Modernizálni kell a tananyagot az egyetemeken, sokkal több gyakorlati óra kell – így látják a győri járműépítők

– Mozgalmas év áll a csapat mögött, de a sok munka meghozta a gyümölcsét: a Londonban megrendezett Shell Eco-marathont harmadikként zártátok. Hogyan foglalnátok össze 2016-ot?
Pusztai Zoltán: Összességében elmondhatjuk, hogy egy újabb eredményes év áll mögöttünk. A londoni harmadik hely a legnagyobb sikerünk. Minden évben azért dolgozunk, hogy a csapat és az autó is készen álljon Shell Eco-marathonra, idén ez sikerült, méghozzá nem is akárhogy. A Technical Innovation Award második helyezése csak hab a tortán, ezzel az informatikai egységünkön végrehajtott fejlesztéseinket díjazták. A rajtautomatika és a ciklusvezérlés két olyan algoritmus, melyek az egész mezőnyben egyedülállóvá teszik az autónkat. Pár hónapja megkaptuk a 2017-es versenyszabályzatot, sajnos lényeges szabálymódosításokat hoztak a kategóriánkban, ezek teljes egészében átalakították az idei terveinket.

– Milyen változtatásokat kell megvalósítani a 2017-es járművön?
Fiausch Ádám: Szigorúbb feltételeknek kell megfelelnie az autó fékrendszerének, ezért a komplett tavalyi felfüggesztést át kell alakítanunk. Az átalakítás során új futómű geometriát is kipróbálunk, valamint új lengéscsillapítókat is kap az autó. Már zajlik a verseny második körös kiválasztása. Idén egy hónappal előbb rendezik a versenyt, tehát nekünk is egy hónappal kevesebb időnk van felkészülni, reméljük ez nem fog problémát okozni.

– Minden apró segítség jól jöhet ebben a megfeszített munkatempóban. Milyen cégek segítségére van szükségetek?
Pusztai Zoltán: Már egy ideje tisztában vagyunk azzal, hogy az igazi áttörést a monocoque karosszéria jelentené számunka, azonban ez nem olcsó. A tervek az utolsó fázisban vannak, épp szélcsatornás méréseket tervezünk, hogy validáljuk a CFD szimuláció eredményeit. Jelenleg olyan cégeket keresünk, akik segítenének a karosszéria kivitelezésében, akár technológiailag, akár anyagilag. Remélem, az Autopro olvasói között akad olyan cég, ami szívesen állna támogatóként a csapat mögé.

– Szakportálunk harmadik alkalommal rendezte meg a Techtogether Automotive Hungaryt azzal a céllal, hogy találkozási lehetőséget adjunk az ipar résztvevői és a hallgatók számára. Sikerült értékes kapcsolatokat kötni?
Fiausch Ádám: A küzdőtéri feladatok egytől egyig érdekesek voltak, próbára tették a versenyzőket. A Tequa feladatát emelném ki, nem véletlen, hiszen megnyertük a cég különdíját is. Értékes kapcsolatokat szereztünk a Techtogether során, a versenyen ismerkedtünk meg a Magyarmet Finomöntöde Kft.-vel, akiket még idén gyárlátogatás keretében jobban is megismerhetünk, biztosan érdekes tapasztalatokkal leszünk gazdagabbak.

– Mi tölti ki a csapat napjait mostanában, mivel foglalkoztok?
Pusztai Zoltán: Számos újítással készülünk a következő évadra, melyek érintik az autó gépészeti és elektronikai rendszerét is. A tervezéssel párhuzamosan már a lehetséges gyártókkal és szponzorainkkal is folynak a megbeszélések. A tavaszi versenyre való felkészülés mellett már megkezdtük az új versenyautónk koncepciójának kidolgozását is, melyet előre láthatóan 2018 tavaszán mutatunk be. Az őszi toborzásunknak köszönhetően több új taggal bővült a csapat. Jelenleg az újonc csapattagok betanulási időszaka zajlik, mely során megpróbáljuk őket minél gyorsabban és minél jobban megismertetni a csapat tevékenységével és munkájával, valamint egyéni tervezési feladatokat is kapnak.

