Éllovasok is lehetünk az 5G-korszak eljöttével

Szerző: Uzoni Ábel | 2017.08.31. 12:31

Nincs a régióban olyan széleskörű összefogás, mint ami a nyáron Magyarországon alakult az 5G Koalíció (5GK) formájában. 2020-ra már elég komoly készültségi szinten kell állnia a szupergyors hálózatnak, az ötödik generációs mobiltechnológiának. És úgy tűnik, a széles összefogás jó csillagzat alatt kezdte meg munkáját. Mácz Ákos, a Digitális Jólét Program (DJP) szakértője szerint a nemzetközi visszajelzésekből is látszik, hogy az iparági, tudományos és állami szereplők közös koordinációja rendkívüli versenyelőnyt fog biztosítani hazánknak. A szakembernek a DJP szakértőjeként és az Informatikai, Távközlési és Elektronikai Vállalkozások Szövetsége (IVSZ) közkapcsolati igazgatójaként is az a feladata, hogy a digitalizálódó gazdaság szereplőit összehozza, a párbeszédet elmélyítése.

– Mi történt eddig az 5G koalícióban a június 19-i megalakulás óta?
– Lezajlott egy plenáris ülés, megválasztottuk a héttagú elnökséget, kialakítottunk öt munkacsoportot (5G-stratégia, tesztkörnyezet, a hálózatfejlesztés és infrastruktúra, alkalmazások és mintarendszerek, nemzetközi kapcsolattartás), amelyekben zajlik majd a munka. Azt gondolom, hogy az 5GK megalakulása a magyar gazdaságtörténet meghatározó jelentőségű mérföldköve. A következő elnökségi ülésen kijelölik a munkacsoport vezetőit és a munkaterveket. Most itt járunk, a munka pedig eltérő időzítéssel és intenzitással folyik majd a munkacsoportokban a feladatok függvényében.

– A szabályozási környezet alakítása a mobiltechnológiai fejlesztés egyik meghatározó területe. Jogi-szabályozási munkacsoport miért nincs?
– Úgy látjuk, hogy ez a terület nem vertikális, hanem horizontális kérdés, tehát minden munkacsoportban felmerül, ezért azt várjuk, hogy minden munkacsoportban szülessenek ajánlások erre nézve is.

– Mi a viszony a DJP és az 5G Koalíció között?
– A DJP 2.0 kormányhatározat feladatként határozza meg, hogy jöjjön létre egy 5G koalíció és egy 5G-stratégia. A DJP ernyője alatt megalakult 5G Koalíció szakmai ajánlásokkal és javaslatokkal segíti Magyarország 5G Stratégiájának kidolgozását és megvalósítását. A koalíció úgyszintén célként határozta meg egy világszínvonalú 5G tesztkörnyezet magyarországi kialakítását.

– Az ipar technológiaváltására már alakult egy széles szakmai összefogás, az Ipar 4.0 Nemzeti Technológiai Platform (NTP). Ez nem jelent párhuzamosságot?
– Formáját tekintve hasonló a két együttműködési fórum, ugyanakkor tevékenységük és céljaik eltérőek. Az NTP a hazai ipar digitalizációját támogatja, míg az 5G koalíció célja a szupergyors, ötödik generációs mobiltechnológia mielőbbi magyarországi bevezetése. Az 5GK ugyancsak támogatja azt az elhatározást, hogy Magyarország váljon az 5G fejlesztések egyik európai központjává.

Az 5G Koalíció szakmai ajánlásokkal és javaslatokkal segíti Magyarország 5G Stratégiájának kidolgozását

– A cél az, hogy egy kitűzött időre az egész ország teljes területe 5G-lefedettséggel rendelkezzen?
– Az 5G-vel foglalkozó nemzetközi szabványosítási szervezetek elfogadtak egy olyan menetrendet, amely alapján 2020-ra kell elkészülnie egy 5G-t leíró világszabványnak. Most a szabványosítás időszaka van. Laborokban, tesztkörnyezetekben, kutatóintézetekben a világ számos pontján folynak a tesztek, kutatások arra vonatkozóan, hogy a szabványfeltételek teljesüljenek.

