Mennyiben alakítják át a villanyautók a járműipart?

Először is nézzük meg, milyen trendet mutat az elektromos autók értékesítése. Az IEA (International Energy Agency) friss kutatása alapján 2017-ben közel 1,3 millió elektromos autót értékesítettek a világon.

A fenti ábra alapján egyértelműen Kína vezet az eladásokat tekintve több, mint 560 ezer eladott autóval. Ezt követi Európa közel 300 ezer, majd az Egyesült Államok nagyjából 200 ezer eladott elektromos járművel. Az Egyesült Államokban az előző éves adatokhoz képest ez 25%-os, míg Kínában nagyjából 75%-os növekedést jelent az eladások tekintetében. Az autógyártók sorra dobják piacra különböző modelljeiket- van aki élenjáróként diktálja az ütemet, mint az amerikai Tesla, és vannak olyanok is, akik lemaradva az élmezőnytől csak kapkodva próbálnak valami ütősen újat a forgószínpadra kiállítani. Akadnak olyanok is, akik a Tesla sikerét kihasználva igyekeznek hasonló modellel, mégis megengedhetőbb áron és felszereltséggel ringbe szállni, ilyen például a Jaguar I-Pace.

Az elektromos autók eladásait tekintve érdemes odafigyelni a területi megoszlásra is. Ebben vitathatatlanul Kínáé a vezető szerep. Egyre inkább azt láthatjuk, hogy a kínai igények dominálnak az autóiparban — leszámítva a formatervet, mert ott továbbra is az európai igények dominálnak-, gondoljunk csak az egyes sport- és luxus modellek motorjainak lökettérfogat változására: egyre több 4.000 cm3 alatti ilyen autó jelenik meg az egyes gyártók kínálatában, melynek csak egyik oka a downsizing. Egy másik magyarázata a 4.000 cm3 alatti sport- és luxusautók megjelenésének, hogy Kínában az ennél nagyobb motorú autók rendkívül magas adófizetést vonnak maguk után- mindamellett, hogy a Távol-Keleten ezek a gépjárművek rendkívül népszerűek. Több európai vállalat is gyárt a keleti országban, például a BMW, Fiat Chrysler, Daimler, PSA, VW, AUDI. Nem nehéz belátni, hogy a gyors reagálású kínai piac fog rengeteg gyártási kapacitást elnyerni, ezzel elszívva kulcsfontosságú európai kapacitásokat.

Rendkívüli mértékben növekvő tendencia látszódik az eladásokban, így egyre több kapacitást kell fordítani a belső égésű motoros autók és komponensei gyártása helyett az elektromotoros autók és azok alkatrészei számára. Így érkezünk meg az elektrifikáció korszakába, ahol nemcsak az elektromos autók, de buszok, teherautók és egyéb tömegközlekedési eszközök elektromos árammal történő meghajtásáról is beszélnünk kell.

Miért fontos ez?

Egy villanymotorral hajtott jármű beépülő alkatrészeinek száma jóval alacsonyabb robbanómotoros társainál. Érdemes belegondolni, hogy például a hazai járműipart ez hogyan érinti, hiszen Magyarország az járműipar egyik fellegvára: gondoljunk csak a Suzuki, Mercedes, Audi, a Volskwagen Csoport, Opel, Ikarus, Credo itthoni gyáraira és azok beszállítóira, mint a Bosch, TAKATA, Continental, DENSO, stb. Jelenleg kevés, Magyarországon működő olyan vállalat van, ami elektromos járművek komponenseinek gyártásával foglalkozik. Előbbi járművek térnyerése egyre inkább előre fog törni, amire, ha a piaci szereplők nem készülnek fel, jelentős károkat fog okozni a gazdaságnak. A változásra való képesség ebben az időszakban nagyon fontos lesz. Mint minden technológiai változásnak, ennek is lesznek győztesei és vesztesei. Létfontosságú tehát, hogy a változásra való képességet elsajátítsák az érintett vállalatok, és ezt a lehető legoptimálisabb időn belül tegyék is meg.

Milyen szerep jut így Európának?

Az európai gyártóknak lehetőségeikhez mérten minél hamarabb alkalmazkodniuk kell a változásokhoz, amely még várhatóan hosszú időt fog igénybe venni, azonban a vállalatvezetőknek -esetleges anyavállalataik vezéreinek- komolyan meg kell fontolnia, hogy a cég stratégiáját hogyan alakítja, mit okoz ezzel az egyes területeken az elektrifikáció jelensége, igénye. Belátható, hogy a gyártási kapacitások egy jelentős része Kínához vándorolhat, így az alacsonyabb hozzáadott értéket produkáló vállalatok megrendelései veszélybe kerülhetnek. Ennek egyik „menekülő” ága a K+F+I tevékenység bővítése, amely magas hozzáadott értékével biztonságot nyújthat a könnyebben allokalizálható tömegtermeléssel szemben. Ennek egyik első pontja az oktatás, a tudás növelése- okosan használva ez versenyelőnyhöz juttathatja a vállalatokat.