Járműépítő egyetemi csapatkapitány volt, oktató lett belőle

– Miért tetszett meg az ipar ezen speciális területe?
– Mert magában foglalja a tanári, a HR és műszaki feladatköröket. Már tanulóéveim során is szerettem átadni azt a tapasztalatot és tudást, amit gyakorlati munkáim során felszedtem magamra. A HR feladathoz szorosan hozzátartozik az emberközpontúság, a kommunikáció, amellyel szintén szívesen foglalkozok. Annak pedig különösen örülök, hogy ezt hármast az Opelnél tehetem, méghozzá nagyon szép környezetben.

– Milyen feladatok tartoznak hozzád?
– Az Opel Szentgotthárd Kft. Tudásközpontjának vezetői munkakörét látom el. A mi Tudásközpontunk három hiányszakma, a gépi forgácsoló, az automatikai technikus és a villanyszerelő szakképzés gyakorlati képzőhelyeként működik. Ezek mellett a itt található az a terem is, ahol a Nyugat-Magyarországi Egyetem duális gépészmérnök hallgatói tanulnak a vállalati oktatási hetekben. Sőt, hozzánk tartoznak még egyes vállalati tréningek is. A fő feladatom az oktatóközpont működtetése és fejlesztése, a tevékenységek koordinálása, a kapcsolattartás és az együttműködés fenntartása az oktatási intézményekkel, valamint a duális képzésben résztvevő többi vállalattal. Munkám során szoros kapcsolatot tartok a műszaki és a támogató csoportokkal. A műszaki végzettségemnek köszönhetően a koordinációs tevékenység mellett az oktatási anyagok műszaki tartalmának összeállításában és magában az oktatásokban is részt tudok venni. Ez különösen nagy örömmel tölt el, hogy az eddigi tapasztalataimat tudom hasznosítani.

– Mi kell ahhoz, hogy ilyen minőségben tudj helyt állni?
– A középiskolai tanulmányaimat a Fáy András Műszaki Szakközépiskolában végeztem, ahol minden lehetséges végzettséget – műszerész, közlekedés technikusi, Toyota szervizvizsga – megszereztem. Aki járműves szakközépiskolában gondolkodik, azoknak bátran ajánlom a Fáyt. A szakközépiskolában és az iparban szerzett tudással szerettem volna megalapozni az egyetemi éveimet, amely később be is igazolódott, hogy jól döntöttem. Az első egyetemi BSc diplomámat 2012-ben szereztem az Óbudai Egyetem Bánki Donát Gépész és Biztonságtechnikai Mérnöki Kar Járműtechnikai szakirányán. Jelenleg az MSc gépészmérnök tanári diplomámon dolgozok, szintén az Óbudai Egyetemen.

Lányok is érdeklődtek az Opel standján

– Korábban aktív tagja voltál az egyetem Shell Eco-Marathon csapatának, ahol azon dolgoztatok, hogy egy liter üzemanyag felhasználásával minél nagyobb távolságot tegyen meg a járművetek. 2013-ban 566 kilométert sikerült megtenni egy literből. Hogy látod, milyen speciális tudásra tettél szert az egyetemi csapatban töltött munka során? Mit kamatoztatsz ebből a munkád során?
– Az egyetemen beszippantott magában a Shell Eco-Marathon csapat. Nagyon megtetszett a kihívás és a csapatmunka miatt. Az első évben tervezői és tesztelői feladatokat láttam el, a második évtől a csapat műszaki csoportjának vezetője lettem. A harmadik évtől a csapat teljes vezetésével és a karon folyó járműves projektek összefogásával bíztak meg. A csapatban töltött évek során sok tapasztalatra tettem szert műszaki és koordinálási területen is. Úgy gondolom, a 21. században nagyon fontos, hogy a való világba csöppenve a végzett diákok már tapasztalattal rendelkezzenek a csapatmunkában, műszaki folyamatokban. Az ilyen fajta projektek a stressztűrőképességet és a munka okozta teherbírást is fejlesztik. Hiszen mint a valós ipari életben, ezekben a projektekben is ott van a határidő, amelynek betartása olykor okoz olyan helyzeteket, amikor a stressz megnövekedik és egy-két munkával töltött éjszakát eredményez. Örülök, hogy ezt minél hamarabb megtapasztalhattam és nem az első munkahelyemen ért hidegzuhanyként. Azért is jó olyan projektekben részt venni, mint a Shell Eco-Marathon vagy a Formula Student, mert nem csupán hazai, hanem nemzetközi tapasztalatok is szerezhető a munka során.

Utolsó simítások a verseny előtt

– Mit üzensz a következő mérnökgenerációnak: miért érdemes csapatban tevékenykedni?
– Szokták mondani, hogy az élet egy nagy csapatjáték. Ez a munkában sincs másképp, hiszen legyen szó egy pár fős vagy egy több száz fős vállalatról, az eredményeket csak közös munkával, csapatban tudjuk elérni. Az Opel is nagyon jó példa erre, hiszen a folyamatos fejlődésünk egyik titka ebben rejlik. Sokat segít a csapatban folytatott munka, hogy az egyén szociális kompetenciái kialakuljanak és fejlődjenek. Javaslom mindenkinek - ha teheti - a nyári szüneteket használja ki arra, hogy ismerjen meg többféle területet, munkakört gyakornoki program vagy más keretek közt. Az így eltöltött gyakorlati hetek nagyban elősegítik azt a döntést, hogy mivel szeretnének foglalkozni, mi áll valóban a legközelebb hozzájuk, vagy éppen rámutat a fejlesztendő területekre.

– Hogyan látod a jövődet, mi a karrierálmod? Mit gondolsz, tud elég lehetőséget adni a magyar járműipar neked?
– A további pályafutásom során is az oktatás és az ipar kapcsolódási területével szeretnék foglalkozni. Úgy látom, hogy az ilyen irányú karrier kialakítására jelenleg, illetve a jövőben is lesz lehetőség és igény. A járműipar folyamatosan fejlődik, ami magával vonzza az oktatás olyan formájú fejlődését is, amely az ipari igényeknek megfelelő diákok kikerülését eredményezi. A magyar járműipar számtalan lehetőséget biztosít mindazoknak, akik mérnöki, gazdasági vagy humán területen szeretnének elhelyezkedni.