Haidegger Géza: minél kisebb egy cég, annál nagyobb kihívás a digitális átállás

– Milyen tipikus digitális átállási folyamat várható az európai gyártóvállalatok életében?
– A vállalatok előtt szép, idealisztikus közeljövő áll. Akkor lesznek sikeresek, ha mihamarabb megvalósítják saját területükön az "Ipar 4.0 Gyárat". Ezt az EFFRA (European Factories of the Future Research Association) elnöke, Maurizio Gattiglo úgy fogalmazta meg a múlt hónapban, hogy az Ipar 4.0 gyár a technológiai fejlődés logikus fejleménye, ahol a hagyományos és kiber-fizikai termékek és szolgáltatások, valamint azok előállítását, gyártását biztosító termelőeszközök megjelennek. A forradalmi változás nem marad meg a gyár falain belül, sőt, nagyobb változást eredményez a gyáron kívül. Az Ipar 4.0 hatással lesz a társadalmi közösségekre, az oktatásra, az egészséges életmódunkra. Megváltoztatja a gyárakban felkínálható munkahelyeket, azokat az alap- és segédanyagokat, amikből a terméket előállítja, és megváltoztatja azokat az üzemeltetési modelleket, amikkel korábban működhettek. Az Ipar 4.0 gyárak az EU gazdaságának középpontjába kerülnek. Magas hozzáadott értékű csúcstermékeket állítanak elő több millió képzett munkaerővel, jólétet generálva, az innovációt is serkentve. A gyártás Európában soha nem látott átalakuláson megy át. Az EU vezetése ezt a folyamatot azzal inspirálja, hogy prekompetitív és együttműködésen alapuló partneri kutatásokat, fejlesztéseket tervez működtetni PPP-konstrukcióban (állami és privát partnerségben). Így az Ipar 4.0 gyárak rugalmas és dinamikus gyártósorokból tevődnek majd össze, smart felügyelettel és preventív karbantartás-alapú szolgáltatással fognak működni, emberközpontúan, az embert kisegítő, kiegészítő robotokkal. A munkások magas képzettséggel, sokféleségben bővülő termékeket állítanak majd elő, a vevők széleskörű igényeinek kielégítésére. A vállalatok egymással, a beszállítói és kereskedelmi láncokkal szoros kapcsolatban fognak működni. A körkörös gazdaságban megvalósulhatnak az energia- és az alapanyag-hatékony megoldások, és valósidejű feldolgozással a folyamatok, valamint a folyamatok modellje gyors visszacsatolásra ad lehetőséget.

– Ez lenne a téma elméleti oldala. De megértették-e, alkalmazzák-e már az Ipar 4.0 eszközeit a hazai termelőiparban, vagy korai lenne ilyet elvárni?
– Egyre több cégvezető kényszerül átlátni és belátni, hogy a digitális, smart átállást most kell megkezdeni. Minél kisebb a cég, annál nehezebb a teljes vertikumban átalakítani a folyamatokat digitálisra. Új termékek, termékcsaládok kifejlesztésével, új alapanyagokra építve, új vállalati modellel, új gyártási eljárásokkal és a közben változó emberi munkaerővel kell, illetve kellene helytállnia egy kkv menedzsmentjének, adott esetben az egyetlen vezetőnek. Nyilvánvaló, hogy ehhez nagyon is célirányos segítségre van szükségük. Ennek a folyamatnak a támogatására alakult egy nemzetközi, INTRO40 nevű EURÉKA projekt. Ennek keretében német és magyar kisvállalatok számára dolgozunk ki olyan módszert, melynek segítségével az Ipar 4.0 eredményeket gyorsabban és könnyebben lehet bevezetni. Ebben a projektben német oldalról a KIT (Karlsruher Institut für Technologie) és egy tucatnyi iparvállalat, magyar részről a HEPENIX Kft. és az MTA SZTAKI munkatársai vesznek részt. A nemrég elindult projekt keretében 2 év alatt az Ipar 4.0 bevezethetőségi készségek felmérését, a fogadókészségek indikátorainak vagy mutatóinak kidolgozását, a veszélyforrások felkutatását, a rizikófaktor felmérését tudjuk felvállalni. Jövő nyártól szolgáltatásként kínáljuk a technológiai érettség és az Ipar 4.0 bevezethetőségének felmérését, auditját.

