Lepsényi István: Az Ipar 4.0 bevezetése 10-15 százalékos bevétel-növekedést hoz

– Milyen kormányzati céllal indították el az Ipar 4.0 Nemzeti Technológiai Platformot?
– A digitális átalakulás korát éljük, a piacon a digitalizálás gazdasági haszna vált az egyik legfontosabb kérdéssé. A kormány 2016-ban fogadta el a gazdaságfejlesztési stratégiát, hogy az átalakulás egyenletes, de nagy sebességű legyen. Ennek kiemelkedő területe az Ipar 4.0 Nemzeti Technológiai Platform. Ez a különböző szektorok tudását fogja össze, és fogalmazza meg intézkedési tervekben, jogszabályi előkészítő anyagokban. A nagy és kis cégek, kamarák, egyetemek mind tagjai az MTA SZTAKI által vezetett platformnak, amellyel tanácsadó, véleményező és stratégiai alkotószervezetként működik együtt a kormány.

– A platformban 7 munkacsoport dolgozik, jelenleg milyen munka zajlik?
– A digitális átalakulásra a GDP mintegy két százalékát kell fordítanunk, arra kell figyelni, hogy a már elindult fejlesztések egy irányba hassanak, és ne oltsák ki, hanem erősítsék egymást. A munka az oktatás átalakítására is összpontosít, a jövő szakembereit a digitális világ kihívásaira kell alkalmassá tenni. A gyártás során keletkezett nagy adathalmazokat ugyanis valakinek meg is kell értenie. A platform egyrészt javaslatokat ad az oktatásnak, hogy a digitális ipar milyen szakembereket követel meg, másrészt a megfelelő jogszabályi környezet megteremtését segíti elő. A mostani szerelősoron a cellás robot már a múlté, a szenzitív robotok már az emberrel együtt dolgoznak, és ezt például munkavédelmi, kiberbiztonsági előírásokban is rögzíteni kell. A távdiagnosztika, a 3D-s nyomtatás, és ami mindehhez szükséges, a nagy mennyiségű adat valós idejű továbbítása már jelen idő. Azért kell minderre felkészülni, hogy az alkalmazásokat egyrészt használni tudjuk, másrészt újabb üzleti lehetőségeket derítsünk fel általuk. Mert ez adja a gazdaság fejlődésének esélyét. Az Ipar 4.0 bevezetése – a kimutatások szerint – 10-15 százalékos bevétel-növekedést hoz.

– Mivel segíti a kormány a kkv-k digitális felzárkózását?
– Azt látjuk, hogy a kisvállalatok nem alkalmazzák a modern technológiai megoldásokat, ezért hatékonyságuk, fejlődőképességük alacsonyabb. Rengeteg olyan cég van, amely nem veszi észre, hogy ha ma nem lép, lemarad a hajóról. Ma még beszállít, de a következő tenderen már nem is indulhat. Ezért a Nemzetgazdasági Minisztérium szeretne 2017-ben öt olyan mintagyárat indítani, ahol valós termelési körülmények között lehet megfigyelni, milyen alkalmazásai vannak az Ipar 4.0-nak. Egy olyan kisvállalkozó, aki nagyon keveset hallott a digitalizációról, itt megértheti, hogy a tevékenységére milyen megoldás alkalmazható. Indulnak olyan képzéseink is, ahol kkv-k által foglalkoztatott mérnökök részére nyújtunk Ipar 4.0-val kapcsolatos továbbképzést. Mindezeken túl a technológiaváltást segítő GINOP-pályázatokkal fel is készítjük a szereplőket, hogy vegyenek ilyen rendszereket. Beszállítói fejlesztési programunk pedig azért fontos, mert bár a magyar cégek részvétele a globális értékláncban nagyon hangsúlyos, még több hozzáadott értékkel kell hozzájárulni az ipar teljesítményéhez. Nagyvállalati Beruházási Támogatási programunkban pedig már nem arra figyelünk, hogy minél több munkahely jöjjön létre, hanem arra, hogy a termelékenységet, a versenyképességet javítsuk.

– Hol tart a Jedlik Ányos terv aktualizálása? Idehaza a legfrissebb adatok szerint Magyarországon nagyságrendileg mintegy 200 töltőállomás üzemel, több mint 2300 zöldrendszámú autó fut az utakon, amelyből megközelítőleg 850 tisztán elektromos jármű. Van valamiféle célszám?
– Az a célkitűzés, hogy 2020-ban 30 ezer elektromos jármű működjön Magyarországon. A Jedlik Ányos terv direkt és indirekt ösztönzőkkel – például regisztrációs adó, cégautó adó, valamint parkolási díjfizetés alóli mentesség – segíti az e-mobilitást. Most teljesedik ki ennek a jogszabályi háttere, dolgozunk az elszámoló házon, a töltés díja előbb-utóbb a felhasználó otthoni, elektromos számlájában fog megjelenni. Minden, 15 ezer lakosnál nagyobb önkormányzat pályázhatott töltőállomásra, amelyeknek a telepítése most kezdődik, a fejlesztés pedig 2018 végére fejeződik be. Az ország átjárhatóvá válik, elsőként a főutak mentén telepítünk villámtöltőket, 60-80 kilométer távolságban egymástól. Ezután az alsóbbrendű utakat is ellátjuk ezzel az infrastruktúrával. Budapestet és a Balatont, mint turisztikai desztinációt, ebben a tekintetben kiemelten kezeljük. Megindult a közösségi közlekedés átalakítása, a Modern városok programon belül sok település szeretne elektromos autóbuszokat beszerezni, és lesz is hozzá forrásuk. Egy 2,7 milliárd forintos keretből szintén önkormányzatok juthatnak elektromos járművekhez. A cél az, hogy 2025-re az állami szféra járműparkjának 50 százaléka elektromos meghajtású legyen. Elektromos kukásautó projektünk pilotfázisban van, elkészültek a mintakocsik, most zajlik a sorozatgyártás előkészítése. Fokozva a vásárlási kedvet, eddig ötszáz esetben adtunk másfél millió forintos támogatást személygépkocsi beszerzéséhez. Hozzájárulunk továbbá az elektromos üzemű autómegosztáshoz is a töltők biztosításával.

