Bokor József: a tudomány tovább lát az aktuális ipari problémáknál

Bokor József akadémikus, a Járműipari Kutató Központ igazgatója

– Tavaly nyáron együttműködési megállapodást kötött több felsőoktatási intézmény Pannonhalmán, az összefogáshoz megannyi járműipari vállalat is csatlakozott. Hogyan értékeli az elmúlt bő egy év közös tevékenységét?
– Időközben három jelentős járműipari kutatási projektet nyert el a győri vezetésű Járműipari Kutató Központ, amelyek megvalósításába mindazon intézményeket bevontuk, akik a dokumentum aláírói között szerepelnek. A Társadalmi Megújulás Operatív Program 411/C konstrukciójához tartozó projektben ennek megfelelően hat műszaki orientációjú egyetem mellett a Kecskeméti Főiskola, valamint a Magyar Tudományos Akadémia (MTA) oldaláról a Számítástechnikai és Automatizálási Kutatóintézet vesz részt. Néhány nappal ezelőtt volt a kezdeményezés nyitórendezvénye az Óbudai Egyetemen. Látható tehát, hogy ez a konzorcium nem csupán egy szimbolikus aláírás erejéig gyűlt össze tavaly Pannonhalmán: konkrét munkát végzünk, közösen. Egy másik projektünk az új generációs hibrid és elektromos járművek architektúrája, infokommunikációs rendszerei témában zajlik, nagyjából egy esztendeje. Közös témákat keresünk az iparból is, emellett kijelölünk mesterdiplomás és PhD témaköröket – az MTA témavezetőkkel járul hozzá a színvonalas és eredményes kutatásokhoz. Kiemelném a doktori iskolák együttműködését, ami ugyancsak fontos eredménye az intézményközi összefogásnak.

– Kérem, ismertesse röviden, mivel foglalkozik az említett Járműipari Kutató Központ!
– Ennek a szervezetnek az a missziója, hogy az egyetemi szintű járműipari oktatástól egészen a legmagasabb, akadémiai szintű tudományos tevékenységig olyan kutatásokat mozdítson elő, amelyek a jármű- és közlekedési rendszerek új generációira, a kapcsolódó infokommunikációs és gépészeti témákra fókuszálnak.

– Egy győri székhelyű kezdeményezésről van szó, amelynek tevékenységét azonban országos hatókörűvé szeretnének kiterjeszteni...
– Valóban ez az ambíciónk. Egyelőre Győrben szeretnénk egy nagyon erős, egyetemhez kötődő kutatóközpontot kialakítani. Ehhez idő kell, hiszen az itt végzettekre is számítunk, akik kollégaként térnek majd vissza saját képzőhelyükre. Távlati célunk, hogy szeretnék az országos, sőt, a nemzetközi hatókört is elérni.

– Néhány napja tartották a Magyar Tudomány Ünnepe megnyitóját, részben ide kapcsolódik a Magyar Gépjárműipari Szövetség elnökének véleménye. Pintér István, a Rába elnök-vezérigazgatója úgy fogalmazott szerkesztőségünknek, bőven van még tennivalója a felsőoktatásnak a műszaki képzések aktualizálása terén, jobban kellene igazodni a munkaerőpiac, az ipar elvásáraihoz. Miként látja Ön ugyanezt a témát a tudomány oldaláról?
– Kétségkívül folyamatosan igazodni kell az ipari elvárásokhoz, különösen gyakorlati oldalról. Azt gondolom viszont, hogy nagyon sok lépést tettünk már ennek érdekében mind egyetemi, mind főiskolai szinten. Az oktatásnak ugyanakkor előbbre kell gondolkodnia az aktuális ipari problémáknál, ez inkább a műszaki fejlesztés feladata. Mi a kutatással a tudás generálását is meg akarjuk oldani, megmutatva azt, amit majd jövőre meg öt év múlva kell látniuk azoknak, akik haladni akarnak, például a fejlesztőmérnököknek. Nincs ellentmondás tehát a két állítás között, van tennivalónk bőven, de a jelennél mindenképpen nagyobb horizonton kell gondolkodnunk.