Az Ipar 4.0 alapja az adatok megfelelő kezelése

– Mi a feladata az adatelemzőknek?
– Sokszor nem a feladatmegoldás, hanem a menedzsment lelkesítése azzal kapcsolatban, hogy az adatokkal kezdjen valamit. A középvezetők és a felső szintű vezetők tudják, hogy az adatok értékesek, mert mindenhol ezt hallják, de valamiért mindenki azt hiszi, hogy ez csak az Egyesült Államokban van így. Az Ipar 4.0 alapja az adatok megfelelő kezelése. A hétköznapokban egy gyártósoron, ahol valamit termelnek és amihez több munkatárs is ért érdemes az alapműködésen túl is megvizsgálni a számokat. Sok olyan szakember van, aki egy gép rázkódásából megmondja, hogy egy gumi-alkatrészt mikor kell kicserélni, de a következő szint az, amikor az amúgy meglévő adatokat olyanra is felhasználják, amire addig nem.

– Mire jó egy autóipari cégnek az adatelemzés?
– A gyártás egyik legnagyobb know-how-ja ma már az, hogy az adatvagyon segítségével drasztikusan lecsökkenthető a selejt mennyisége és előrejelezhető a szükséges karbantartás. Az az adatvagyon, amiből ezt ki lehet nyerni ma már összevethető a gyártósor árával. Ezért a gépeket gyártó cég alapvetően érdekelt ezeknek az adatoknak a megszerezésében, hiszen a következő generációs gyártósort ezek alapján már hatékonyabban tudja elkészíteni.

– Alapvetően kinek a tulajdona a sok adat?
– Ebben érdekellentét van a gyártósort használó és az azt gyártó cég között. Hiszen az adatok alapján növelt hatékonyságú új gyártósort többért és előbb tudja eladni, ahhoz képest, hogy ha a termelő cég egyszerű után-állításokkal teszi hatékonyabbá a gyártási folyamatát. Mindenki az adatokért versenyez, van aki az adatokhoz való hozzáférés nélkül jóval olcsóbban adja el a gyártósort. Ez első hallásra jó üzletnek tűnhet a termelő cégnek, hiszen a gyártósor ezen jogosultság nélkül is működik. Pedig az adatokhoz való hozzáférés pont azokon a területeken kulcsfontosságú, ahol a magyar iparban jelentős pozíciók épültek ki. Hazánkban alapvetően nem heterogén rendszerek működnek, ritkák az olyan helyek itthon, ahol egy akár több száz méter hosszú gyártósort ugyanaz a cég szállított. A több társaság által gyártott gépeket használó termelő vállalkozások az összes gépükről beszerezhető adatok alapján tudják igazán látványosan növelni a termelésük hatékonyságát. A különböző gépek persze együttműködnek és a szabványokat követik, de az összkép nem látszik igazán.

– Milyen az amikor valaki felismeri az adatok értékét?
– Ezek egyszerű aha-élmények, de ahhoz hasonlítható, mint amikor valaki magánemberként összeírja egy hónap összes kiadását és amikor egyben lát mindent, akkor tudja megállapítani, hogy egyes dolgokra bizony feleslegesen sokat költ. Hiába látszik folyamatosan egy gyártósor és az összes műszaki szakember azt mondja a saját területéről, hogy az hatékonyan működik, amikor egyben, az adatok irányából megvizsgálva az összképet hamar jön az aha-élmény. Előre persze mindig nehéz megmondani, hogy mi a furcsaság a termelésben. Jellemzően mindenki Ipar 4.0-át akar eladni, de az látszik, hogy a változás jóval lassabb, mint amire sokan számítottak. Gondoljunk csak bele, hogy egy gyártósornál évente talán egyszer van olyan leállás, amikor igazán bele lehet avatkozni a folyamatokba. Az adatelemzések megtérülése sok éves, de jóval nagyobb haszonnal kecsegtet, erre jó példa a webes környezet.

– Így nem is kalkulálható ki egy adatelemzés megtérülése előzetesen?
– Nem, de figyelembe kell venni, hogy a cégek világában van egy ígéretlicit arról, hogy mindenki valamilyen Ipar 4.0-megoldást akar felmutatni. Ez lassan egy buborékra kezd hasonlítani, hiszen az adatelemzés is olyan, hogy előre nem lehet megmondani a pontos megtérülést. Kicsit beugratós például az a hozzáállás, hogy ha megvetetnek valakivel jó sok szenzort anélkül, hogy az tudná mihez is kezd az azok révén megszerezett adatokkal. Mi másként közelítünk az adatok világához. A gyártósorok már eleve nagyon sok adatot szolgáltatnak, és az adatelemzőink általában a meglévőkből kiindulva tudják megmutatni a helyzetet.