Versenyképesség: a bérfelzárkóztatás mellett az innováció is szükséges

– Versenyképességünk megerősítésének alapja a béremelés, ami 1-2 éven belül meg kell, hogy valósuljon az iparban, különben az elvándorlás, illetve az annak következtében fellépett munkaerőhiány miatt nem tudjuk tartani a lépést versenytársainkkal- vélték a megyei kereskedelmi és iparkamara által szervezett versenyképességi konferencián előadó gazdasági szakemberek. Az egyetem az oktatás, innováció, K+F tekintetében hogyan tudja kiegészíteni ezt a bérfelzárkóztatást?
– Béreket akkor tudunk emelni, ha a mögött van egy megemelkedett termelési érték is. Hiszen a vállalkozás a saját profitjából egy darabig tudja finanszírozni a béremelést, de hogy ha nem tud több termelési értéket, nagyobb volument, magasabb hozzáadott értéket létrehozni a termelése során, akkor előbb-utóbb ez a folyamat megáll. Nekünk az a feladatunk, hogy kitaláljuk, hogy ugyanannyi emberrel, ugyanannyi munkaóra ráfordítással hogyan tudnak magasabb termelési értéket létrehozni a magyar vállalkozások, ez pedig egyértelműen az innováción, a kutatáson és a fejlesztésen alapul. Ezt a szemléletet próbáljuk hallgatóinknak közvetíteni, és ezt a szemléletet próbáljuk a környékbeli kkv-k számára is közelebb hozni.

A Felsőoktatási Ipari Együttműködési Központ programunkon belül van egy olyan alprogram, amely a hazai kkv-k nemzetközi versenyképességét próbálja emelni. Ez nem feltétlenül csak különböző képzéseket jelent - persze azok is mind nagyon fontosak – hanem pontosan annak a gondolkodásmódnak az átadását, hogy a mindennapi életben, ott ahol a termelés folyik, újabb és újabb innovációkkal kell azt elérnünk, hogy adott munkaerő növelni tudja a termelési értéket. Ennek aztán egy része ott marad a vállalkozásnál, egy másik részét pedig béremelés formájában oda lehet adni a dolgozóknak.

– Mennyire partnerek ebben a kis- és középvállalkozások?
– A kkv-k is többfélék, van olyan cég, amely korábban bevezetett egyfajta innovatív szemléletet, és ő maga is rájött, hogy szükségszerű és törvényszerű ezen az úton elindulni. Azok a kkv-k viszont, amelyek azt gondolják, hogy az innováció azt jelenti, hogy az öt gépük mellé vesznek egy ugyanolyan hatodikat, csalódni fognak. Mert nem, vagy csak magasabb áron kapnak rá munkaerőt, ami miatt aztán nem éri meg ezt a hatodik gépet üzemeltetni. Mi próbáljuk azt az üzenetet átadni, hogy ne a mában, hanem a holnapban, holnaputánban, illetve a következő öt évben gondolkodjanak a vállalkozások. Mi is ezt tesszük, hosszabb termékéletciklusban gondolkodunk, hiszen az a fiatal mérnökjelölt, aki most bejön szeptemberben az egyetemre, az majd négy év múlva fogja a gazdaságot támogatni. Szemléletbeli változásra van tehát szükség.

– Ha már egyetem, és ha már versenyképesség, akkor egy gyors kérdés a végére: a közelmúltban lezajlott kollégiumbővítés hogyan javítja az egyetem versenyképességét?
– Nagyban. Győr egy gazdag régió központja, ennek megfelelően egy gazdag város, és az albérletek igen drágák. Érzékeltük az elmúlt időszak felvételi számaiban, hogy ez bizonyos tekintetben hátrányt jelent az egyetem számára, hiszen akik anyagilag nem engedhetik meg, hogy albérletet fizessenek, azok időnként fájó szívvel ugyan, de lemondanak arról, hogy Győrbe jöjjenek. Ezért ennek megoldása nagyon fontos és nagyon aktuális dolog volt.

Több kollégiumi épületünk van, de ez még mindig kevés, hiszen jelen pillanatban is 500-600 férőhely még hiányzik. Most fog majd kiderülni, hogy a várólisták mekkorák lesznek, emellett pedig abban is kell gondolkodnunk, hogy előbb-utóbb a külföldi hallgatók is meg fognak hozzánk érkezni. Egy új programot indítottunk, amelynek célja a nemzetközi nyitás, úgyhogy folyamatosan gondolkodunk, hogy hogyan lehetne további férőhelyekkel bővíteni az egyetem kollégiumi kapacitását.