Amilyen a termékvilág, olyan a gazdaság – szakmakultúra konferencia a Műegyetemen

A BME-n tartott plenáris ülés előadásai csak amolyan bevezetőt jelentettek a szekció-előadásokhoz, ahol az értéktervezéstől és értékalakítástól kezdve a géptervezésen, ökodesignon át az additív gyártástechnológia helyzetéről, a még megoldatlan gyártási kérdésekről lehetett tájékozódni.

Haidegger Géza, az MTA Számítástechnikai és Automatizálási Kutatóintézet (SZTAKI) tudományos főmunkatársa röviden bemutatta a tavaly májusban megalakult, az Ipar 4.0 hazai implementációjában központi jelentőségű Nemzeti Technológiai Platform működését. A platform hét munkacsoportjában hatvan vállalkozás, kutatóintézet, oktatói műhely vesz részt. A munkát a Nemzetgazdasági Minisztérium és a SZTAKI koordinálja, Haidegger Géza külön hangsúlyozta, nagy eredmény, hogy az NGM-ben egy műszaki végzettségű kormánytisztviselő (Lepsényi István) államtitkári rangban felelős az ipari technológia megújításáért és innovációért. A platform híreiről a www.i40platform.hu oldalon lehet tájékozódni, de nem is lenne hiteles a tevékenységük, ha nem lehetne letölthető alkalmazáson is követni, hogy melyik munkacsoport éppen min dolgozik.

Körtélyesi Gábor a BME Gép- és Terméktervezés tanszékének adjunktusa a virtuális terméktervezés egyetemi műhelyeibe engedett bepillantást. Mint mondta, nagy eredmény, hogy a Knorr-Bremse támogatásával 2014 óta működhet a virtuális tervezőlabor, itt a 3D-szkennelés, az adatfeldolgozás, a visszamodellezés gyakorlásával, az additív technológiákkal való megismerkedés által a hallgatók az ismereteiket a gépészeti tervezésben hasznosíthatják. A műhelyben például áttervezett kerékpár-pedál hajtókar is készült, amelynek eredetijét végeselem-modellezéssel anyagszerkezeti vizsgálatnak vetették alá, ahol a darab gyenge pontjait azonosítva hozták létre annak ellenállóbb változatát.

A BME a járműipari trendekről sem szeretne lemaradni, ezért a kihívásokra válaszolva 2018 februárjától a tervek szerint új, angol tanítási nyelvű mesterszak (MSc) indul, az autonóm járműirányítási mérnök (autonomous vehicle control engineer). A remények szerint az innen kikerülő mérnökök a magas hozzáadott értékű munkahelyekre értékes tudást visznek majd.

A tömegtermelés magával hozta a hibák számának növekedését – sok mindent vár az ember egy, az Ipar 4.0-val, virtuális tervezéssel, a gépipari értékteremtés ökológiájával foglalkozó szakmai szemináriumon, de arra, amit Hegedűs József, a műszaki tudományok kandidátusa, címzetes egyetemi tanár a BME egyik előadójában jobban is kifejtett, nem számítottunk. Mert bármennyire tökéletes ma már a termelés megszervezése, vezérlése, a tömegtermelésben a minőség-ellenőrzés szerepe sajnos sokszor háttérbe szorul. (E ponton jusson eszünkbe a Terméktervezés tanszék műhelyébe vitt csúcskategóriás, ám mégis megrepedt kerékpár-hajtókar.) Pedig amilyen a termékvilág, olyan a gazdaság, és fordítva, a gazdaságnak mindig hű tükre a termékvilág, végső soron a szakmakultúra. A professzor azt mondta, a hibák arányának növekedését szervizjelentések is egyértelműen visszatükrözik. A rontott és elromlott alkatrészből, termékből hulladék válik, és ez szintén kihatással van a termékláncra. Ezért nagyon fontos, hogy a termék tervezésébe annak halálát, kivezetését, piacról való kivonását is beleépítsék, valamint az előállítása során keletkező hulladék útját megtervezzék.

Az ipargazdaság korszaka után ma már az ötletgazdaság korát éljük, a piac egyértelműen az innovatív energiák hasznosulását nézi, oda összpontosítja az erőforrásokat. De – mint Hegedűs professzor figyelmeztetett – az értékláncban csak az nevezhető innovációnak, amely gazdát cserél, mert csakis a termék, a szolgáltatás az, amely az innovációt áramoltatja.