Egyre közelebb az autonóm közlekedéshez: az osztrák közutakon már tesztelik az önvezető járműveket

– Ausztriában múlt év végén hatályba lépett a közlekedésért, innovációért és technológiáért felelős miniszter rendelete az önvezető járművek vonatkozásában. Mit érdemes tudni erről, illetve melyek ezen jogszabály főbb alapvetései?
– A hosszú előkészítő munka és egyeztetéssorozat eredményeként 2016. december 20-án hatályba lépett az úgynevezett Automatisiertes Fahren Verordnung, amely az 1967. évi vonatkozó közlekedési törvényt módosító szintén nagyon friss törvényt, a 33. KFG-Novellet kívánja megtölteni részletes tartalommal. A szintén tavaly hatályba lépett új törvény és a mostani miniszteri rendelet célja, hogy együttesen meghatározzák az önvezető járművek közutakon történő tesztelésének szabályait. A rendelet több alkalmazási területet határoz meg, amelyeknél az osztrák közutak igénybe vehetők meghatározott asszisztens és automatizált közlekedési rendszerekkel felszerelt járművek tesztelése céljából. Ezek közül két olyan területet emelnék ki, amelyeknél a tesztelések lefolytatására kizárólag járműgyártók, rendszerfejlesztők és kutatóintézetek jogosultak.

– Milyen esetben kerülhetnek közutakra az önvezető járművek?
– Az egyik esetkör az autonóm kisbuszok, előre meghatározott útszakaszon történő tesztelése olyan rendszerrel, amely képes arra, hogy legfeljebb 20 km/óra sebességig minden közlekedéssel kapcsolatos feladatot át tudjon venni a vezetőtől. Ekkor csak olyan rendszer alkalmazható, amellyel a közútra engedés előtt legalább már ezer tesztkilométert teljesítettek. Ennél az alkalmazási körnél a biztonságot szolgáló előírás, hogy a tesztelés során kötelezően használni kell egy olyan vészjelző berendezést, amelyet a vezető kritikus helyzetben azonnal működésbe tud hozni és amellyel a rendszer deaktiválható, azaz a vezető azonnal vissza tudja venni a jármű feletti irányítást. A második esetkör a gyorsítást, fékezést, megállást, távolságtartást, sávtartást, sávváltást és előzést biztosító rendszerekkel felszerelt járművek autópályán és gyorsforgalmi úton történő tesztelése. Ennél az alkalmazási körnél a rendelet nem határoz meg maximális sebességkorlátot, viszont kötelező elvárás a közútra engedés előtt teljesített legalább 10 ezer tesztkilométer. A vészjelző berendezésre vonatkozóan előbb említett szabályok itt is alkalmazandók, illetve fontos biztonsági előírás az is, hogy a vezető köteles még a lehajtó elérése előtt kellő időben visszavenni a rendszertől a jármű feletti irányítást.

