Veszprémi professzor szabadalmát vette meg a Mol

– Hogy néz ki jelenleg a Pannon Egyetem Mérnöki Karának képzési struktúrája?
– A Mérnöki Kar a Pannon Egyetem öt kara közül a műszaki és a természettudományi képzésekért felel, és ehhez kapcsolódik a kutatási és laboratóriumi hátterünk is. Jelenleg kilenc alapszakunk és hat mesterképzésünk van, erre épül rá a két doktori iskolánk és számos szakirányú továbbképzési program. Veszprémen kívül Zalaegerszegen és Nagykanizsán is oktatunk, minden mérnöki szakunk duális formában is elérhető. Az oktatási és kutatási tevékenységünkhöz a megfelelő hátteret tizenegy intézetünk biztosítja.

– Milyen szolgáltatásokat tudnak nyújtani a régió ipari szereplői számára?
– A képzéseink az anyagmérnöki, gépészmérnöki területtől kezdve egészen a vegyészmérnöki szakig széles spektrumot ölelnek fel, ennek megfelelően tudunk anyagvizsgálati, adatfeldolgozási, modellezési, illetve technológiafejlesztéssel kapcsolatos szolgáltatásokat, méréseket, vizsgálatokat biztosítani. Zalaegerszegen, a zalaegerszegi tesztpálya városában működik a Mechatronikai Képzési és Kutatási Intézetünk, részt veszünk az autonóm járművek területén zajló kutatásokban. Ugyanígy fontos részét jelentik a portfóliónknak az energetikai, membrántechnológiai, kémiai, környezettudományi, környezetvédelmi, petrolkémiai és folyamatmérnöki kutatások. Nagykanizsán pedig a Soós Ernő Víztechnológiai Kutató-fejlesztő Központtal vagyunk jelen.

– Miből finanszírozzák a kutatási tevékenységeiket?
– A kutatásaink döntő részt pályázati forrásokon alapulnak, ezt egészítik ki az ipari megbízásaink és projektjeink. Kiváló a kapcsolatunk a környékbeli vállalatokkal és cégekkel, ami igaz az oktatás és a kutatás területére is. A Continentalnál például rendszeresen fogadnak tőlünk hallgatókat, illetve sokszor minket keresnek a különböző elektronikai alkatrészek és berendezések bevizsgálásával, tesztelésével kapcsolatban. Fontos megemlíteni a tavaly októberben átadott elektronmikroszkópos laboratóriumot, a veszprémi Nanolabot, amely mintegy egymilliárd forintos beruházásból valósult meg. Ez szintén komoly lehetőség nemcsak a kar és az egyetem, de a régió számára is.

– Létezhet ma felsőoktatás a piaci szereplőkkel való szoros kapcsolat nélkül?
– Számunkra roppant lényegesek az ipari vállalatokkal való együttműködések, a megbízási munkák, és a közös pályázati- és projekt tevékenységek. Tizes nagyságrendben vannak olyan külsős pályázatok, amelyekben a Pannon Egyetem szakmai partnerként vesz részt. Ezenkívül számos olyan szakirányú képzést szervezünk, amelyek a környékbeli cégek számára lényegesek. Zalaegerszegen szeretnénk fejleszteni a meglévő telephelyünket. Hamarosan megnyitunk itt egy új CNC megmunkáló központot. A jövőben pedig a fenntartható fejlődéshez kapcsolódó szakmérnöki képzés elindítását is tervezzük.

– Mi az, amire igazán büszkék?
– Például a kutatásaink elismertségére, és a két új akadémikusunkra. A legutóbbi akadémiai közgyűlésen Gelencsér András rektort, valamint Padisák Judit professzort az akadémia levelező tagjai közé választották. De az is fontos számunkra, hogy a hazai és nemzetközi oktatási rangsorokban rendre jól szerepelünk, közvetlenül a nagy tudományegyetemek mögött állunk, oktatói minőségben pedig különösen jók a mutatóink. A két új akadémiai cím jól jelzi, hogy kiváló az alapkutatás, a pályázati eredményesség pedig azt mutatja, hogy az alkalmazott kutatás területén is komoly munka zajlik az intézményben és a mérnöki karon. Számunkra azonban ugyanilyen lényeges, hogy innovatívak is legyünk. Nagyszerű példa ez utóbbira Bartha László professzor vezetésével a Pannon Egyetem Mérnöki Karán kidolgozott, kémiailag stabilizált gumibitumen szabadalma, amellyel használt abroncsok felhasználásával állítható elő a gumibitumen. Ez az útépítés egyik fontos alapanyaga. A szabadalmat megvásárolta a Mol, üzemet tervezett erre, amelynek május 2-án volt az alapkőletétele Zalaegerszegen. A veszprémi szabadalmat alkalmazó üzem mintegy húszezer tonnás kapacitással várhatóan a jövő évben megkezdi a gyártást.