Szemereyné Pataki Klaudia: ipar 4.0-s várossá fejlesztjük Kecskemétet

– Idén tavasszal rakták le a Mercedes-Benz hazai gyárbővítő beruházásának alapkövét, azóta kiderült: újabb autógyár is épül a városban. Ön ezzel kapcsolatban egyik beszédében úgy fogalmazott: sokan szinte csodának tekintik azt a folyamatot, ami Kecskeméten zajlik, ám ez a fejlődés nem varázslat, hanem tudatos építkezés eredménye. Mi a sikeres növekedés titka?
– 2006 óta dolgozom a Városházán. Alapvetően akkor szembesültünk azzal, hogy a ipari nemzetközi tőke rendszerváltáskor elindult betelepülési folyamata hanyatlani kezdett. Ki kellett találni, hogy miként tudjuk a gazdaságfejlesztést más ütemben, más módszerekkel megvalósítani. Akkor még nem volt szó a Mercedes-Benz első gyáráról, egyszerűen éreztük, hogy elfogyott az az erő, ami addig lendületet adott a városnak. Akkor összeállítottunk egy programot, amelynek a helyi iparűzési adó csökkentése és a szakképzés erősítése állt a középpontjában, ide értve az általános iskolai és a középiskolai rendszer átalakítását is. Területfejlesztési koncepciókat készítettünk, amelyek arról szóltak, hogy ha a városba jönnének betelepülő vállalkozások, mit tudnánk nekik felkínálni. Ennek köszönhetően nagyon sok helyen felfigyeltek ránk, a német gazdasági élet városunkkal korábban kapcsolatban lévő szereplői is jó hírnevünket adták tovább Nyugat-Európában. 2008-ban elindult a Mercedes-Benz első beruházása, amellyel teljesen új fejezetet nyitottunk a város életében. A 2006-2008 között előkészített projektek termőre tudtak fordulni. Akkoriban egyébként számos város bocsátott ki kötvényt, hogy finanszírozni tudják a tevékenységeiket. A mi kötvénykibocsátásunk nem a működési finanszírozásról szólt, hanem területfejlesztésről, és gyakorlatilag ebből a kötvényből vásároltuk meg a Mercedes-Benz 400 hektáros területét, annak érdekében, hogy azt egyben tudjuk tovább értékesíteni a Mercedes részére. Ha a terület akkor nem áll rendelkezésünkre, az elég komoly gátja lett volna a fejlesztésnek. Utána természetesen a kötvénybe visszaforgott a terület értéke, abból valósítottuk meg az úthálózati és iskolai fejlesztéseket, valamint azokat a minimális infrastruktúra-fejlesztéseket, amelyekre egy ilyen gyár befogadásához azonnal szükség volt, mert a kormánytól nem sok segítséget kaptunk. Akkor egy másik kormányzat volt és úgy gondolták, hogy oldjuk meg magunk ezt a feladatot. Ez az előzménye ennek a tudatos fejlesztésnek – szépen, lépésről lépésre minden beindult. A mai napig központi téma, fontos kihívás számunkra a megfelelő mennyiségű és minőségű szakképzett munkaerő kérdése. Az összes energiát és az összes támogatási formát, ami elérhető, a munkaerő betelepülésére, ösztönzésére, képzésére fordítjuk.

– Ha az emberek 20-30 évvel ezelőtt kimondták Kecskemét nevét, alapvetően „Alföld”, „agrárium”, ilyen kifejezések juthattak az eszükbe. Ma pedig „autógyártás”, „Mercedes”, „Knorr-Bremse”, „duális képzés”, „egyetem” a fő hívószavak. Jól gondoljuk, hogy profilváltás, egyben átképzés zajlik Önöknél?
– Akár átképzésről is beszélhetünk, de azért az agrárium is hangsúlyos maradt. Gyakran kérdezik tőlem, hogy mi a kulcseleme annak, hogy jól működik a város, ilyenkor pedig a munkaerő minőségére helyezem a hangsúlyt. Teljesen mindegy, hogy milyen szakmája van az adott munkaerőnek: a kecskeméti és a régióban élő emberek nyitottak, rugalmasak, szívósak, homoki emberek, akik minden változásra azonnal tudnak reagálni. Az itt élő emberek soft skill képességei nagyon jók. Nem is egyszerűen szakmaszeretetről van szó, vagy alapos tudásról, hogy valaki például esztergályosként, CNC gépkezelőként felkészült, hanem megvan az illető képessége arra, hogy gyorsan megtanulja, amit kell, utána hatékonyan alkalmazza is a munkája során. Ez a mi régiónk legnagyobb előnye.

