Borsos Balázs: a célgépgyártókat előnyös helyzetbe hozza az elektromos hajtás elterjedése

– Korábban azt nyilatkozta, a célgépek ideje lejárt, a robotoké a jövő, sőt mi több, a jelen. Kifejtené ezt bővebben?
– A trend efelé halad: a célgépek ugyanis nem olyan flexibilisek, mint a robotok. Az eddig használt egyedileg gyártott célgépek egyáltalán nem, vagy csak nagy anyagi befektetés árán alakíthatók át egy másik termék gyártására. Erre a rugalmasságra annál is inkább nagy szükség van, mert az elektronikai vagy autóipari termékek életciklusai egyre rövidülnek. Véleményem szerint a robotokra úgy kell tekintenünk, mint egy alapra, amelyet igény szerint átprogramozva, a megfogóját kicserélve reagálhatunk gyorsan a gyártási igényekre.

– Mennyire jellemző, hogy a magyar kisvállalkozások, kisebb beszállítók egy adott feladat elvégzésére robotokat válasszanak?
– Magyarországon a robotokra kevésbé nyitottak a cégek, nagyon kis százalékban adunk el kisvállalkozásoknak robotokat, főként multinacionális cégek a partnereink. Csehországban előbbre járnak már: ott több robotot adnak el a helyi cégeknek, mint itthon. Úgy gondolom, a magyar cégeket is ugyanúgy rá fogja erre vinni a kényszer, mint a cseh vállalkozókat. Egész egyszerűen nincsen annyi szakember, mint amennyit a termelési célok indokolnának. A kollaboratív, vagyis az emberrel együttműködő robotok képesek kiváltani az emberi munkát. Főként a nehéz, a monoton és a veszélyes munkáknál vehetik nagy hasznát, hiszen ezekre a feladatokra egyébként is nehéz munkaerőt találni.

– Varga Mihály nemzetgazdasági miniszter 2016 novemberében úgy fogalmazott: számítások szerint a mintegy 4 millió magyar munkahelyből akár 400 ezer is megszűnhet a digitalizáció, a robotok elterjedése miatt. Egyetért ezzel?
– Erős túlzásnak gondolom. Egyrészt már most rengeteg dolgozó hiányzik, ezt sürgősen pótolni kell, amire jó alternatíva a robot. Sokan már eleve azért fordulnak hozzánk, mert képtelen felvenni elég embert. A relatív alacsony bérek miatt ugyan lassan térül meg egy robotra fordított befektetés, de megtérül, hiszen az eladásaink is azt mutatják, még ilyen feltételek mellett is megéri a multinacionális cégeknek. Varga Mihály gondolataira reagálva egy mezőgazdasági példával élnék: gondoljunk csak bele, korábban egy aratáshoz szükség volt akár ötven emberre is, ma ezt megoldják egyetlen kombájnnal. Azok az emberek sem kerültek utcára, akik korábban arattak, hanem más munkát kezdtek el végezni. Ugyanez történik ma is. Egy robot akár két-három ember munkáját is képes kiváltani, így elindul egy olyan folyamat, aminek következtében átalakul a munkaerőpiac. Magasabban képzett dolgozók kellenek, hogy a robotok elvégezhessék a monoton és nehéz munkákat, míg az ember gondolkodhat.

– Ennek viszont magával kellene húznia az oktatást is. Hogyan lehetne a digitális képességeket fejleszteni?
– A negyedik ipari forradalom már javában zajlik, sürgősen el kell kezdeni oktatni azokat az ismereteket, amik ahhoz kellenek, hogy a robotokat tudjuk kezelni, karbantartani és programozni. Nem látom elrugaszkodottnak azt az elképzelést, hogy a tantárgyak közé bekerüljön a robotika is. A cégünk támogatja a Lego ilyen irányú kezdeményezését, aminek az a célja, hogy a gyerekek már egészen kicsi korban megismerkedjenek a robotokkal. Hosszútávú befektetés ez, aminek később fogjuk a hasznát látni.

– A robotika egyik kiemelt területe a negyedik ipari forradalomként emlegetett Ipar 4.0-nak. A B&O Engineering tevékenységén keresztül szemlélve mit takar ez az elnevezés?
– Sokan beszélnek róla manapság, sajnos az a tapasztalat, többen is, mint ahányan tudnák, miről is szól pontosan. Az Ipar 4.0 nem más, mint a gépek, rendszerek hálózatba kötése úgy, hogy azok kommunikálni tudjanak egymással, és létrejöjjön az úgynevezett smart factory. Ezekben az okos gyárakban a megrendeléstől a kiszállításig keletkező adatok helyes felhasználásával például előre tudják tervezni a karbantartásokat, a gépek cseréjét, csökken a selejt, az energiafelhasználás. Vagyis elérhető az optimális gyártás.

– Hogyan kapcsolódik az Ipar 4.0-hoz a cégük?
– Harmincnyolc munkatársat foglalkoztatunk, akik zömében mérnökök. Főként multinacionális cégekkel állunk kapcsolatban, amiknek egyedi célgépeket fejlesztünk. Tavaly elértük az 1,1 milliárd forintos árbevételt, idén ennek a kétszeresét tervezzük. A közeljövőben bővítjük a komáromi telephelyünket, új irodaházat és gyártócsarnokot húzunk fel. 2018-ra tervezzük ezek befejezését.

– Ha már szóba került a jövő: mit gondol, milyen kérdésekre kell válaszokat adni az autóiparnak?
– A munkaerőhiány továbbra is porondon lesz, ráadásul nehezíti a helyzetet, hogy a járműipar radikális változás előtt áll az elektromos hajtásnak köszönhetően. Nehezen megjósolható, hogy a beszállítókat mennyire érinti majd drasztikusan az átállással járó változás, de úgy gondolom, a mi, célgépgyártóként és a Universal Robots magyarországi forgalmazójaként profitálni fogunk a folyamatból.