Nagy hiány van analízisben jártas mérnökökből

Egyre ismertebb fogalom hazánkban az MTM, amelyet az elmúlt évezredben leginkább 3M néven emlegetett a hazai ipari és tudományos terminológia. A mozaikszó feloldása nem bonyolult: a Methods Time Measurement magyarul módszeridő-mérést jelent, amely a világszerte legelterjedtebb termelésmenedzsment rendszer kulcskifejezése. A koncepció lényege, hogy a folyamatokat apró egységekre, alapvető mozdulatokra felbontva megvizsgálható, hol és mekkora lehetőség adódik a produktivitás növelésére. Az idők folyamán az MTM alkalmazási területe a termelés mellett kiszélesedett az ergonómia, a szolgáltatási szektor, így például a logisztika irányába is.

Dunajcsik Zoltán

Dunajcsik Zoltán, az MTM Hungária Egyesület elnöke szerint egészen sajátos szemléletmóddal gazdagodik, aki magára ölti az „MTM szemüveget”, újabb utakat felfedezve a munkahelyi potenciálok aktívabb kihasználása felé. Olyan részletek válnak észrevehetővé, amelyek eddig is adottak voltak, ám más módszerek nem mutatták ki ezeket a lehetőségeket, illetve visszafogó tényezőket. A szervezet vezetője szakportálunknak felidézte: az MTM alapját a II. világháború idején dolgozta ki az MIT kutatócsapata, akiknek teljesnek mondható foglalkoztatottság mellett kellett megoldást találniuk a termelési – akkor éppen fegyvergyártási – hatékonyság növelésére. Megfigyelték a dolgozók tevékenységét, mozdulatait, kielemezték az összes apró részletet, s így alkották meg a sztenderd idő fogalmát. Azóta az MTM fejlődése során gyakorlatilag minden termelési aktushoz hozzárendeltek ilyen időfaktort, amely segíthet az optimális folyamat kialakításához. Nagy előnyt jelent, hogy ezáltal akár szimulálni is lehet egy tervezett gyártósor működését, vagyis nem kell elkövetni semmilyen hibát ahhoz, hogy egyből hatékony folyamatot indítson be egy vállalat.

Magáért beszél a grafikon

Az MTM Hungária Egyesület főként ennek a szemléletnek az oktatásával foglalkozik, partnereik között számos meghatározó járműipari gyártó és beszállító vállalat megtalálható. A cégek kollégáinak képzése mellett olyan instruktorok felkészítését is vállalják, akik saját vállalatuknál segítik a megismert módszerek alkalmazását, fejlesztését. Számos szakmai rendezvényt is szervez az egyesület – több ilyen alkalomról is beszámolt szakportálunk –, amelyek új ismeretek megszerzése mellett hasznos terepei a tapasztalatcserének, a kapcsolatok építésének. Dunajcsik Zoltán ugyancsak hangsúlyos feladatként jelöli meg a felsőoktatásban való szerepvállalásukat. Egyetemi, főiskolai előadásaikkal arra a felismerésre kívánnak reagálni, miszerint főként tervezőmérnököket képeznek ezek az intézmények, az MTM szemléletet leginkább életre váltani képes szervezőmérnökökből, analitikusokból ugyanakkor nagy hiány van a munkaerő-piacon.

A logisztikában is jól alkalmazható az MTM

A munkahelyi ergonómia a gyártósori munkatársak örömére egyre több figyelmet kap az iparban. Az egyesület ezen a téren olyan ergonómiai kockázatkiértékelő rendszert kínál partnereinek, amely a kollégák biomechanikai terhelését elemezve képes meghatározni, hol van az a határ, amit meghaladva túlterhelés következne be. Az EAWS, vagyis Ergonomic Assessment Worksheet olyan értékelő munkalap, amely segíthet az ideális munkahelyek kialakításában, létező munkaállomások ergonómikusabb átalakításában. Az ilyen lépések költségcsökkentő hatása elvitathatatlan, hiszen a munkaerő optimális kiaknázásával akár fokozható is a termelési aktivitás, miközben a túlterhelés megszüntetésével minimalizálhatóak az egészségügyi kockázatok.

Ahhoz tehát, hogy a jelenleginél hatékonyabban termeljenek a magyar vállalatok, jó eszköz az MTM, annak minél szélesebb körben való alkalmazása. Ez azonban kevés: Dunajcsik Zoltán szerint örvendetes lenne, ha az ilyen szakértőkkel együttműködve a felsőoktatás és a gazdasági élet döntéshozói a jelenleginél nagyobb figyelmet fordítanának az analízisben jártas szakemberek képzésére.