Erre érdemes odafigyelni: a gyárak a beszállítói lánc végén is megkövetelik a precíziót

– A nemzetközi TRIGO hogyan van jelen Magyarországon?
– A TRIGO 1997-es alapítása óta, immár 20 éve kínál professzionális minőségügyi megoldásokat elsősorban a járműgyártó ipar és a gyártási szektor szereplői számára. A francia központú, nemzetközi nagyvállalat több mint 8000 szakemberével 4 kontinensen van jelen, Magyarországon is képviselteti magát. A TRIGO magyarországi szervezeténél, a TRIGO Quality Support Kft.-nél (TQS) 1400-an dolgoznak. Alapításakor a TQS a legnagyobb autógyár mellé települt, így győri székhelyű, azonban országosan tíz telephellyel rendelkezik. Büszkék vagyunk arra, hogy napjainkban valamennyi magyarországi OEM-nél szolgáltatunk. A minőségellenőrzési és minőségmenedzsment szolgáltatásokat nyújtó TQS mellett – részben annak alaptevékenységet támogatva – a TRIGO Precíziós Méréstechnika található Magyarországon, amelynek szakemberei műszerkalibrálással, 3D multiszenzoros méréssel és koordináta mérőgépek forgalmazásával járulnak hozzá a minőségügyi folyamatokhoz itthon és a környező országokban. A budapesti irodánk központi funkciókat lát el a globális TRIGO és globális üzleti partnereink számára. Mint például beszállító-fejlesztés, rezidens mérnöki szolgáltatás, ügyfélkapcsolat-tartás, marketing, minőségirányítás.

– A minőségügyi szolgáltatók régebben inkább az OEM-ek mellett helyezkedtek el, ma már inkább a beszállítóknál. Egyre lejjebbi szinteken jelenik meg a szigorú minőségbiztosítás?
– Ehhez elég a minőségbiztosítási rendszerek fejlődését megnézni. A legfejlettebb rendszereket az autóipari gyárak vezették be, és ők a szigorú követelményeiket egyre inkább a beszállítóiktól is elvárják, feléjük is érvényesítik. A beszállítói láncban egyre lejjebb, akár a Tier 3 szintjére tolódik mindez, de ezzel párhuzamosan a minőségbiztosítási követelmények is egyre szigorúbbak. A TRIGO lényegében rendszerfejlesztést végez a Tier 1, Tier 2-es szinten.

– Hogyan zajlik a minőségtanúsítás folyamata az üzleti partnerekkel?
– Ezt a beszállító-fejlesztés fogalmával lehet leírni. Ez persze nemcsak minőségfejlesztést, hanem a termelési rendszer fejlesztését, a produktivitás növelését is jelenti. Ez azért nagyon fontos, mert az OEM úgy választ beszállítót, hogy mindig a minőség és az ár tökéletes kombinációját keresi. Ez pedig nincs hatékony minőségbiztosítási rendszer és modern termelésirányítás nélkül.

– Mennyire jellemző a napi tapasztalata alapján, hogy a fejlesztésekre nincs elég pénz a cégeknél?
– A döntést mindig a beszállítónak kell meghoznia, bár a versenyképességére ez a döntés közvetlenül kihat. Nem könnyű autóipari beszállítóvá válni, de ha sikerül bekerülni, az hosszú időre bevételi forrást, stabil együttműködést jelent.

– Hogyan látja az OEM-ek által diktált, az árleszorítás által dominált versenyt?
– Az autóipari beszállítói láncba – mint említettem – beválasztódni nem magától értetődő. Másrészről a kikerülés nem érdeke egyik félnek sem. Ha a cég elérte a megfelelő technológiai szintet, a minőségbiztosítási rendszere tudja garantálni az elvárt, konstans minőséget az autóiparnak, és hatékony termelésirányítással rendelkezik, erről a szintről be lehet kerülni a körforgásba. Mert ezek a kritériumok lehetővé teszik a megkövetelt fejlesztéseket is. Nyilvánvaló, hogy vannak kritikus helyzetek, mint például új termék bevezetése vagy új üzem indítása, amikor fokozott ellenőrzésre van szükség. Itt úgynevezett minőségi tűzfalak (quality wall) felállításával, mintavétellel vagy időszakos méréssel tudjuk ellenőrizni a megfelelőséget. Az új üzem termelésbe helyezése mindig kiemelt kockázat a termék minőségére nézve, ilyenkor a legjobb redundáns módon biztosítani a megfelelő minőséget és csak akkor visszaállni a normál termelésre, amikor a beszállításba biztonsággal beépült az adott termék. A biztonságos elindulás (safe launch) érdekében be tudunk kapcsolni egy olyan logisztikai megoldást, hogy csak az ellenőrzött termék kerüljön az ügyfélhez, ennek köszönhetően az új üzem indítása zökkenőmentes a beszállítási folyamat szempontjából.

