Álláshirdetések
Events / Courses
Legfrissebb híreink
Új ötletekkel készül a PEngineers a Techtogetherre
2024.04.23 16:18Új szén-dioxid-megkötő módszert tesztelését kezdi meg az OMV-Petrom
2024.04.23 15:24Achim Grewe lesz az Audi Hungaria új pénzügyi igazgatója
2024.04.23 13:22Kibővíti e-autó-komponenseinek gyártását a BMW
2024.04.23 12:16Autopro Blog
Autopro a Facebookon
Galériáink
Magyar mérnökök végzik a BMW ütközésteszt-validálásait
Közvetlenül dolgoznaka BMW-nek, közös kutatásban vesznek részt a Hondával. Egy hetvenfős magyar mérnöki irodáról van szó, amely tavaly igen impozáns, 2,2 milliárd forintos bevételt produkált. Az eCon Engineering Kft. komoly tudást halmozott fel a végeselemes szimulációs, mérnöki támogatás, valamint automatizálási területeken. Simo István értékesítési vezető szerint ez a technológia végérvényesen részévé vált a mérnöki tervezésnek és a gyártásnak.
– Milyen területeken tevékenykedik az eCon?
– Szimulációs üzletágunk főleg németországi ügyfelek részére készít megoldásokat. Zászlóshajónk most egyértelműen a BMW. A gyártó müncheni fejlesztőközpontjának dolgozunk egy éve, melynek keretében különböző ütközésteszt-validálásokat és speciális előfejlesztéseket végzünk végeselemes szimuláció alkalmazásával. Ezen kívül több pályázatban is részt veszünk, amelyek kompozit anyagok fejlesztését célozzák. Konzorciumi tagként, egyedüli magyarországi résztvevőként benne vagyunk a Honda németországi fejlesztőközpontja által vezetett, az Európai Unió által támogatott QUIET projektben.
– Mi a célja ennek a fejlesztésnek?
– Ebben a fejlesztésben egyrészt a Honda Jazz elektromos autó akkumulátor-teljesítményének növelésén, másrészt karosszériájának könnyítésén dolgoznak kompozit anyagok felhasználásával. Ez utóbbi kutatási területen vállal részt ez eCon Engineering Kft. A jármű ajtajainak topológiai optimalizálásával 25 százalékos súlycsökkentést értünk el. Ezt egy, az alumíniumnál könnyebb kompozit anyag teszi lehetővé, amelynek a hőszigetelési tényezője is kedvező.
– Ezek szerint az eConnál nemcsak fejlesztőmérnökök, hanem anyagmérnökök is vannak.
– Az anyagtudományban is jártasak vagyunk, egy munkatársunk a BME Polimertechnika tanszékén írta PhD-munkáját, két további munkatársunk PhD-tanulmányai pedig folyamatban vannak. Egy hamarosan véget érő konzorciumi együttműködésünk épp polimer-területet érint. Ennek a konzorciumi KFI projekt témái a termoplasztikus kompozitok automatizált gyártás-, technológia- és végeselemes hátterének módszerfejlesztése, valamint anyagvizsgálatai voltak. Az Evopro Systems Engineering Kft., a HD Composite Zrt. (két első a konzorciumvezető), az MTA, a BME Polimertechnika Tsz. és az eCon Engineering Kft. konzorciumi KFI-együttműködésében (NVKP_16-1-2016-0046) újításunkért idén megkaptuk a párizsi JEC World kompozit technológiai vásár innovációs díját.
– Kik érdeklődnek az eCon tudása iránt?
– Szoftverértékesítőként olyan hazai cégeket keresünk meg, amelyek kutatás-fejlesztésben érdekeltek. Egy K+F-fejlesztésben való részvétel tipikusan hosszú évek együttműködését feltételezi, és rendszerint ezek a cégek válnak az eCon által forgalmazott szoftverek vásárlóivá is.
– A kkv-k forráshiány miatt nehezen tudnak áldozni K+F-re, a felzárkózás pedig szükséges. Ezt hogy látja az eCon?
– Valóban, hiányzik az anyagi háttér, ezért a pályázati részvétel az egyik lehetséges út a K+F felé. Legtöbben spinoff cégként felsőoktatási intézmény által vezetett konzorciumi kutatáshoz csatlakoznak. A kis cégek kutatásait bevett szokás szerint projektalapon segítjük. Azt kell látni, hogy korábban, másfél évtizede a szimulációnak csak az ellenőrzéshez/validációhoz volt köze, vagyis nem épült bele a terméktervezésben. Ma már a termékfejlesztési ciklus radikális lerövidülése miatt olyan nyomás van a piaci szereplőkön, hogy nem engedhetik meg maguknak a kísérletezést, rögtön a megfelelő termékre van szükség, különben az adott cég lemarad. Az eConnal való együttműködés tehát a versenyképességről, a magas hozzáadott érték előállításáról, az innovációs képesség növeléséről szól.