Veszprém környékén van munkaerőtartalék

– A közelmúltban jelentették be, hogy több mint 361 millió forintból nyolcvanfős munkásszállást épít a veszprémi önkormányzat. A Continental, a Jost Hungária és a Valeo szállásolhatja itt el a dolgozóit. Hol tart az építkezés? Lesz a projektnek folytatása?
– Decemberben már fogadjuk a beköltözőket. Ennek érdekében már felvettük a kapcsolatot a helyi vállalatokkal, megkezdődött a kapacitás feltöltése. A szerencsés az lenne, ha évente, kétévente tudnánk hasonló kapacitásokat átadni és már dolgozunk a következő hasonló beruházás előkészítésén is.

– Mit gondol, Veszprém és környéke alkalmas lenne munkaerő és beszállítói kapacitás szempontjából egy újabb nagyvállalat befogadására? Pécs polgármestere, Páva Zsolt hasonló érdeklődésünkre azt válaszolta, szerinte semmivel sincsenek rosszabb helyzetben, mint a Mercedes érkezése előtt Kecskemét.
– Veszprémben az ipari parki létesítményeinket tekintve még vannak szabadon álló kapacitások. A várost Budapest felől megközelítő 8-as főút mellett 80 hektár ipari parki övezetbe sorolt terület áll rendelkezésre, amelynek a hasznosításában a Nemzeti Ipari Park Üzemeltető és Fejlesztő Zrt.-vel működünk együtt. Ugyanakkor, a munkanélküliség a városban tulajdonképpen megszűnt, 3 százalék körüli jelenleg is. Ezt érzékelve a vállalatok a robotizáció irányába mozdultak el, és befektetéseik is a technológiai megújításra irányulnak. Így elmondható, hogy van minimálisan felszabaduló munkaerő, amely azonban talál más lehetőséget, legtöbbször ugyanannál a cégnél. Másrészről, igen jelentős a városba történő napi ingázás a környékbeli kistelepülésekről, ahol még vannak tartalékok. Jelentős beruházásra a nagy munkerőigényű iparágban csak jelentős toborzási és munkaerőpaici átrendeződés mentén kerülhet sor, éppen ezért ma már inkább a szolgáltató ipari befektetésekre számítunk, amire könnyebben tudunk felkészülni. A teljes munkaidőben foglalkoztattak aránya folyamatosan emelkedik a városban, ami az elmúlt időszak beruházásainak köszönhető. Amíg az önkormányzat a 2015-ig – 2013 plusz 2 év – tartó Európai Uniós finanszírozási időszakban 13 milliárd forint nagyságrendben szerzett támogatási forrásokat, addig a város területén működő gazdasági társaságok 100 milliárd forint értékben hívtak le uniós támogatásokat. A régióban ezzel a mutatóval népességarányosan Veszprém nyújtotta a legjobb teljesítményt. Ezen időszak alatt a helyben megtermelt GDP/fő növekedés becsült értéke +16% volt, amíg az ipar összkibocsátásának növekedése +40% volt. Ebben a térségben a húzóágazat az autóipar, a versenyszféra teljes árbevételének 58%-a származik az autóipari beszállítóinktól.

– A sikeres együttműködéshez folyamatos kapcsolattartásra van szükség. Milyen platformokon tartja a kapcsolatot az önkormányzat a helyi vállalatokkal?
– Veszprémben működik a helyi vállalkozásokat segítő alapítvány, amely évente hirdet meg pályázatokat, munkahelymegtartó és beruházás-fejlesztő céllal. A város befektetési szakértője külön megbízással rendelkezik, hogy folyamatosan kísérje figyelemmel a helyi nagyvállalatok gazdálkodásának alakulását és igényeit, ennek keretében működtetjük az investinveszprem.hu honlapot is. Ezen keresztül a cégek egymással és a várossal is azonnal kapcsolatban tudnak lépni. Ezen túl a kabinetfőnökkel negyedéves rendszerességgel keretasztal-beszélgetéseken egyeztetünk a vezető cégek képviselőivel. Minden év novemberében gazdasági évértékelőt tartok a cégek részére. Ugyanakkor, a foglalkoztatási paktum projektben is rendszeresen kerül sor üzleti fórumokra. Jelenleg tart az Északi Iparterület úthálózati fejlesztése egy 3,2 milliárd forintos projekt keretében, így azt mondhatjuk, hogy szinte napi kapcsolatban áll, és több szálon is kapcsolódik egymáshoz az önkormányzat és a helyi ipar termelői szektora.

– Mekkora bevételt jelentenek a helyi cégekből befolyt adók Veszprémnek?
– A veszprémi székhelyű vállalkozások 4 644 132 948 forint adót fizetnek.

– A fiatalokat mivel ösztönzi maradásra Veszprém? Mivel teszik vonzóvá a várost?
– A veszprémi fiatalok és a Pannon Egyetemen hallgatói körében folytatott felméréseink azt mutatják, hogy az ifjúság szeret itt élni, szívesen töltik itt fiatal éveiket. Részükre számos tanulmányi támogatással és ösztöndíjat indítottunk, azoknak is, akik Veszprémet választják tanulmányaik helyszínéül, és azoknak is akik más városban tanulnak, de van érvényes lakcímük a városban. Annak érdekében, hogy a városban élő fiatalok szeressék a települést és környékét, több pályázatba és nemzetközi együttműködésbe is sikeresen bevontuk a középiskolás és egyetemista korosztályt, így van módjuk például a városfejlesztés területén a közvetlen véleménynyilvánításra és fejlesztések generálására. Ugyanakkor, nagy eredményességgel működik a városban a fiatalok háza és időről időre meghirdetjük a fiatalok évét is, amikor minden program a felnövekvő generációkról szól. A foglalkoztatási paktum projektet pedig – amire 1 milliárd forintot tudunk fordítani az elkövetkező években – kifejezetten a fiatal pályakezdő munkavállalók igényeire szabva alakítottuk ki. Mindemellett szakmai gyakorlatos elhelyezkedést segítő úgynevezett mentorprogramot is indítottunk három iparágban, a helyi cégek bevonásával.

– Milyennek szeretné látni a város gazdaságát, iparát négy év múlva?
– Veszprém a Balaton térséggel közösen pályázott az Európa Kulturális Fővárosa 2023 cím elnyerésére. Amennyiben a kitüntető cím idén év végén a városhoz kerül, 2022-re már a legtöbb célunkat is teljesítenünk kell a felkészülés terén. A cím elnyerésével a hosszútávú cél, hogy új, kulturális innovációra épülő gazdasági térséget hozzunk létre, amely szorosan kapcsolódik a közelben levő budapesti és észak-ausztriai agglomerációkhoz. Szeretnénk továbbá, ha kevésbé a turizmusra és az abból fakadó szezonalitásra épülne a gazdaságunk.