– Új termék bevezetésekor hogyan lépnek be a beszállítói termelési folyamataiba?
– Tulajdonképpen minőségtervezésről (advanced product quality planning – APQP) és a minőségtanúsításról, a dokumentációs csomag készítéséről (production part approval process – PPAP) beszélünk. Tipikus, hogy ekkor a gyártó időszakosan mérnöki kapacitáshiánnyal küzd, sokan szerződtetnek ilyen feladatra szakképesítéses munkaerőt. De mi nem mérnökök kölcsönzésében gondolkodunk, hanem projektfeladatok elvégzésében. A TRIGO megoldást szállít minőségügyi problémák kezelésére vagy megelőzésére.

– Mennyire érzékelik az egyre kínzóbb hazai munkaerőhiányt?
– Mindig hangsúlyozom, hogy nem munkaközvetítők vagyunk, hanem komplex minőségi szolgáltatást nyújtunk projektalapon, de ez nem jelenti azt, hogy ne tudnánk segíteni munkaerőhiány esetében. Minden cégben előfordulnak kiszervezhető minőségellenőrzési feladatok (folyamat- vagy végtermék-ellenőrzés), ezeket bármikor szívesen átvállaljuk. Az így felszabadított munkaerőt pedig a cég át tudja irányítani az éppen aktuális feladat megoldására.

– De a minőségügyi szolgáltatás az OEM-eknél ugyanúgy kell, mint a beszállítóknál…
– Igen, főleg új termék bevezetésénél, amikor a mintadarabok ellenőrzése, tesztje, dokumentációjának átvizsgálása szükséges. Szerencsére az autógyáraknál nem egyszerre zajlik az új modell bevezetése, így rugalmasan tudjuk tervezni erőforrásainkat, nyilván régiós, nemzetközi viszonylatban is.

– A beszállító-fejlesztés fontosságát minden piaci szereplő elismeri, de kevesebben csinálják. Önök hogy látják ezt?
– Mi abszolút fontosnak gondoljuk. A beszállító-fejlesztésnek több indítéka lehet. Van, amikor alkatrész-ellátási nehézségek miatt maga az autógyár rendeli meg valamelyik beszállítótól a fejlesztést, vagyis a krízishelyzet megoldását. Máskor pedig a beszállító szánja el magát arra, hogy a következő szintre lép, és feljebb akar lépni a beszállítói láncban. A TRIGO szolgáltatási portfóliójában audittal, mérnöki tanácsadással, tréningekkel, magyarán széles palettával, vevőspecifikusan támogatja a beszállítók minőségmenedzsmentjét.

– És itt jön képbe az érdekképviselet…
– Előfordulhat, hogy egy autószerelő üzemben éppen nincs olyan szakember, aki meg tudja állapítani, hogy egy autórádió miért nem működik. Pedig meg kellene állapítani, hogy ez egy egyedi vagy sorozatprobléma. Ebben a kérdésben az úgynevezett rezidens mérnöki képviselet nyújthat támogatást. Ez azt jelenti, hogy a beszállító megbízásából egy minőségügyi mérnök az OEM felé képviseli az adott terméket, fejlesztést. Az OEM-nél, a beépítés helyén pedig szembesülni tud azokkal a problémákkal, amelyeket az alkatrészek okoztak. Ezzel biztosítható az, hogy csak valós probléma esetén legyen reklamáció. A mérnök korrekciós intézkedést tud javasolni, de csak a legszükségesebb mértékben, tehát erőforrásokat kímélve, költséghatékonyan jár el. Az OEM így kockázatmentesíti magát.

– A TRIGO hogyan érzékeli a magyar autóipari konjunktúrát?
– Látjuk, hogy javul a minőség, a beszállítók egyre kevesebb problémával szembesülnek, egyre finomabban vannak hangolva a folyamatok. Örömmel látjuk, hogy egyre több kis- és középvállalkozó kerül be a beszállítói körbe. A szolgáltatás-volumen a szektorba lépő szereplők számának növekedésével arányosan bővül, és egyre jobban szabványosodik a minőségügyi szolgáltatások piaca. Mivel egyre többen vesznek igénybe minőségügyi szolgáltatásokat, ez is egyre inkább versenypiaccá válik.

– Új autóipari minőségirányítási szabvány érkezik, az IATF. Erre hogyan készülnek?
– Az átállás nagy kihívás az egész autóipar számára, mert jelentős mértékű és kötelező szabványváltozásról van szó. A TRIGO erre átállási procedúrát dolgozott ki, ennek alkalmazásával lényegében plusz erőforrás bevonása nélkül lehet felkészíteni az adott céget az új szabványra. A TRIGO öt lépésben kínálja a felkészítést, ezeket külön is igénybe lehet venni:

1. szabványismertetés, -értelmezés kihelyezett vagy központi tréning formájában

2. GAP analízis, vagyis az állapotfelmérés

3. rendszerfejlesztés (az új rendszer eljárásrendjének megismertetése)

4. belső audit (az új szabvány megfelelőségének, hatékonyságának vizsgálata)

5. rendszer-audit (azonos azzal az eljárással, mint amit a tanúsító szervezet végez)

(Fotó: Uzoni Ábel /nyitókép/, Trigo)