Így vásárol autót a magyar

– A magyarok hány százaléka vesz igénybe finanszírozást új autó vásárlásakor?
– Az autópiac jelentős bővülést mutat. A Datahouse adatai alapján a magánszemélyek 2018-ban 21 százalékkal több új személyautót vásároltak. A lízingpiac növekedése még ezt is meghaladta: itt 34 százalékos növekedés volt tapasztalható, és ezzel 37 százalékra nőtt a lízing részesedése a magánszemélyek újautó-vásárlásainál, azaz 10 új autóból közel 4-et lízing segítségével vásároltak. Az ok-okozati viszony azonban fordított: ebben a szegmensben az eladások növekedésének kulcsa egy ponton túl a finanszírozás: immár ebbe a természetes fázisba lépett a piac.

– Mi a helyzet a használt autóknál?
– A használt autóknál jóval alacsonyabb a lízing részesedése, a magánszemélyek számára külföldről behozott autók esetében 3-4, a hazai adásvételeknél pedig 2 százalékos a finanszírozási arány. A rendkívül alacsony számok legfőbb oka az, hogy e piac meghatározó része már lízingkonstrukcióban nem finanszírozható, 10-12 év feletti gépkocsi. Az olcsóbb, egymillió forint alatti, vagy körüli autók esetében is van szerepe a banki finanszírozásnak, de ez jellemzően inkább szabad felhasználású hiteleket jelent.

– Hogyan változott ez a trend az elmúlt évek alatt? Több lesz a hiteles, vagy többen vesznek készpénzre autót?
– Folyamatos növekedés tapasztalható – ahogy említettem, az eladások növekedésének motorja a finanszírozás. Az elmúlt két évben 28-ról nőtt 37 százalékra a lízingfinanszírozás aránya. A magánszemélyek bátrabban fordulnak a lízingkonstrukciók felé az újautó-vásárlásaiknál. Ebben szerepe van annak, hogy javult a háztartások anyagi helyzete, többek között a nettó reálbérek növekedése miatt. Szintén segíti a folyamatot, hogy alacsony a kamatkörnyezet, ezáltal viszonylag alacsony havi kiadás mellett lehet igénybe venni a lízingkonstrukciókat. Harmadrészt a válságot követő fogyasztási stop eredményeként jelentősen öregedett az autópark, így egyre többen szembesülnek a korosabb autóval járó problémákkal és váratlan kiadásokkal, és ítélik racionális döntésnek az autócserét.

– Mire lehet következtetni az adatokból?
– Fenntarthatónak ítélem a növekedést hosszabb távon is. Háztartási szinten arányosak a finanszírozással járó vállalások. Természetesen egy extrém módon beszűkült piacról startolva a növekedés üteme várhatóan laposodni fog, de ahogy nő a piac, a többlet eladások száma is egyre jelentősebb. Ha kitekintünk a régió és az EU országaira, a lakosság arányos gépjárműállomány alapján és az autók átlagos életkora tekintetében relatív lemaradásban vagyunk, így innen nézve is van tere a bővülésnek.

– Általánosan elmondható, hogy a nyugatiak "levetett", öreg autóit használjuk. Hogyan lehetne ezen változtatni?
– Vannak kedvezőtlen tendenciák. A magánszemélyek még mindig több mint kétszer annyi külföldről importált használt autót vásárolnak, mint ahány újat. Mindez kockázatokat rejt: sok ismeretlen előéletű – műszaki állapotú, futásteljesítményű – személyautó kerülhet a magyar utakra, ráadásul negatív hatással van a hazai személyautópark átlagos életkorára, biztonságára, környezeti hatásaira. Arra számítok, hogy a kedvező irányú növekedés meghatározó motorja lehet a gépjárműgyártásban bekövetkező számos nagyobb formátumú, emissziót csökkentő technológiai fejlesztés. Itt elsősorban az alternatív hajtásláncok egyre megfizethetőbbé válására, vagy a szigorúbb kibocsátási normáknak történő egységes megfelelésre gondolok. Ezek a lépések ugyanis jelentős tulajdonosi köröket billenthetnek át azon a ponton, hogy az új gépjármű vásárlása nyilvánvaló döntéssé váljon.