Magyar buszra vár a Budai Vár?

Amint nemrég megírtuk, három autóbusz beszerzési pályázata kapcsán is győztest hirdetett a BKK, noha a szerződések megkötésére akkor még nem került sor.

Azóta a török Karsan cég 16 darab dízeles ATAK buszával kapcsolatos támogatási szerződés megköttetett, így az év végéig ennyi új járművel bővülhet az egykor 90 tagot számláló, mára 28 darabosra apadt fővárosi midibusz flotta. Egyes vélemények szerint 40-60 ilyen járműre lenne szükség Budapesten, amely sávnak így az alsó határát súrolja majd egy éven belül a valóság.

Nagyon magyar

Számunkra egy másik tender most fontosabbnak tűnik: az, amelyiket elvileg megnyerte ugyan a Siemens-Rampini hazánkban már bemutatkozott elektromos járműve. A megkötött vállalkozói szerződés viszont akkor lépne hatályba, ha az uniós forrás felhasználását jóváhagyó kormányzati döntés megszületik. Erre azonban egyes vélemények szerint aligha kerülhet sor. Mindjárt az is kiderül, miért.

Újabb fordulatként az általunk a fejlesztés fázisaiban többször is bemutatott Modulo elektromos busz kezdett tucatnyi napon át tartó tesztelésbe ugyancsak a Budai Várban, a jármű első utasa ráadásul Varga Mihály nemzetgazdasági miniszter volt. A két busz cikkünk írásakor is ott köröz a 15-ös, 16-os és 26-os járatok vonalán, s nem mellékesen ingyenesen lehet rajtuk utazni, cserébe egy közvéleménykutató kérdéseire válaszolhat az, akinek ehhez kedve van.

Anyósülés is van benne

Mivel a hazai fejlesztésű és gyártású buszok témája élénken érdekli olvasóinkat – érthetően, jogosan –, s pár napja még arról számoltunk be, hogy Oroszországba vinné az Evopro a gyártást, illetve kazah partnerrel is tárgyalnak, megkerestük a buszt fejlesztő cég vezetőjét, segítsen megérteni, milyen esélyei van a járművüknek a fentiek alapján a hazai piacon.

Mészáros Csaba elnök-vezérigazgató készséggel adott tájékoztatást az éles tesztről, amely március 9-én vette kezdetét Budapesten. Eddig is zajlottak próbafutások, de tavaly december óta mostanáig csak utasok nélkül rótták a kilométerek ezreit a járművek. Olyan elektromos buszokat közlekedtetnek a fővárosban, amelyek kimondottan alkalmasak akár a majdani várbusz szerepének betöltésére is. Szemben a Siemens-Rampini járművével, a Modulo elektromos változata 25 fokos emelkedőt is képes gond nélkül venni, míg az elvileg már nyertes, de még meg nem rendelt külföldi termék Mészáros Csaba szerint mindössze 15 százalékkal bír megküzdeni. A Modulo továbbá 50 százalékkal több utast tud elvinni, míg a fogyasztása mindössze 0,91 kWh, a tömege pedig 3 tonnával, a tengelyterhelése 1 tonnával kevesebb a vetélytársénál.

A volánnál Mészáros Csaba, mellette Varga Mihály miniszter - kattintásra galéria nyílik

A Siemens-Rampini konstrukcióval az a fő gond Mészáros szerint, hogy az akkumulátorok töltéséhez drága infrastruktúrát kellene kiépíteni, míg a Modulo garázsban tölthető, nem igényel drága plusz beruházást az alkalmazás helyszínén. Amire ráadásul aligha lenne képes 2015. november 31-ig a Siemens-Rampini, s ez az egyik fő oka, hogy valószínűleg nem fognak uniós támogatás kapni – azzal ugyanis eddig a határidőig el kellene számolni.

Nem akarunk pálcát törni egyik lehetőség mellett sem, noha vitathatatlanul nagy értéket látunk egy magyar fejlesztés esetleges hazai sikerében. Jól járna vele az Evopro mintegy negyven beszállítója is – a Modulo minden alkatrésze hazánkban készül –, a minőségre sem lehetne panasz. Ha megfelelt a BMW i3 fejlesztőinek az a kompozitgyártó berendezést, amit az Evopro alkotott meg, talán idehaza is büszkén alkalmazhatnánk.

Amíg a magyar megrendelői kör eltöpreng a dolgon, az oroszok már bele is fogtak egy ottani összeszerelési projektbe, a moszkvai önkormányzat pedig a jövőben évente 200 Modulo buszra tart igényt. Kazahsztán szintén komolyan érdeklődik a magyar busz variánsai iránt – különféle hajtáskombinációval és változatos méretekben rendelhető ugyanis a modulárisan felépíthető autóbusz.