– Meddig lesz érvényben a vásárlást ösztönző díjfizetési és adómentesség?
– A kormánynak addig van feladata, ameddig megteremti az egészséges piacot. Ez azt jelenti, hogy a kedvezmények bizonyos köre meg kell, hogy maradjon, hiszen az elektromos üzemeltetés előnyeit hosszú távon jutalmazni kell. A piac megteremtéséhez kapcsolódó feladatok finanszírozását – úgymint járműbeszerzés, töltőhálózat kiépítése – viszont csak meghatározott ideig akarjuk fenntartani.

– A zalaegerszegi tesztpályának milyen szerepet szán a kormány?
– Egyre több járműipari kutatás-fejlesztési tevékenység zajlik Magyarországon, az autóipari fejlesztők nyilván ki is akarják próbálni, tesztelni gyakorlati körülmények között a fejlesztési eredményeiket. Ezért döntött amellett a kormány, hogy járműipari tesztpályát épít, ahol mind a hagyományos, mind az önvezető, mind az elektromos járműveket tesztelni lehet. Ez olyan egyedi lehetőséget teremt, ami miatt még több fejlesztő fog idejönni. Ha a fejlesztés itt történik, az a gyártást is egyre inkább ide vonzza.

– Milyen konkrét fejlesztés köthető máris a tesztpályához?
– Még nincs kialakult ipari, tudományos gyakorlata annak, hogy a különböző szintű autonóm vezetésre képes járműveket hogyan kell tesztelni, hogyan kell azokat hatóságilag engedélyezni. Jelenleg Zalaegerszegen több százmillió forint értékű kutatás zajlik ennek feltérképezésére. Új kihívást jelet az összekapcsolt járművek rendszere a telekommunikációs cégek részére. A telekommunikációs cégek laza együttműködésében és az 5G-koalícióban az a nagyszerű, hogy egymással konkurenciaharcban álló vállalatok dolgoznak együtt. Itt meg lehet mutatni, ki tud jobb, megbízhatóbb, korszerűbb adatátvitelt biztosítani.

– A hazai buszgyártási stratégiát illetően a cél az évi ezres megrendelési nagyságrend elérése a jelenlegi pár százas után. Mikor jöhet el ez?
– Az elmúlt jó néhány évben alig rendeltek Magyarországon hazai gyártású autóbuszt. 2015-ben szinte semmit. 2016-ban ez a szám 170 volt, az idén viszont szeretnénk elérni a 400-500 darabot, felfejlesztve ezt ezerig. Időarányosan jól haladunk, jelenleg 180 csuklós és 250-300 darab szóló buszt rendeltek meg, nem beszélve az említett elektromos buszokról. Hazánkban egyelőre két üzem foglalkozik a gyártással, de Debrecenben már épül egy harmadik is. Ez mind egy átgondolt stratégia része, amelyhez hozzárendeltük az erőforrásokat.

– Milyen szakemberek képzésére fognak a következő években kiemelt figyelmet fordítani?
– Viszonylag kevés képzés valósul meg honvédelmi és kötöttpályás, valamint mezőgazdasági gépgyártási területen, ezeket fel kell futtatni. De az Irinyi Tervvel összhangban, minden területen a magasan képzett, minőségi, piacorientált emberi erőforrás biztosítására törekszünk az átképzési programokkal, mindez pedig a felsőoktatási intézményekkel kötött megállapodásainkkal összhangban történik.

– A régióban nagy verseny zajlik a képzett munkaerőért. A szakmunkásképzés és munkaerő-megtartás legegyszerűbb módja nem a fizetésemelés lenne?
– Ha a használható tudással bíró szakember megvan, ahhoz ma már jó fizetés is társul. A lényeg, hogy csak a használható tudást fizessük meg. Ne az legyen, hogy szórjuk a pénzt boldog-boldogtalannak. A duális képzés népszerűsége nő, mert azt jelenti, hogy korszerű ipari ismereteket lehet szerezni az oktatás minden szintjén. Csak ekkor lesznek versenyképes embereink, akik versenyképes vállalkozásokat tudnak sikerre vinni.