A színeken túl: meglestük a jövő fényezési trendjeit

Már Krisztus születése előtt is használtak lakkot, festéket a mesteremberek. Akár történelmi publikációkból is olvashatnánk erre vonatkozó utalásokat, most azonban egyszerűen csak szemrevételezünk. Tucatnyi kollégámmal együtt épp egy 2500 éves fából készült edényt csodálok magam előtt. Csodálom, hogy láthatom, holott rég el kellett volna korhadnia, porladnia. Nem tette, mert gondosan belakkozták kívül, belül. Ez a valaha használati tárgyként szolgáló ereklye a legidősebb tagja a németországi Münster városában található múzeumnak, ahol különböző korok és kontinensek hasonló remekműveivel találkozhatnak az érdeklődő tekintetek. Van itt olyan festmény, amelyre mintegy 120 rétegnyi bevonatot vittek fel az alkotók, az aprólékos munka 47 évet vett igénybe.

Előtérben a 2500 éves faedény, mögötte a 47 évig készült távol-keleti festmények

Egy járműipari szakportálon kissé meglepően hat az ilyesféle kulturális bevezető, ám hamar felismerhetjük az összefüggéseket, amint megtudjuk, hogy a múzeum fenntartója a járműipari fényezésben alkalmazott vegyi anyagokat, festékeket, lakkokat és egyéb bevonatokat is fejlesztő és gyártó BASF. A világcégnek ugyanitt, a Debrecennel azonos népességű német városban található az a 400 ezer négyzetméteres területen fekvő, 2300 főt foglalkoztató gyára, amely kutatás-fejlesztési, értékesítési és marketing központként is funkcionál.

Mark Gutjahr, a BASF vezető dizájnere mutatta be a jövő fényezési trendjeit

A spanyol, olasz, brit, szerb, szlovák, lengyel és további nemzeteket képviselő újságírók számára rendezett programon a látványé a főszerep. Jól nyomatékosítja ezt egyik előadónk öltözéke, aki kockás golfsapkában, kék csokornyakkendővel, némileg hivalkodó szemüveggel felvértezve üzeni a szemeknek: divatdiktátorral van dolgunk. Mark Gutjahr, a BASF vezető dizájnere ügyesen vezette tovább a múzeumban megkezdett kronológiai vonalat. Ráhangolásként bepillanthattunk abba a műhelymunkába, amelynek során az avatott szakemberek eldöntik, merre haladjanak a járműipar színtrendjei. Ehhez figyelembe veszik a szociális, társadalmi környezet hatásait – nem meglepő módon külön kezelik a globális és lokális igényeket. Vagyis léteznek világtrendek, ám ami tetszik Brazíliában, nem biztos, hogy kelendő lesz Indiában. Napjaink domináns globális színei kapcsán előadónk rámutatott a fehér közelmúltbeli térnyerésére – nagyjából 2006-ban indult hódító útjára a sportos, tiszta, elegáns szín –, amely ráadásul valamennyi karosszériaelemen megjelent, a visszapillantóktól a lökhárítókig. Újabb hullámként jött divatba pár éve a barna, ezt le is követték az autógyártók, magunk is láthatjuk a kifejletet a magyar utakon.

Játék a fénnyel - csillogó részletek

Igen ám, de milyen ruhát kapnak a holnap járművei? A válasz nem kevésbé hatásvadász, mint előadónk öltözéke: a szín vélhetően másodlagos szerepet fog betölteni a jövő fényezésében. A trendkutatók szerint ugyanis ahogy terjed az individualitás, az autók tulajdonosai minél egyedibb megoldásokat részesítenek előnyben, szinte már ruhadarabként, avagy családtagként tekintenek közlekedési eszközeikre. Ehhez pedig minden szín kevés önmagában, kivéve, ha közbeiktatunk még néhány variánst. Ilyen „szorzótényezők” lehetnek a fényezési kínálatban az olyan speciális effektek, mint például a krómos hatás. Erre kínál megoldást a BASF úgynevezett „liquid metal” (tükörfordításban: folyékony fém) művésznevű bevonatrétege, amellyel bármilyen színt acélosabbá lehet tenni. Egy másik technológiai vonalat képvisel az XFine megoldás, amelynek révén normál megvilágításban és erősebb fényben más képet mutat a bevonat, szinte színváltós hatásként érzékeljük a sajátos csillogást. Az XSpark effektcsoport még tovább megy: a finom üvegszerű szemcsékkel ellátott bevonatnak köszönhetően az autó szó szerint ragyogó lesz. Ráadásul olyan formában, hogy messziről nem kiabál a különbség egy hagyományos fényezésű autóhoz képest, ám közelebbről ránézve szinte drágakőként hat a karosszéria.

