Álláshirdetések
Events / Courses
Legfrissebb híreink
Baleset történt az SK On komáromi akkugyárában
2024.04.24 15:22
Akkumulátorgyárat épít a Honda
2024.04.24 13:20
Így térülhetnek meg az elektromos targoncák
2024.04.24 12:23
A Siemens bemutatta a Depot360 nevű flottatöltési szolgáltatását
2024.04.24 10:19Autopro Blog
Autopro a Facebookon
Galériáink
Előre menekülnek a vállalatok: K+F-re fordítják mozgósítható forrásaikat
A közép-európai cégek többsége növeli kutatás-fejlesztési (K+F) kiadásait, ugyanakkor nagyobb támogatást várnának el a kormányzatoktól. A legtöbb vállalkozás számára azoknak a K+F tevékenységeknek a beazonosítása jelenti a legnagyobb kihívást, amelyekhez támogatások, illetve adókedvezmények vehetők igénybe – derül ki a Deloitte Central European Corporate R&D Report 2018 kutatásából.
A közlemény szerint a kutatás során a közép-európai régió kilenc országában (Csehország, Észtország, Horvátország, Lengyelország, Litvánia, Magyarország, Románia, Szlovákia és Szlovénia) 329 vállalkozás képviselőit kérdezték meg.
A felmérés szerint a közép-európai vállalatok kétharmada (67 százalék) jelezte, hogy 3-5 éves távlatban növeli K+F kiadásait. A 2016-os kutatáshoz hasonlóan továbbra is az elérhető támogatások széles köre, illetve a képzett kutatók növelik leginkább a kutatás-fejlesztési kedvet.
A vállalkozások harmada szerint nehéz pontosan azonosítani azokat a K+F tevékenységeket, amelyekhez támogatások, illetve adókedvezmények vehetők igénybe. Hasonlóan magas azon cégek aránya, amelyek ezekkel kapcsolatban a szabályozás nehézségeire és bonyolultságára panaszkodnak. Ebben a vonatkozásban ugyanakkor javult a helyzet, mivel 2016-ban még a vállalkozások 31 százaléka emelte ki ezt a problémát.
A gyakran említett kihívások közé tartozik még a költségek kiszámítása és elszámolása (23 százalék), míg a K+F tevékenységgel kapcsolatos kiadások nyilvántartását a megkérdezettek tizede tartja komoly problémának.
A kutatás arra is rámutatott, hogy a közép-európai cégek egy része nem foglalkozik érdemben a szellemi tulajdon védelmével. A megkérdezett vállalatok mindössze 67 százalékánál van titoktartási szabályzat, márkajelzéssel 47, míg szabadalmi védelemmel 44 százalékuk óvja szellemi tulajdonát, azonban 12 százalékuk semmilyen intézkedést nem tesz a szellemi tulajdon védelmében.
Márkus Csaba, a Deloitte K+F és állami támogatásokért felelős közép-európai vezetője a közleményben leszögezte: az olcsó munkaerőre építő üzleti modellek ideje lejárt. A közép-európai országok többségében – köztük Magyarországon – még az elsődlegesen belső piacokra fókuszáló vállalkozások is felismerték, hogy a hasznosítható kutatás-fejlesztés és innováció a fenntartható növekedés egyik lényegi eleme.
A kiszámítható szabályozási és ösztönzési környezetben a vállalkozások nem csupán a rövid távon szükségszerű, hanem a középtávon és stratégiailag is fontos innovációs, illetve kutatás-fejlesztési tevékenységüket is erősítik - mutatott rá a szakember.
