Újabb támogatási program indulhat a hazai vállalatok megsegítésére

Mennyiben változott a HIPA tevékenysége a járvány kitörése óta?

A szervezet fő tevékenységei nem változtak, változott viszont a tevékenységek súlya, és hogy az egyes feladatkörökön belül mivel foglalkozunk intenzívebben. Az ENSZ szakmai szervezete, az UNCTAD idén 30-40 százalék külföldi működőtőke volumen visszaeséssel számol világszinten. A cégek elsősorban arra összpontosítanak, hogy ebben a gazdasági és egészségügyi helyzetben működésüket biztosítsák és megőrizzék likviditásukat; így a hosszútávú beruházási terveket sok esetben átütemezik. Ez nyilván hatással van a befektetési lehetőségek és helyszínek iránti érdeklődésre.

Amit ebből mi tapasztalunk, hogy a befektetők egy része elhalasztja, vagy átütemezi a befektetési helyszín kiválasztásával összefüggő döntést. Ez persze nem azt jelenti, hogy megszűnik az érdeklődés, és „lefújják” a projektet, inkább elnapolják. Például az első negyedév végén több kínai delegáció érkezett volna Magyarországra, hogy véglegesítse a már előkészített beruházást. Erre nem került sor, de ezek a látogatások és döntések nem maradnak el, várhatóan pótolják, amint Európában enyhül a járványhelyzet.

Ugyanakkor vannak olyan ágazatok és vállalati területek, ahol ugyanolyan ütemezetten és feszes menetrend szerint zajlanak a projektek. Ide sorolhatóak az élelmiszeripar és a háztartási eszközök gyártása mellett az üzleti szolgáltató központok területén megvalósuló projektek, illetve az e-mobilitáshoz kapcsolódó fejlesztések is

Történtek új beruházások ebben az időszakban is?

Az első negyedévben 17 pozitív befektetői döntés született, mely több mint 112 milliárd forint tőkebefektetést jelentenek és közel 1,5 ezer munkahelyet teremtenek. Csak az elmúlt 3 hétben 5 különböző beruházást jelenthettünk be. Megemlíteném még az indiai TATA vállalatcsoporthoz tartozó svájci céget, a Flisomot, mely innovatív napelem fóliát fog gyártani Kecskeméten, a török járműipari vállalatot, a Yaris Kabint, amely Iváncsán hoz létre gyártóegységet, és az amerikai S2G-t, mely az egyik legnépszerűbb streaming platform szolgáltató számára nyújt Budapestről szolgáltatást. Összességében érzékelünk lassulást, de vannak sikeres projektek is, melyek továbbra is haladnak előre.

Emellett időnk jelentős részét most az teszi ki, hogy a meglévő befektetőkkel beszélünk arról, hogy hogyan tudnánk őket segíteni azon az egyablakos rendszeren keresztül, melyet felállítottunk – legyen szó telekvásárlásról, adójogszabályokkal kapcsolatos kérdésekről, vagy a vállalat tulajdonosának jelen körülmények közötti beutazásáról.

Tevékenységünk azon része is hangsúlyos, mely – a vállalatvezetőkkel történő egyeztetéseink alapján – javaslatokat fogalmaz meg a döntéshozók számára, hogy mit lehetne tenni a gazdaság beindítása érdekében. Ide tartozik új támogatási programunk is.

Az Európai Bizottság március 19-én elfogadott egy közleményt, ami lehetőséget teremt a tagállamok részére olyan programok bevezetésére, melyek a koronavírus miatt nehéz helyzetbe kerülő cégeknek biztosítanak támogatást hazai forrásból. Magyarország az elsők között adta be notifikációs kérelmét az általunk kidolgozott javaslat alapján, melynek értelmében az Európai Unió előírásaival és az Európai Bizottság kiírásával összhangban 800 ezer euró értékig tudunk támogatást nyújtani a vállalatoknak bizonyos feltételek megléte esetén. Ha valamely Magyarországon működő közép- és nagyvállalat hátrányosan érintett, árbevétele, és/vagy megrendelésállománya legalább 25 százalékkal csökkent, de ennek ellenére további beruházást tud végezni, valamint ezen felül vállalja, hogy munkavállalóinak létszámát fenntartja – vissza nem térítendő támogatásra lehet jogosult. A támogatás összege függ a beruházás nagységrendjétől: a legkisebb támogatható összeg 150 ezer euró, a támogatási intenzitás mértéke pedig 300 ezer euróig 30 százalék, 300 ezer és 500 ezer euró között 40 százalék 500 ezer euró felett pedig 50 százalék. Mivel a programban legfeljebb 800 ezer euró támogatást lehet nyújtani, a maximális az összeghez 1,6 millió eurós beruházás szükséges.

