A Tesla értékét az autózási szokásokról nyert adatok adják

– Mi a legnagyobb lehetőség az autóiparban adatelemzési szempontból?
– A különböző területek adatainak összekötése. Az autóiparban szigetek vannak az adatokkal kapcsolatban. A motorgyártás egy ilyen részterület, de az értékesítés is az. A vásárlókról gyűjtött adatok is különösen értékesek, de a szervizekben keletkezők is. Ha ezeket összekötik az hihetetlen lehetőségeket jelenthet. Egy autógyár ma már nem feltétlenül a jó autók miatt értékes, hanem az autózási szokásokról nyert adatok miatt. A Tesla értékének nagy részét is az adja. Menet közben be tudnak avatkozni az autóik hatótávolságába a központból. Volt olyan, hogy egy hurrikán miatt a térségben csak rövidebb hatótávolsággal megvásárolt autók hatótávját ideiglenesen megnövelték, hiszen az autókban az egyszerűbb gyártás miatt valójában egyforma, a nagyobb akkumulátorcsomag van. Az olcsóbb autóknál ezt szoftveresen szabályozzák le. Ez azt jelenti, hogy a Tesla mindent tud arról, amit az autóban csinál valaki. A kocsik ajtajának becsukási erejéből még arra vonatkozó következtetést is levonhatnak, hogy mennyire ingerült aznap egy sofőr. A Tesla pont ezért a jövő autógyára, nem csak azt tudja, hogy milyen autókat gyárt, hanem azok használatának minden mozzanatával is tisztában van. A Mercedes-Benz is tudja ezeket az adatokat az autókról és a sofőrökről, csak a szigorúbb európai jogszabályok miatt ezeket még nem használja fel.

– Mennyi adattal rendelkeznek a hazai beszállító cégek?
– A minimálisan előírt beállítási adatok rendelkezésre állnak náluk, de olyan mennyiségben nincsenek még adataik, hogy azok elemzési szempontból is komoly értéket képviseljenek. Ha ezeket a beszállítói láncban felülről írják elő, akkor abban sok helyi know-how nem lesz, de az is elképzelhető, hogy az adatokat az olcsóbb gépekért cserébe egyszerűen elviszik a gépeket gyártó vállalatok. Talán azért lehet majd több szükség adatokra a beszállításban, mert a gyártás és a logisztika egyre jobban összeér. A just in time termelésben a kamion gyakorlatilag a futószalag meghosszabbítását jelenti.

– Ki lesz a fő adatgazda a jövőben?
– Nagy harc dúl az autógyártók és a gyárakba gépeket szállító cégek között. A legnagyobb robotgyártók üzleti stratégiája már nem a robotok eladása, hanem csak a bérbe adása. Az a valódi érték, hogy a robot, amely 24 órában dolgozik az pontosan mit is csinál. A győztes az lehet, aki fejben hamarabb áll át az adatvezérelt társadalomra. Sok olyan szerződést kötnek, ahol az egyik fél még nem tudja, hogy az adatok mennyire fontosak. Amikor ezt már mindkét fél felismeri, akkor komoly konfliktusok alakulhatnak ki a tárgyalóasztaloknál. A győztes az lehet, akinek azok az adatok lesznek meg, amelyekből kinyerhető, hogy az autót használó hogyan használja a járművét. A legtudatosabbak a telekommunikációs cégek, hiszen ők a mobilpiacon már szereztek tapasztalatokat. A Tesla abban volt nagyon ügyes, hogy eleve már olyan szerződéseket kötött, hogy az adatokkal szabadon rendelkezik.

– A felhasználók rendelkezhetnek az adatokkal?
– Egy idő után a felhasználó is kezelheti az adatit és úgy például olcsóbban vehet igénybe szolgáltatásokat. A GDPR, azaz az európai általános adatvédelmi rendeletet sokan korlátozásnak fogják el, pedig annak pont az az egyik lényege, hogy a felhasználó lekérheti a saját magára vonatkozó adatokat. Az adatokért az állam, a cégek és az egyén küzdenek. Az első körbe Kína tartozik, ahol az alapján lehet személyi kölcsönt felvenni, hogy az állam hogyan értékeli az egyént. A készpénznek súlya is kisebb, a szegény emberek is mobillal fizetnek. Az Egyesült Államok tartozik a második kategóriában, ott mindent a cégeknek kedvezően alakítottak ki. A nagy technológiai cégek amúgy a külföldi ügyfelek adatait is gyűjtik. A telekommunikáció cégek ott eladhatják a rajtuk átmenő adatokat, ha azt nem titkosítja az ügyfél. Európában abból nagy botrány lenne, ha valakinek az internetezési adatit eladhatnák a szolgáltatók, mert itt az egyént szolgálják az adatok. A tudatosságban egyébként egyre erősebb Európa és mivel nem innen nőttek ki a világ nagy technológiai cégei ezért nem is olyan fájdalmas a nagyobb a szigor a gazdasági élet szereplőinek.

– Az adatelemzés, hogyan használható a közlekedésben, az autózásban?
– Például az autómegosztásban, ahol az az igazi érték, hogy a szolgáltatók ismerik az autóhasználati szokások. Ez az adatmennyiség egy több éve működő autómegosztónál többet érhet, mint a komplett flotta. Egy autógyártó ebből olyan adatokat is kinyerhet, hogy egy kis műanyag-alkatrészt a gyártásban pár perccel tovább kell melegíteni. Ezzel egy visszahívás is elkerülhető, aminek nagyon magasak a költségei. A visszahívások is megváltozhatnak a megfelelő adatelemzésnek köszönhetően, hiszen az autó maga elküldheti az adatokat arról, hogy mely alkatrészekkel van gond.