– A hallgatói csapatok évente átalakulnak, hiszen ha a tagok végeznek tanulmányaikkal azonnal munkába állnak. Mit gondolsz, mi számít korrekt kezdőfizetésnek Magyarországon egy mérnök számára? Milyen fizetéssel lennétek elégedettek?
Pusztai Zoltán: Konkrét összeget nehéz mondani, hiszen ez régiótól, pozíciótól és számos más tényezőtől függ. Azonban azt örömmel mondhatom, hogy egy olyan fiatal, pályakezdő mérnöknek, aki korábban csapatunkban tevékenykedett hatalmas előnye van a többi frissdiplomással szemben, hiszen a csapatban végzett munkájának köszönhetően jelentős szakmai tapasztalatra tett szert, így a munkáltatók sem teljesen kezdőnek tekintik. Ennek megfelelően akár már a munkába állásakor magasabb, minden igényt kielégítő fizetést kaphat, mint az átlag mérnöki kezdő fizetés.

– Gondolkoztok-e azon, hogy külföldön vállaljatok munkát? Mi szól külföld mellett? Mi szól Magyarország mellett?
Fiausch Ádám: Ez a kérdés egyéni beállítottságtól függ. Vannak csapattagjaink, akik egyáltalán nem utasítanának vissza egy külföldi álláslehetőséget, de vannak olyanok is, akik mindenképpen itthon szeretnének érvényesülni. Számos indok közül a magasabb fizetés jelenti a legnagyobb vonzerőt a külföldi munkavállalás esetében. Azonban nem szabad elfelejteni, hogy az egyetemi évek alatt –hallgatói csapatokban való tevékenységnek köszönhetően – kialakított szakmai kapcsolatok rendkívül kifizetődőek később, az álláskeresés periódusában, így a keresett álommunka megtalálása mindenképpen egyszerűbb itthon.

– A csapat tagjai az autóipar mely területein tudják hasznosítani a legjobban a versenyzés során megszerzett tudást?
Pusztai Zoltán: Csapatunkban egyaránt tevékenykednek gépészmérnök, járműmérnök, villamosmérnök, mechatronikai mérnök valamint menedzsment, gazdasági és kereskedelem szakos hallgatók is. Nekik egyaránt hatalmas szakmai tapasztalatot jelent a csapatban végzett munkájuk. Ennek köszönhetően a járműipar összes területén tudnak érvényesülni. Személyes példámat említve mondhatom, hogy az egyedi gépgyártás, szerszám tervezés, alkatrész tervezés és járműszerkezetek terén hasznosíthatom a versenyek során megszerzett tudásomat és tapasztalatomat.

– Sok kritika éri az oktatást, mit gondoltok, mit kellene változtatni az oktatási rendszeren?
Fiausch Ádám: A jelenlegi oktatási rendszerünk teljes átalakulást kíván. Számos olyan elavult technológiát és megoldási módszert tanítanak a felsőoktatásban, melyet sem most, sem a közeljövőben nem alkalmaznak/nem fognak alkalmazni, ezért a tananyag modernizálása elengedhetetlen. Emellett rendkívül fontos, hogy a hallgatók az iskolapadban megszerzett elméleti tudást a gyakorlatban is alkalmazni tudják már az egyetemi éveik alatt. Sajnos jelenleg erre kevés lehetőség van, de pozitív példaként említeném a Széchenyi István Egyetemet, ahol a hallgatók tantárgyaik keretein belül számos olyan laborgyakorlaton vesznek részt, melyek segítik az elméleti tudás elmélyülését és a gyakorlatban való alkalmazhatóság megismerését. Véleményem szerint elengedhetetlen, hogy a fiatal oktatókat sikeresen megtartsák az egyetemek. A pénz óriási tényező, számos oktatót csábít el az ipar, sajnos az egyetemek nem igazán tudnak versenyképes fizetést biztosítani a számukra. Ők azok, akik nélkül, az előbb említett változásokat nehezen lehet végrehajtani.