Magyarország a koalíció létrehozásával tulajdonképpen levert egy karót, és jelzést küldött a világnak, hogy az itthoni informatikai, telekommunikációs szereplők és az állam, valamint az olyan erős iparágak, mint az autóipar összefog és együttműködik azért, hogy európai 5G-tesztközpont lehessünk, és hogy tudatosuljon minden partnerben, hogy ha 5G, akkor Magyarország. Azért léptünk szerencsésen a zalaegerszegi tesztpályával is, mert minden szereplőben tudatosul, hogy ha autóipari teszt, akkor Magyarország. És ha e kettő ráadásul még együtt is elérhető és működőképes, az a fejlesztők non plus ultra kategóriája.

– Valóban nincs ilyen szintű iparági összefogás itt a régióban, mondjuk Lengyelországban, Romániában?
– Nincs. Létezik számos nemzetközi együttműködés, de olyan nincs, ahol az állam, a tudományos szféra és a piaci szereplők ilyen széles körben fognának össze. Persze Dél-Korea, az Egyesült Államok, Kína, Hollandia komoly lépéseket tett a fejlesztések terén, épp ezért nagyon szerencsés időzítés volt hazánk részéről az összefogás.

– A koalícióban piaci versenytársak vesznek részt, elég csak a Vodafone-t, a Magyar Telekomot és a Telenort említeni. Ők nem néznek ferde szemmel egymásra?
– Ezek a régi nagy szereplők pontosan tudják, hogy hol a határ, tehát hogy mi az, ami közösen tesztelhető, és mi az, ami már piacbefolyásoló együttműködés lenne. A felek kitűnően ismerik a versenyjogi kérdéseket, részvételük pedig garancia a tisztességes együttműködésre.

– De az végül is presztízskérdés lesz, hogy ki szállít technikát mondjuk a zalaegerszegi tesztpályára…
– Igen, de itt pont az a lényeg, hogy a potenciális versenykorlátozó tényezőket a szabályok kizárják. Ezért ha az egyik szolgáltató akar valahol fejleszteni, akkor ugyanazokat a feltételeket kell biztosítani a többinek is.

– A koalíció egyik célja az ismeretterjesztés, hogy a gazdasági szereplők minél nagyobb mélységben ki tudják használni az új technológia által kínált előnyöket. Miben lesz érzékelhető az ismeretterjesztés?
– A munkacsoportok munkája transzparens, és ez is az érdekünk, mert a gazdaság szereplőiben tudatosítani kell, hogy az 5G számos iparág számára nélkülözhetetlen. Az egyik kulcsterület épp az autóipar. Az 5G tesztkörnyezet kialakítása tehát a koalíció számára is kiemelten fontos, ám nemcsak az autóipar, hanem például az agrárium, az egészségügy, a logisztika számára is ugyanolyan jelentőségű az új technológiát megelőlegező tesztkörnyezet, és maga az 5G megteremtése.

– Kőrösi Gábor, a Telenor szabályozási és kormányzati kapcsolatok igazgatója a koalíció alapító nyilatkozatának aláírásakor azt hangsúlyozta, hogy a szolgáltatók részéről óriási beruházásokra lesz szükség 2018-19-ben, az anyacégek pedig annak függvényében fogják ezt finanszírozni, hogy mennyire befektetőbarát a magyarországi környezet. Adódik a kérdés, hogy mekkora az az összeg, amit K+F-re a szolgáltatók és egyéb iparági szereplők összesen a célra tudnak áldozni a következő években?
– Fontos vetülete az 5G-koalíciónak, hogy az anyavállalatoknak tiszta üzenetet fogalmaz meg, azt, hogy az 5G-vel kapcsolatos fejlesztési tevékenységeket hozzák Magyarországra. Mert amikor beruházási összegek allokálásáról döntenek valahol egy íróasztal mögött a nagyvilágban, akkor Magyarország - reményeink szerint - versenyelőnyben lesz.

