik kisbusszal. Az incidens következtében a fejlesztők azonnal felfüggesztették a további tesztelést és a Navya szakértőinek bevonásával haladéktalanul kivizsgálták az esetet. Ennek eredményeként néhány nap múlva, július 23-án arról számoltak be, hogy a 12 km/h-s sebességgel haladó kisbusz teljesen szabályosan reagált, azaz amikor a szenzorok érzékelték a gyalogost, a jármű hangjelzéssel azonnal figyelmeztette a hölgyet, vészfékezett és 1,6 másodpercen belül megállt. Mivel a gyalogos a jelzés ellenére tovább folytatta az útját, a balesetet nem lehetett elkerülni, de a hölgy szerencsére csak kisebb horzsolásokat szerzett. A fejlesztők a vizsgálat eredményeként arra jutottak, hogy a tesztelés július 24-étől újraindítható. Ugyanakkor az is előfordul a projektben, hogy különböző karbantartási, szoftverfrissítési és egyéb munkálatok miatt lehetnek olyan időszakok, amikor járművek átmenetileg nem közlekednek.

– Megfogalmazhatók valamilyen tanulságok a balesetre is figyelemmel?
– A nyilvánosság felé megnyugtató üzenet, hogy a szakértők a tesztelés során egy szerencsére minimális fizikai sérülést, horzsolást okozó esettel is a legkomolyabban foglalkoztak. Egyébként az incidens megerősíti, hogy milyen veszélyes lehet a külvilágból érkező jelzések fejhallgatóval történő kizárása, illetve a figyelem elterelése például mobiltelefonnal. Jelen esetben a fejhallgató használata és ezzel egyidejűleg a mobiltelefonos olvasás elegendő kombinációt jelentett ahhoz, hogy kialakuljon a veszélyhelyzet. Megjegyzem, az előzőekben már említett projekttag, a KFV néhány hete tette közzé legfrissebb közlekedésbiztonsági jelentését, ami szerint Ausztriában a balesetek első számú okozója egyértelműen a figyelmetlenség és a különböző eszközök által okozott figyelemelterelés. Ez mind járművezetői oldalon, mind pedig a gyalogos részéről felmerülhet és a számok sajnos kifejezetten emelkedő tendenciát mutatnak. Az eset tanulsága talán az is, hogy egy gyors és megnyugtató eredménnyel záruló szakmai vizsgálat a felmerült probléma ellenére bizalomerősítő lehet. Ilyen helyzetben egy hosszú ideig tartó és nem kellőképpen transzparens értékelés inkább a kételyeket erősíti és ez bizonyosan negatívan befolyásolja az új technológiák társadalmi elfogadását.

Nyitókép: Aspern Seestadt, Bécs 22. kerülete. Forrás: Google Streetview