Álláshirdetések
Events / Courses
Legfrissebb híreink
Rekordot döntött a Toyota
2024.04.25 13:23Hússzorosára nő a hazai ipar energiatárolói kapacitása
2024.04.25 12:22A Tesla az Airbnb és az Uber kombinációját tervezi a robotaxijaival
2024.04.25 10:23Sikeresebb lenne függetlenként a Porsche?
2024.04.25 09:24Autopro Blog
Autopro a Facebookon
Galériáink
Csavaros szerb logika: azért lesznek nyertesek, mert most vesztesek
A digitalizációt jelentő negyedik ipari forradalom egyedülálló lehetőséget biztosít Szerbiának, és megfelelő politikával az átalakulás nyertesei közé kerülhet – hangsúlyozta Ana Brnabic szerb kormányfő.
A Süddeutsche Zeitung című lap Gazdasági csúcs című tanácskozásán tartott előadásán hangsúlyozta, hogy hazája a gazdaság és az élet számos más területét átható digitalizáció lehetőségeit kihasználva "beérhet és lehagyhat" olyan országokat, amelyek Szerbiával ellentétben a harmadik ipari forradalom nyertesei közé tartoznak és igen fejlettek.
Kifejtette: a digitalizáció kedvez a kisebb méretű országoknak, mert gyorsabban tudnak alkalmazkodni a változásokhoz, mint a nagyobbak. Szerbia pedig egy másik adottságát is kihasználhatja, mégpedig azt, hogy "nincs nagyon hozzászokva a rendszerekhez és az intézményekhez", mert az utóbbi három évtized a "diszrupció", a régi viszonyok felforgatása, a rombolás közepette telt el az országban, és éppen ez a folyamat a negyedik ipari forradalom egyik fő jellemzője.
– Tudjuk, hogy miként lehet fennmaradni és érvényesülni egy széteső világban, a negyedik ipari forradalom pedig ilyen világ – mondta Ana Brnabic.
Szerbia így kedvező feltételek mellett próbálhatja meg a javára fordítani a forradalmi helyzetet, és ehhez három területre kell összpontosítania.
Az első az államigazgatás digitalizációja, amelynek révén az állami szféra hatékonyabban, olcsóbban és az állampolgárokat jobban kiszolgálva működhet.
A második az oktatás reformja – mondta a szerb kormányfő, kiemelve, hogy országában tízéves kortól kötelező tantárgy a programozás, a gyerekek a Scratch és a Python programozási nyelvet sajátítják el az általános iskolában. Azonban a reform ennél jóval szélesebb körű, a legfőbb cél felkészíteni a tanulókat "a jövő munkahelyeinek betöltésére, ami különleges kihívás, mert nem tudjuk, hogy milyenek lesznek a jovő munkahelyei" – mondta Ana Brnabic.
– Ezért azt kell megtanítani a gyerekeknek, hogy miként gondolkodjanak, és nem azt, hogy mit gondoljanak – tette hozzá.
Hangsúlyozta: a negyedik ipari forradalom közepette felnövő nemzedéknek az elemző gondolkodást, az érvelést, az újítást, "a tekintélyek és tények megkérdőjelezését" és tudásuk gyakorlati hasznosítását kell megtanítani.
A harmadik terület a gazdaság, ahol főleg az újítással, az innovációval foglalkozó vállalkozásokat kell ösztönözni a keretfeltételek, köztük az adórendszer átalakításával. Így például a szellemi termékeket előállító társaságok 80 százalékos kedvezményt kapnak a nyereség után befizetendő adóból – ismertette a szerb kormányfő.
A többi között hozzátette, hogy számos egyéb eszközzel, a többi között egy 100 millió eurós (32,5 milliárd forint) alap révén is támogatják az innovációt és a kutatásfejlesztési tevékenységet. Az intézkedések legfőbb célja, hogy a gazdaság elmozduljon a főként külföldi tőkéből finanszírozott beruházásokra alapozott "munkaerő-intenzív" modelltől egy olyan szerkezet felé, amely az újításra és a tudásra épít – mondta Ana Brnabic.