A jelen helyzet miatt a támogatás már a támogatói okirat hatályba lépését követően rendelkezésre áll, vagyis ez egy előfinanszírozott támogatási konstrukció. A vállalkozásoktól ezen felül azt kérjük, hogy a támogatásban érintett beruházást legkésőbb jövő év közepéig fejezzék be.

Mekkora az érdeklődés a program iránt? Milyen profilú cégek pályáztak eddig?

A programot április 20-án indítottunk el. Május 11-ig összesen 377 kérelem érkezett be: a vállalatok tervezetten 184 milliárd forint beruházást hajtanának végre, és ezzel közel 68 ezer munkahely megtartását is vállalnák. A pályázat elsősorban feldolgozóipari kapacitások növelésére, valamint üzleti szolgáltatóközpontok támogatására irányul. A 377 kérelemből 311 hazai vállalkozásokhoz köthető, a fennmaradó 66 pedig külföldi céget takar. Ágazatok szempontjából kiemelkedik az építő-, élelmiszer-, fémipar – ezek megközelítőleg a pályázatok felét teszik ki – emellett hasonló nagyságrendet képvisel a jármű- és műanyagipar, illetve a logisztika.

Az ország minden megyéjéből érkezett pályázat – a legtöbb a fővárosból és Pest megyéből. Ennek oka, hogy a támogatást nem regionális alapon adjuk, tehát a közép magyarországi régió és Budapest is támogatható terület. Utánuk Bács-Kiskun, Hajdú-Bihar és Borsod-Abaúj-Zemplén megye következnek. A legtöbb pályázó nagyobb beruházást hajtana végre, ezért 500 ezer euró feletti összeget igényelt. A pályázatok jelentős része feldolgozóipari kapacitások bővítésére irányul – jellemzően a technológiai fejlesztés, gépbeszerzések, gyártósorok és a fizikai infrastruktúra bővítése dominálnak.

Nem korlátozó a támogatást beruházáshoz kötni különösen akkor, amikor sok cég a munkaerő vagy a piaca megtartásáért küzd?

A közelmúltban meghirdetett gazdasági akciótervnek 5 pillére van – ezek között van a munkahelyek megtartására irányuló támogatási konstrukció is, mint például a Kurzarbeit, a rövidített munkaidő esetén nyújtott támogatás, amely kifejezetten azt a célt szolgálja, hogy a vállalatok akkor is forráshoz jussanak, ha nem vállalnak pótlólagos beruházásokat. A versenyképességet támogató rendszer nem így működik, mi beruházáshoz kötjük a támogatást. Ezen felül úgy látjuk, hogy igen nagy az érdeklődés, tehát jelentős azon vállalatok köre, akik jelen helyzetben is tudnak közép és hosszú távon gondolkodni és új, támogatható fejlesztéseket indítanak el.

Tervezik további támogatás bevezetését a közeljövőben?

Dolgozunk egy újabb támogatási programon, mely 1,6 millió euró feletti beruházásokra, és a 800 ezer eurót meghaladó támogatásokra vonatkozna. Ennek bizottsági notifikációja folyamatban van. Ha sikerül jóváhagyatnunk, akkor egy olyan rendszer indulhatna el, mely a nagyobb volumenű, nagyobb léptékű beruházásokat támogatná. Ez esetben a vállalkozásoknak egy félévvel hosszabb időszak állna rendelkezésére, vagyis a jövő év végéig kellene megvalósítaniuk és befejezniük a fejlesztéseket.