Így kerül az effekt a karosszériára

Arról is képet kaphattunk, hogy ezek az izgalmasan hangzó vizuális megoldások a gyakorlatban miként kerülnek a felületre. Bár a korszerű járműfényezés rétegszáma meg sem közelíti a több évezrede alkalmazott százas nagyságrendet, eddig sem volt titok, hogy számos bevonat kerül a karosszériaelemekre. A megfelelően előkészített felületre elsőként a korrózióvédelemért és a felületbiztonságért felelő e-coat kerül. Erre jön az elsődleges festékréteg, ami meghatározza a fényezés minőségi végeredményét. Ezt követi a bázisréteg, történetünk főszereplője, amely a színért és az effektekért egyaránt felelős. A legvastagabb, külső bevonat valójában egy átlátszó védőréteg – az imént felsorolt bevonatok összességében csupán olyan vastagok, mint egy emberi hajszál.

Eurómilliókba kerül a kutatás-fejlesztési technológia

Ahhoz, hogy ilyen miniatűr nagyságrendben maradandó értékek szülessenek, legalább két fontos feltételre van szükség: csúcstechnológiával támogatott kutatás-fejlesztésre, valamint a kifejlesztett vegyi anyagok, lakkok, festékek professzionális alkalmazására a járműgyártó részéről. A BASF münsteri bázisán praktikus bemutatót láthattunk az előbbi tevékenységre vonatkozóan, bár ehhez stílszerűen egyedi bevonatot kellett magunkra ölteni. A speciális ruha nem elsősorban minket védett, sokkal inkább a gondos kezelést igénylő berendezéseket és anyagokat, amelyek az emberi szakértelem mellett elengedhetetlenül szükségesek a jövő anyagaival való kísérletezéshez. A példa kedvéért annak a robotnak az ára, amellyel új bevonatokat tesztelnek, milliós nagyságrendben mozog, éspedig euróban, még a végére csatlakoztatott szórófejet is aranyárban mérik. A BASF magasan tartja saját maga számára a lécet, csak így maradhat a járműipari fényezés élvonalában. Nem véletlen, hogy szinte minden vezető autógyártó megtalálható a vállalat megrendelőinek körében.

Színdetektív-kiképzést kaptunk a trénerektől - mert akár fekete és fekete között is óriási különbségek lehetnek

Két feltétel került szóba az előbbiekben, a második sem kevésbé fontos: az autógyártók szakembereinek alapos betanítására ugyanolyan figyelmet fordít a vegyipari vállalat, mint az utólagos fényezés hatalmas piacát lefedő vállalkozások munkatársainak képzésére. Félszáznál is több tréningközpontot üzemeltet a BASF világszerte, ahol bárki elsajátíthatja, hogy a korszerű technika segítségével miként lehet szinte bármilyen fényezést helyreállítani. 200 ezer színt, ezzel együtt 600 ezer helyreállítási kombinációt tartalmaz a vállalat egyre növekvő adatbázisa, amelyben kitüntetett szerepet kapnak a klasszikusként emlegetett, 20-30 évnél idősebb járművek és az oldtimerek. Ez a rétegpiac jelentősen növekszik, az elmúlt évek felmérései alapján csak Európában 6,5 millióra tehető az ebbe a körbe tartozó, aktívan használt autók darabszáma. A járművek halmazával együtt a színvariációik száma is bővül, a BASF e területen szintén precíz megoldásokat, értékes partnerséget kínál a fényezőknek.

A BMW i családját is a BASF öltözteti - kattintásra galéria nyílik

Bár a régmúltból indulva visszatértünk a történelmi távlatokba, németországi kirándulásunk fókuszpontjában mégiscsak a jövő állt. Hazatérve nem hagytam ki a lehetőséget, hogy közelről megvizsgáljam néhány közterületen parkoló autó fényezését a nyári napsütésben, s igen hamar találtam csillámos, „színváltós” karosszériákat. A járműipar fejlődési trendjeit figyelve érdemes lépést tartani a fényezés világának újdonságaival, hiszen ez a terület már évek óta sokkal többről szól, mint színezés és korrózióvédelem. Ha nem is fognak a mai autók évezredeken át sértetlenül fennmaradni, azt biztosan tudjuk, hiszen láttuk, hogy figyelemre méltó, s nem kevésbé tartós megoldásokat főznek műhelyeikben a holnap bevonatainak fejlesztői.

Mutatunk néhány trendi színt és effektet a BASF kínálatából