– Van-e tipikus előnyünk vagy lemaradásunk az átállás terén régiós versenytársainkhoz képest?
– Az előny és a lemaradás ténye és mértéke mindig viszonylagos és vitatható lehet. Ha a robotikai alkalmazások sokszínűségét tekintjük – és erről a müncheni AUTOMATICA-ROBOTICA nyári kiállítás mindenkit meggyőzhetett –, régión belül is jelentős a lemaradásunk. A gyártó és szerelő szektorban majd minden munkahelyhez kapcsolódik olyan szenzoros mechatronikai berendezés, amely Ipar 4.0 funkcionalitást biztosít. Az Ipari Dolgok Internete (IioT) terén több tucatnyi vállalat vonultatta fel összekapcsolható eszközeit. Vannak olyan magyarországi akár multinacionális, akár magyar tulajdonú vállalkozások, gyárak, ahol a vezetés az Ipar 4.0 eszközeit saját magán, a saját termelési láncába építve vezeti be. A kormányzat felismerte az ipar digitalizációjában rejlő lehetőségeket, és buzdítja az ipari partnereket a saját forrásból történő ráfordítások növelésére, ugyanakkor rámutat arra, hogy az Irinyi János nevéhez fűződő pályázati konstrukcióban lehetőség van állami vagy közösségi fejlesztési források megszerzésére. Az Ipar 4.0 elemek fokozatos bevezetése már a beszállítói láncok kezelésében is látványos szerepet kaphat, de a logisztikai területek valamennyi ága szintén hamar megtérülő beruházással kecsegtet.

– Egyes vélemények szerint az Ipar 4.0 nem csupán a gépekre, hanem a munkaerőre is vonatkozik, avagy hatással bír. Innovativitás, kreativitás, alulról jövő ötletek - ezekre mind létezik általában példa, de lehet-e mondjuk a személyügyet is iparnégypontnullásítani?
– Egyértelműen fontos az Ipar4.0 kihatása és szerepe a munkaerőre is. A képzettség elengedhetetlen, a folyamatos képzés is elvárt. A smart oktatási és képzési technológiák párhuzamosan fejlődnek, azaz digitalizálódnak az ipari technológiákkal, kölcsönösen kihasználható előnyök is előfordulnak. A gyárakon belüli és kívüli Ipar 4.0 eredmények összessége alkotja az Ipar 4.0 Gyár fogalmát. Az említett széleskörű kihatások kapcsán jogosan merül fel a kérdés, hogy miként lehetne definiálni a gazdasági szektorok szintjén, vagy azok feletti szinten a 4.0-t: az Oktatás 4.0-t, az Egészségügy 4.0-t, majd akár a Magyarország 4.0-t? Egy év múlva közelebb leszünk ezek megválaszolásához. A nemzetközi, azon belül az EU-s gyakorlatnak és egyben elvárásnak is fontos eleme a platformok kialakítása, működtetése. Magyarországon az idei nyár elején alakult meg az Ipar 4.0 Nemzeti Technológiai Platform. Az ehhez a szervezethez csatlakozó közel negyven oktatási intézmény, kutatóintézet, ágazati szakmai képviselet és vállalat célja, hogy az ipari digitalizáció zászlóshajójaként javaslatokat és ajánlásokat fogalmazzon meg a kormányzat részére, ösztönözze a tagjai közti együttműködést az Ipar 4.0 hazai szempontból releváns kulcsterületein, különösen a digitális gyártás és a dolgok internete témakörökben, támogassa a horizontális és vertikális integráció jó gyakorlatainak hazai elterjesztését. További tagsági lehetőségek nyitva állnak azok számára, akik szeretnének a szakmai egyeztető munkákban aktívan szerepet vállalni. Jelenleg 7 munkacsoportban indul el a munka, amellyel a magyar ipar sikeres, smart digitalizálását kívánjuk közös igyekezettel megvalósítani. Aki érdeklődik a bekapcsolódás iránt az [email protected] címen várjuk jelentkezését.