A digitalizáció nélkülözhetetlenné vált

– Egyre nagyobb teret hódít az IoT, számos vállalat már felismerte az ebben rejlő lehetőségeket. Mik a tapasztalatai a Beckhoffnak?
– A digitalizáció eddig csak visszafogott hatással volt a Beckhoff üzleti modelljére, mivel cégünk nem csak követi, hanem meghatározó módon diktálja az integrált ipar fejlődési trendjeit. Az Ipar 4.0 hatása azonban termékfilozófiánk tekintetében jelentős. A Beckhoff 1986-ban fejlesztette ki az első PC-alapú vezérlőjét, mivel a vállalat alapítója, Hans Beckhoff azt tapasztalta a különböző ipari létesítményekben, hogy nagyon sokféle egyedi és célhardver van, és ezek mindegyike egyedi szoftverrel, illetve egyedi problémákkal rendelkezik. Rájött arra, hogy egyetlen számítógép felhasználásával a különböző célhardvereket szoftverrel lehetne helyettesíteni, és mivel abban az időben rohamos fejlődésnek indultak a személyi számítógépek, hardverplatformként erre esett a választás. A PC-alapú automatizálás ma is időtálló alapot ad, mivel nagyon rugalmasan igazítható az alkalmazások változó követelményeihez, modularitása és nyitottsága pedig lehetővé teszi az innovatív koncepciók könnyű megvalósítását, továbbá a felhőalapú kommunikáció tekintetében is a legjobb környezet.

– Mi történik, ha egy vállalat nem alkalmazza a legújabb technológiákat és nem aknázza ki az ebben rejlő lehetőségeket?
– A digitalizáció a növekedést és az innovációt serkentheti, ami aztán gazdasági lépéselőnyhöz vezethet. Azok a vállalkozások, amelyek valamilyen okból nem tudják követni ezt a trendet, hátrányos helyzetbe kerülhetnek. Szerencsére egyre több vállalatvezető ismeri fel azt, hogy a digitalizáció előbb-utóbb nélkülözhetetlenné válik, de kétségtelen, hogy jelenleg csak a nagyobb vállalatoknál van erre megfelelő pénzügyi és humán erőforrás.

– A Beckhoff a Hannover Messe kiállításra is számos újdonsággal készült.
– Igen, a kiállításon vállalatunk innovatív PC- és EtherCAT-alapú automatizálási megoldásainak széles skáláját mutatta be. A látogatók öt technológiai fórumon számos újdonsággal találkozhattak. Termékeinket illetően a fókusza gépi látás és beszéd, a precíziós méréstechnika, valamint a felhőalapú szolgáltatások köré helyeződött, de szintén kiemelt téma volt az IoT és az analitika, valamint az okos eszközök összekapcsolása.

– Mik a főbb vásárlói igények az automatizálás területén?
– A gyártóiparra különösen érvényes, hogy elsődleges szempont a gyártási költségek minimalizálása – a termék minőségének megtartása, vagy ideális esetben akár ennek növelése mellett. Ezt hatékony és megbízható gyártásautomatizálással, a selejt csökkentésével, illetve a gyártóberendezés energiafogyasztásának csökkentésével és gépi-állapotfigyelő rendszerek segítségével lehet elérni.

– Mi lesz a fő irányvonal az automatizálás terén az elkövetkezendő években? Beszélhetünk trendekről ezen a téren?
– Ma mindenki szeme előtt ott lebeg az ipar 4.0 és az IoT – ezek a koncepciók fontosak, amikor az alap-infrastruktúra tekintetében innovatív, új üzleti modelleket kell megvalósítani, egyúttal az informatika és az automatizálás fokozódó konvergenciájának hajtóerejét is jelentik. Ennek következtében egyre elterjedtebb a felhőalapú kommunikációs és adatszolgáltatások alkalmazása.

– Ha egy autóipari vállaltról beszélünk, hogyan válhat hatékonyabbá a termelés a felhő alapú alkalmazásokkal?
– Mint bármely más terület esetében, az autóiparban is ugyanazokkal az előnyökkel lehet számolni: például alacsony hardver és szoftver költségek, kis karbantartásigény, skálázhatóság, biztonság.

– Számos helyen olvasni, hogy az adatelemzés a siker kulcsa egy vállalatnál. Mit gondol erről?
– Én is egyetértek ezzel a kijelentéssel. Az átfogó adatelemzés például lehetővé teszi az előrejelző karbantartást, aminek köszönhetően csökken az előre nem tervezett gépi állásidő, illetve segítségével a vezérlési megoldások optimalizálása is egyszerűbbé válik.

– Egy felmérés szerint a vállalatok kétharmada aggódik a kibertámadások miatt, hogyan lehet ezt kivédeni? Mennyire befolyásolhatja ez az IoT alkalmazások bevezetését, illetve használatát egy cégnél?
– A felhő egyre szélesebb utat nyit az IoT projektek előtt. Egy nyilvános felhőben futó szolgáltatással folytatott adatcsere során alapvetően üzenetközvetítő (message broker) fogadja az adatokat. Az átviteli protokoll szempontjából az üzenetközvetítő biztonságos és szabványos végpontot jelent az információk felhőbe való továbbításához. Az automatizálásban régóta ismert hagyományos kliens/szerver alapú alkalmazásokkal szemben az MQTT – az IoT kommunikációs protokollja, ami egy adattovábbítási eljárás, amelyet minden nagy nyilvános felhőszolgáltató átvett - a közzététel/előfizetés (publisher/subscriber) elvén alapul, így mivel kizárólag kimenő adatkapcsolatai vannak, egyszerűen beépíthető már meglévő informatikai infrastruktúrákba. Ezenfelül a kommunikációs csatorna védelméhez és az eszközhitelesítő folyamatok megvalósításához felhasználhatók a bevált biztonsági mechanizmusok is, mint például a TLS. A felhőalapú rendszerek már hosszú évek óta elterjedten JSON (JavaScript Object Notation – a Javascript objektumalapú írásmódja) állományformátumban is kódolhatják az üzenettartalmakat, de ezek egyediek is lehetnek, gyártónként és akár felhőszolgáltatónként is eltérő formátummal.