– Hogyan kell elképzelni a rendszer felépülését, PPP-konstrukciók, EU-s pályázatok útján lesz itthon 5G?
– Erre a választ majd a hálózatfejlesztési munkacsoport adja meg. Ott készül a jövőkép az infrastruktúra fejlesztéséről, és arról, hogy ahhoz milyen finanszírozás kell, ebből mennyi lesz a magántőke, és milyen gazdaságszabályozási modell ösztönzi a beruházásokat. Nagyon nagy beruházásokra van szükség az elkövetkező években Magyarországon is, ahogy szakértői becslések szerint csak Európában a 300-500 milliárd eurót is elérhetik majd az 5G befektetések.

– Milyen volt a fogadtatása a megalakulásnak nemzetközi szinten?
– Abszolút pozitív. Az 5GK számos alapító tagjától azt a visszajelzést kaptam, hogy cégcsoporti szinten is zöld lámpát kapott a kezdeményezésben való részvétel, és ezt támogatni kell. Tavaly számos nagy, európai telco cég megfogalmazott egy 5G-kiáltványt, ez arról szól, hogy a nagy beruházásokat, fejlesztéseket európai szinten is össze kell hangolni. Erre a kiáltványra született meg az Európai Bizottság (EB) 5G-akcióterve. Ez pedig arról szól, hogy amint a szabvány arra a szintre ér, hogy el kell indítani az 5G-t célzó beruházásokat, akkor már semmilyen akadály ne legyen és mindenki tudja a dolgát.

"Magyarország a koalíció létrehozásával tulajdonképpen levert egy karót, és jelzést küldött a világnak."

– Vannak-e számítások arra, hogy a magyar gazdaságnak mekkora GDP-növekedést hoz az 5G?
– Itt nemzetközi tanácsadó cégek becsléseire lehet hivatkozni. A digitalizált gazdaság 15-25 százalékos hatékonyságjavulást, társadalmi-piaci értéktöbbletet hozhat. Magyarországnak persze még van hova fejlődnie ennek eléréséhez, de erre kiváló válasz a Digitális Jólét Program 1.0 és a most indult 2.0. Magyarország nemcsak a lemaradását akarja behozni, hanem számos esetben ugrani is szeretne. Az 5G pont ilyen, mert nem kell minden fejlődési lépcsőfokot bejárni, hanem nagy lépéssel a jövőben találhatjuk magunkat. Ráadásul itt van is mire építeni, hiszen Európában Magyarországon találhatók a legjobb 4G hálózatok, a világranglistán pedig bronzérmesek vagyunk.

– Milyennek találja az Európai Uniós térképet ebből a szempontból?
– Azt látom, hogy az 5G-s kiáltvány, és az EB akcióterve nagy jelentőségű. A döntéshozók felismerték, hogy Európa – a tagállamok saját fejlesztései és az eltérő szabályozási hátterek miatt – egyelőre egy töredezett a piac, ezért létre kell hozni egy európai szintű támogatói környezetet. Ezek bizakodásra okot adó lépések, de az, hogy mennyire leszünk versenyképesek Amerikával, azt ma még lehetetlen megmondani. Európa nagy kihívásokkal szembesül ezen a téren is.

– Az Egyesült Államok államai egymással versengve lopkodják a fejlesztőket, mindenki a saját államába akarja hozni őket, sok törvényt is módosítanak ennek érdekében. Ezzel a fajta rugalmassággal Európának tényleg nagyon nehéz versenyeznie…
– Az állam rugalmassága valóban nagyon fontos. Az amerikai intézményrendszer sokkal gyorsabban reagál, ez tény. De azért dicsérjünk is, mostantól például Budapesten is lehet önvezető autót tesztelni, és ez egy nagyon nagy dolog.