– Melyek azok a főbb garanciális szabályok, amelyeket a teszteléseknél figyelembe kell venni?
– A tesztelések során minden esetben csak kétféle rendszer használható: vagy olyan, amely már engedélyezve van, azaz már szériagyártásban található; vagy pedig olyan, amely még tesztelési célt szolgál, de megfelel az egyes alkalmazási területeknél meghatározott követelményeknek. Ezen túl elengedhetetlen az is, hogy a tesztelési időszakban a vonatkozó jogszabályi rendelkezéseknek megfelelő jármű-felelősségbiztosítással kell rendelkezni és ennek meglétét igazolni szükséges a közlekedési miniszter felé. Egyebekben, még a tesztelések előtt, a közlekedési minisztert számos adatról tájékoztatni kell, így többek között a tesztelés időtartama, a tesztelendő berendezés, a kapcsolattartó, a tesztvezető, a használni kívánt tervezett útszakaszok és az infrastrukturális igények vonatkozásában. Vizsgálat tárgyát képezi az is, hogy a közutakon tervezett tesztelés előtt elegendő módon kipróbálták-e az érintett rendszereket, ezt a tesztelés igénylőjének szintén igazolnia szükséges. Ha a miniszter mindent rendben talál, akkor a tesztelés időszakára tanúsítványt bocsát ki. További garanciális szabályt jelent, hogy a közlekedési miniszteren túl a tesztelés előtt – az autópálya vagy gyorsforgalmi út tervezett használata esetében – tájékoztatni szükséges és be kell vonni a tervezésbe az illetékes útkezelőt is. Ebben az esetben az illetékes tartományi vezetőt csak tájékoztatni szükséges. Az alacsonyabb rendű utaknál ugyanakkor csak a tartományi vezetőt kell értesíteni, aki indokolt időn – de legkésőbb az információk benyújtását követő 3 hónapon – belül aggályokat fogalmazhat meg, amelyeket kötelezően figyelembe kell venni a tesztelés lebonyolítása során. Az elmondottakon túl kiemelendő az is, hogy tesztelés után a megszerzett ismeretekről jelentést kell eljuttatni a közlekedési miniszternek, a tesztelés során felmerült kritikus helyzetekről, illetve esetleges balesetekről és ezek okairól pedig haladéktalanul tájékoztatni kell őt. Fontos garanciális feltételként határozták meg azt is, hogy a rendszerek tesztelése során a közúti közlekedésre, a vasúti átjárókra és a levegőszennyezés megelőzésére vonatkozó jogszabályok rendelkezéseit is be kell tartani.

– Ki vezetheti a tesztjárműveket?
– A tesztelések során kizárólag olyan professzionális vezető alkalmazható, aki megfelelő kiképzéssel rendelkezik és jól ismeri a vizsgálat tárgyát képező rendszert. A vezetőnek rendeltetésszerű módon kell elfoglalnia a járműben számára kijelölt helyet. Ő az, aki átadhatja a meghatározott feladatok végrehajtását a rendszernek, ugyanakkor ő felel azért, hogy a vezetéssel kapcsolatos feladatait, azaz a jármű irányítását bármelyik pillanatban, így mindenek előtt kritikus helyzetekben vissza tudja venni. A vezetőnek egyebekben hozzá kell járulnia ahhoz, hogy tesztelés során a tesztjármű elektromos vezérlőrendszeréből származó adatokat rögzítsék és eltárolják.

– Lesznek-e blackboxok a tesztjárművekben?
– Igen, a tesztelés időtartama alatt a járműveket úgynevezett Unfalldatenspeicherrel szerelik fel, amellyel azonban adatvédelmi okokból csak a tesztjármű elektromos vezérlőrendszeréből származó adatokat lehet összegyűjteni. Ezek az adatok nem módosíthatók és csak meghatározott esetekben, azaz kizárólag a tesztelés céljából, illetve a kritikus helyzetek vagy az esetleges balesetek rekonstruálása érdekében használhatók fel. A balesetekkel összefüggésben felmerülő adatokat, amelyek időtartama a baleset előtti és utáni 30 másodperc, igény esetén át kell adni a nyomozóhatóságnak és a közlekedési miniszternek. Fontos garanciális feltétel, hogy amennyiben videó adatokat is rögzítenek, úgy ahhoz szükséges az adatvédelmi hatóság engedélye. A felvételeket csak a tesztelést végző szervezet használhatja fel; azok továbbadása kizárólag a miniszteri rendeletben meghatározott esetekben lehetséges.

– Történt-e már érdemi lépés a rendelet megszületése óta?
– A folyamat dinamikájára jellemző, hogy egy nappal a rendelet hatálybalépése után az A9-es autópálya osztrák részén sor került önálló kormányzásra, fékezésre és gyorsításra képes járművek tesztelésére. Az első rendszeres tesztelések pedig idén januártól indulnak el többek között az A2-es autópályán, elsődlegesen a Laßnitzhöhe és Modriach közötti, több, mint 60 km-es útszakaszon, továbbá az A9-es autópályán, valamint az S35-ös, az S36-os és S6-os gyorsforgalmi utakon. Ezen túl az osztrák közlekedési minisztérium tájékoztatása alapján az már most látható, hogy a közeljövőben Salzburgban lehet majd találkozni teljesen autonóm autóbusszal.

(Kép forrása: vienna.at)