Ön tudja, mit jelent a spin az autóiparban?

Öt évre nyújt támogatást a Magyar Tudományos Akadémia Csonka Szabolcs, a BME TTK fizikusa, és Sonkoly Balázs, a BME VIK mérnök-informatikusa kutatási terveihez.

Mintegy 96 kutató pályázott az MTA idei felhívására, közülük 22-en kezdik meg tudományos munkájukat a Lendület Fiatal Kutatói Program keretében. A 22 támogatott kutatási program fele akadémiai kutatóközpontban vagy intézetben, másik fele pedig hazai felsőoktatási intézményben történik. Az idei Lendület program nyerteseinek közel fele, azaz 40,9 százaléka a matematika és a természettudományok művelői közül került ki, 31,8 százaléka az élettudományi témákkal foglalkozók közül, 27,3 százaléka a bölcsészet- és társadalomtudományi kutatók köréből – olvasható a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem honlapján.

Csonka Szabolcs, a BME Természettudományi Kar Fizikai Intézet Fizika Tanszékének egyetemi docense a „Spinfizika alacsony dimenziós nanoszerkezetekben” témával pályázott sikerrel az MTA Lendület programjában és alapíthat kutatócsoportot.

„Az úgynezett nagy adatok (big data) korában az emberiség sok százmilliárd gigabájtnyi információt tárol. A tárolóegységek elemi építőköveit az elektronok spinjei jelentik. A spintronika lényege, hogy az elektronspint ne csak információtárolásra használjuk, hanem az adatfeldolgozást is a spinek segítségével oldjuk meg, létrehozva egy nagysebességű, alacsony fogyasztású, teljesen spinen alapuló számítási és feldolgozási architektúrát. A spin segítségével történő információábrázolás izgalmas előnye, hogy a spin egy kvantummechanikai szabadsági fok, így a klasszikus bitkoncepción túlmutató kvantumszámításokat is lehetővé teszi” – olvashatók a kutatási terv legújabb eredményei az MTA honlapján. Csonka Szabolcs célja olyan új, alacsony dimenziós nanoszerkezetek fejlesztése spintronikai alkalmazásokhoz, amelyek új spininjektálási koncepciókat valósítanak meg, így eddig nem létező, spinek manipulálására alkalmas egység létrehozását vagy topologikusan védett spinstruktúrák vizsgálatát teszik lehetővé.

Sonkoly Balázs, a BME Villamosmérnöki és Informatikai Kar Távközlési és Médiainformatikai Tanszék adjunktusa a „Hálózatok szoftverizálása a felhőben és a felhő alatt” kutatási tervével alakítható Lendület kutatócsoportot. A VIK kutatójának célja, hogy egy új hálózati architektúrát hozzon létre a hálózatok szoftverizálásával.

„A jövő hálózati alkalmazásai alapvetően új elvárásokat támasztanak a szolgáltatások alatt működő hálózatokkal és felhőrendszerekkel szemben. Például a ma még csak vízióként létező Taktilis Internet szolgáltatások extrém alacsony, 1ms alatti késleltetést igényelnek nagy megbízhatóság mellett. Megvalósíthatóvá válnak olyan szolgáltatások, mint például a mozgássérülteket segítő mesterséges külső vázak (külső csontváz) távoli vezérlése, távműtétek vagy járművek távoli, összehangolt kontrollja. Mivel a fénysebesség adott korlátja a jelterjedésnek, új megoldások szükségesek. Például bizonyos hálózati elemeket, funkciókat dinamikusan kell a felhasználókhoz vinni. Ehhez jóval több intelligenciát, automatizálást és adaptivitást kell bevezetni a hálózat különböző szintjein és működési síkjai” – olvasható a kutatás összegzése az MTA honlapján. Sonkoly Balázs olyan kutatócsoport létrehozását tervezi az Ericsson és az MTA támogatásával, amely képes ennek az új hálózati architektúrának a megvalósítására a hálózatok szoftverizálásával.