Álláshirdetések
Events / Courses
Legfrissebb híreink
Új ötletekkel készül a PEngineers a Techtogetherre
2024.04.23 16:18Új szén-dioxid-megkötő módszert tesztelését kezdi meg az OMV-Petrom
2024.04.23 15:24Achim Grewe lesz az Audi Hungaria új pénzügyi igazgatója
2024.04.23 13:22Kibővíti e-autó-komponenseinek gyártását a BMW
2024.04.23 12:16Autopro Blog
Autopro a Facebookon
Galériáink
Farkass Gábor: 700 műanyagipari cégre csak 60 diák jut évente
A műanyagipari szövetség két évvel ezelőtt elindított egy projektet, mellyel a szakemberek utánpótlására koncentrálnak. A Magyar Műanyagipari Szövetség nagy részét műanyagfeldolgozó cégek alkotják, a munkaerőpiaci helyzet ebben az iparágban különösen aggasztó - hangzott el a IX. Nyugat-dunántúli Regionális Innovációs Kiállítás és Találmányi Vásárön, a Széchenyi István Egyetemen.
A szektor nagyságrendileg 60 ezer dolgozót foglalkoztat és körülbelül 700 cég tevékenykedik ezen a területen, melyből három elsődleges alapanyaggyártó, mintegy 20 kompaundáló, vagyis keverékkészítő, és körülbelül 500 feldolgozó. Ide sorolhatók továbbá a kereskedők, szerszámgyártók és az újrahasznosítók is. Farkass Gábor, a Magyar Műanyagipari Szövetség tagja szerint a fluktuáció ebben a szegmensben 30 százalék is lehet, ezért a bérrendezés mellett különösen fontos feladatnak tartja a szakképzés fejlesztését.
– Tevékenységünk fontos eleme, hogy éves jelleggel szakmai felméréseket folytatunk, amely azt jelenti, hogy minden termelő cég – 97 százalékos lefedettséggel – beszámol a piaci adataikról. Ezekből kiderült, hogy mindössze 60 diák jut évente a műanyagiparra, ez rettentő kevés és bizony a szakképzés sem megfelelő.
Farkass Gábor szerint erősíteni kell a duális képzési struktúrát, ugyanis az ipari cégek elégedetlenek a frissen végzett szakemberekkel.
– A képzés főként vegyipari jellegű, a műanyag feldolgozás azonban alapvetően gépészeti jellegű tevékenység. A jelenlegi szakmai képzés mégis a vegyipari alapokra helyezi fókuszt. Jelenleg olyan szakmunkások érkeznek az iparba – zárójelben jegyzem meg, hogy egyébként nem igazán érkeznek – akik az általános iskola után elvégeznek egy hároméves szakképzést és műanyagipari feldolgozó szakmunkások lesznek. A fent említett 500 feldolgozó cégnek közel fele fröccsöntéssel foglalkozik. A probléma ott kezdődik, hogy a jelenlegi formában működő szakképzés nem szolgálja a feldolgozó érdekeit.
A műanyag feldolgozás bővülése növelte az új szakemberek iránti keresletet. Februárban és márciusban 25 műanyag feldolgozó céget vizsgáltak meg a régióban. Felmérték a szakemberigényeket, vizsgálták a vállalkozások együttműködési készségét és a továbbképzések helyzetét.
Wappel Kálmán, műanyagipari szakértő szerint a győri régióban általános a hiány három műszakban dolgozni hajlandókból, valamint jelentős az igény a szakmunkás, műanyag feldolgozókra.
Wappel Kálmán |
– A mérnök-igény csak a közepesnél, nagyobb cégeknél számottevő. Hozzátenném azonban, hogy mérnökképzés a műanyagipar számára Kelet-Európában gyakorlatilag nincs. Műanyagipari mérnököt képző egyetemek szinte kizárólag Nyugat-Európában vannak. Magyarországon a műanyagipar a vegyész-, vagy a gépészmérnök képzés szakiránya – mutatott rá a szakember.