– Ugyancsak Öntől idéznék: Kecskemét „iparnégypontnullás” várossá kíván válni. Jelentős, egyben jól hangzó elhatározás. Mit értsünk ez alatt a konkrétumok mezején?
– Alapvetően nagyon erős városunkban a termelő típusú ipari szektor. Ugyanakkor egyre több helyen látjuk, nemcsak a Mercedes-Benznél, a Hiltinél, a Phoenix Mecano, Knorr-Bremse, Univer cégeknél – hogy a gépipar mellett élelmiszeripari példát is említsek –, hogy a vállalatoknak már saját kutatás-fejlesztési részlegük is van, egyre erőteljesebben foglalkoznak az innovációval. Ez alatt nem csupán a termelés, a gyártósori kapacitás innovációját értem, hanem a hatékonyság javítását, az intelligens, okos megoldások alkalmazását is, illetve környezetvédelmi szempontok alkalmazását. Tovább megyek: az intelligens munkaerő értéke is egyre inkább megjelenik. Ennek az a lényege, hogy olyan emberekre van szükség, akik teli vannak ötlettel, javaslattal, nyitottak, fejlődésre képesek és ezt be tudják építeni a mindennapi munkájukba. Számomra az Ipar 4.0 ezt jelenti. Nem csak gyártásról, hatékonyságról szól, hanem új, intelligens megoldásokról, a technológia, a kutatás-fejlesztés mellett a humán infrastruktúra területét is érintve. Ennek a szolgáltatási feltételeit akarjuk megteremteni Kecskeméten. A város energiastratégiájában ugyancsak megjelennek a smart megoldások, a megújuló energiára épülő technológiák, koncepciók.

– Itt van példának okáért az egyedülálló kecskeméti hibrid buszpark.
– Így van, a tömegközlekedésben már megjelentek ezek a buszok. Ha tovább megyünk, az oktatás fejlesztését illetően már középiskoláinkban láthatóak a fejlemények, hiszen nemzetközi robotika versenyre jutottak ki gimnáziumi diákjaink. Ezen a területen is létezik számos okos megoldás, javaslat, ami nem a tananyag, a törzsanyag része, hanem a fiatalok innovatív képességeit fejleszti.

– Ha már oktatás: az egyik egyetemi mérnökhallgatói csapat világhírűvé tette a kecskeméti főiskolát.
– Nem beszélve arról, hogy a tavalyi évben a napelemes járműépítő egyetemisták Ausztráliában benne voltak az első 10 csapatban, megelőzve jó nevű külföldi egyetemeket. Gyakorlatilag az alapvető infrastruktúra, az alapszolgáltatások fejlesztésében kell előbbre lépnünk. Vannak még feladataink, fejlődési lehetőségeink a közösségi szolgáltatásokban, a szabadidős szolgáltatásokban, a sportkoncepcióban, az otthonteremtés koncepciójában. Ha nekiállunk egy bérlakás programnak, akkor ott is zöld, okos megoldásokkal akarunk majd lakásokat felújítani. Az említett egyetem a gerincét adja ennek az egész megújulásnak.

– Olyan jól hangzik mindez, hogy szinte kedvünk támadna elfeledkezni a demográfiai és a munkaerő piacát sújtó egyéb kihívásokról. Van-e még szabad munkaerő Kecskeméten?
– Szabad munkaerővel Kecskemét közigazgatási határán belül rosszul állunk, ez egyértelmű. Nekünk már régióban kell gondolkodnunk, főként a déli és a keleti régiót kell megszólítani, az ott élő, kisebb településeket elérni. Pontosan ezért a fejlesztési tervek sorában szerepel, hogy egy elővárosi vasútvonalat is ki szeretnénk alakítani, így segítve a mobilitást. Nem feltétlenül abban gondolkodunk, hogy mindenképpen családostól ide kell valakinek Kecskemétre költöznie, hanem 60-80 kilométeres körzetből elővárosi vasútvonallal is elérhető legyen a gyárterület, az iparterület, a foglalkoztatás lehetősége. Olyan imázst építünk, ami vonzóvá teszi a környékünket, nem pusztán foglalkoztatási szempontból, hanem olyan helyként, ahol érdemes családosként is letelepülni. El lehet helyezni a gyerekeket, az illető párja is talál magának munkát, külön odafigyelve a fiatalságra. Számos projektünk létezik a családalapítás támogatására, a születések számának javítására, az édesanyák, kisgyermekes családok felkarolására.

– Kecskemétnek van egy igazi különlegessége, amiről eddig még nem beszéltünk: a város és az egyetem élén is hölgy áll. Öröm látni, ahogy repedezik az a bizonyos üvegplafon! Vajon van-e valami szakmai értelemben vett különlegessé annak, hogy Önök nőként irányítják gyakorlatilag a település legfontosabb dolgait?
– Az élet így hozta, de ahhoz, hogy ekkora dinamizmussal ennyire sokrétű fejlesztést ilyen rövid idő alatt meg tudjunk csinálni, erre, azt gondolom, leginkább a hölgyek képesek kitartó, szorgalmas, alázatos, szívós munkájukkal. Még a Mercedes-Benz is megemlítette felénk, hogy eddig nem volt rá példa egyetlen telephelyen sem náluk, hogy négy év alatt – 2012 márciusában indult el hivatalosan a gyár – elérték a félmilliós termelési darabszámot. A vállalat mellett a város teljesítménye is kellett ehhez. Évről évre óriási terek, hektárok újulnak meg, új infrastruktúrák jönnek létre, új szolgáltatásokat vezetünk be, ami mind a városi jóléti szolgáltatásokat jelenti.

– Hogyan tovább Kecskemét: milyen víziók élnek Önben az elkövetkező néhány évre vonatkozóan?
– Azt szeretném elérni – ennek az egyetemmé válás is fontos lépcsőfoka –, hogy a Dunaújváros- Kecskemét-Szolnok tengelyen egy teljesen új régióközpontot tudjunk létrehozni. Adottak a szinergiák, léteznek együttműködési pillérek, és természetesen óriási segítség lenne, ha az M8-as autópálya is elkészülne. Az a közlekedési fejlesztés adná meg igazán ennek a régiónak az ütőerejét, még inkább pályára állna a fejlődésünk.