A technológia-fejlesztésnél szorít a beszállítók cipője

– Az autóipari gyártási szektor teljes spektrumát lefedi a MAJOSZ?
– Igen, nagyon szerteágazó a gyártói és a beszállítói bázisunk, minden iparág képviselteti magát, OEM-től a néhány tíz fős vállalatig megtalálható mindenki. Az elmúlt pár évben ugyanakkor áthelyeződött a súlypont a magasabb létszámú cégek irányába.

– Akkor még mindig van kit megszólítani, mert a kkv-k nagy számban vannak jelen a piacon, és jellemzően ezek azok, amelyek erősebb érdekképviseletre szorulnak.
– Abszolút. Sőt, az, hogy van kit megszólítani, az abból is látszik, hogy évente 10-15 új tagvállalat lép be, és 2016-ban 14 vállalat döntött mellettünk. Úgy gondolom, a MAJOSZ tud olyat mondani, ami miatt érdemes csatlakozni.

– Hogy képviselik a szakmát a legfelsőbb döntéshozatali szinteken?
– A tavalyi évben az NGM-mel számos területen volt együttműködésünk, véleményeztük az Irinyi-tervet, a tárca kérésére beszállítói kérdőívet tölttettünk ki a tagokkal a beszállítófejlesztési stratégia kialakításához, részt veszünk a vállalkozásfejlesztési tanács munkájában, a beszállítói integrátori programban, az Ipar 4.0 Nemzeti Technológia Platformban. A külgazdasági és Külügyminisztériummal pedig szintén rendszeresen részt veszünk az éves külgazdasági értekezleten, ahol a külgazdasági attaséknak a MAJOSZ aktuális tevékenységét mutatjuk be. Ők a kiküldetési helyükre visszatérve, így nagyobb eredményességgel tudnak kapcsolatot építeni az autóipari szereplők felé.

Az érdekérvényesítési munkánkat a HIPA-nál, a Magyar Nemzeti Kereskedőháznál is kifejtjük. Ezeken kívül elmondhatom, hogy a minden évben megrendezett MAJOSZ Beszállítói Nap látogatottsága az elmúlt pár évben csúcsokat döntögetett. Az üzletember-találkozón autógyárak és komplex részegység-gyártók beszerzési irodái találkozhatnak a szektorszereplőkkel. Ide olyan potenciális vevőket hívunk meg, akik folyamatosan keresik a kapcsolatot a beszállítókkal. Az elmúlt években durván 140 beszállító és 20 vevő, vagyis OEM vagy Tier 1-es szintű gyártó jelent meg a beszállítói napon. Ilyenkor mintegy 400 gyorsmeetinget kell elképzelni egy nap alatt. Nagyon hatékony, intenzív kapcsolatépítés ez, és nagyon jók a visszajelzések, mondhatom, hogy siker övezi.

Ezen kívül a nemzetközi piacokon is elindultunk, a tokiói nemzetközi vásáron kétszer is voltunk a HIPA-val, illetve a moszkvai autóipari vásáron is. Természetesen nem feledkezünk el Frankfurt, Stuttgart, Párizs és a környező országok nagy vásárairól sem, de úgy érezzük, tágítani kell a kört.

– A térségi piac ettől még egyre érdekesebb, a Jaguar Land Rover jövőre nyit gyárat Nyitrán, és Szlovákiában még ott a Volkswagen vagy a KIA. Ezek a termelési pontok nem potenciális partnerek?
– De igen, ezeket azért nem említettem, mert teljesen magától értődő, hogy a nyitrai autószalonon, a prágai CEE Automotive Forumon minden évben ott vagyunk. és elő is adunk. A Kárpát-medencei gazdasági fórum szintén bemutatkozási terep számunkra.

– Nehéz egységesen beszélni a nagyon szerteágazó szegmensekben dolgozó gyártóvállalatokról, de mi az, ami mindenkit egységesen érdekel, vagy ahol mindenkit egyformán szorít a cipő?
– Az Ipar 4.0 nagyon előtérbe kerül manapság, de ez tulajdonképpen nem más, mint az eddig is jól működő rendszerek digitalizációja, gondolok itt a Kaizen vagy a Six Sigma folyamatirányításra. Az alapnak kell jónak lennie, de sajnos a kkv-k esetében gyakran még a folyamatok hatékony szemléletű működtetése sincs meg.

– Ön szerint a kkv-k kellőképpen átlátják ennek a súlyát?
– Talán látják, de inkább csak a sürgető, égető problémákra fókuszálnak. Illetve ott van a tőkehiány is. Ám nem is csak pénz kell mindig, hanem emberek, plusz munkaórák, projektmenedzserek, akik a fejlesztésre tudnak összpontosítani.

– A cégek inkább saját vagy külső erőforrásból gazdálkodják ki ezt?
– Általában külső tanácsadók mozdítják elő a dolgokat olyan módon, hogy egyúttal kijelölnek egy - vagy több - munkavállalót, aki a modern munkafolyamat meghonosításáért felelni fog.