Szakembereket képez magának a győri Nemak

Önmagában nem bír hírértékkel, hogy a Nemak Győr Kft. is beszállt a duális képzésbe. Egyre több vállalkozás ismeri fel ugyanis, hogy hosszú távon kifizetődő befektetés az oktatás ilyen célú támogatása, hiszen az iskolában megszerzett elméleti tudás mellett a diákok a helyszínen naprakész, friss gyakorlati ismereteket sajátíthatnak el a szakmájukban jártas munkatársaktól. Ez a rendszer azonban csak meglévő szakmákra húzható rá. A Nemak kulcsfontosságú munkatársai az öntészeti szakemberek. Melegüzemi szakmákban azonban a kilencvenes évek közepétől már nem iskoláztak be tanulókat...

Nagy Dániel

– A képzés megszűnésének legfőbb oka az ország gazdasági szerkezetének rendszerváltást követő átalakulása, ezzel együtt a nehézipari szakemberek iránti kereslet visszaesése lehetett – tisztázta Nagy Dániel, az alumíniumöntöde HR referense. – Ez azt jelentette, hogy például öntőszak még országosan sem indult, nemhogy Győrben. Ennek következtében az öntészeti iparágban mára komoly szakemberhiány alakult ki, ami a fejlesztésekben gondolkodó öntödéket egyértelműen gátolja a növekedésben. A Magyar Öntészeti Szövetség és a Nemak közös érdeke az volt, hogy az öntő szakmát visszavezesse az országos képzési jegyzékbe. Öt évvel ezelőtt vállalatunk kezdeményezésére indult el az a szakmai egyeztetéssorozat, melyben a magyarországi öntödék mellett szerepet kaptak oktatási intézmények, Győr város önkormányzata és az illetékes kormányzati szervek is. Az eredmény végül az lett, hogy 2012-ben a győri Lukács Sándor Mechatronikai és Gépészeti Szakképző Iskola és Kollégium bejelenthette, hogy járműipari fémalkatrész-gyártó szakot indít szeptemberben.

A képzést választó diákok alapvetően a homokmag készítés, az olvasztás és az öntés mikéntjével ismerkednek meg, ám nem kizárólag az alumínium tulajdonságait tapasztalhatják ki, mivel a vas- és acélöntés is a tananyag része. Ugyan a gyakorlati foglalkozásokra jelenleg kizárólag a Nemak győri gyártóegységében kerül sor, a tudásuk olyan vállalatokhoz is bejuttathatja őket, ahol nem az alumínium a fő alapanyag.

– 1993-ban alapították a cég jogelődjét, három évvel később kezdtem itt dolgozni. Akkor még bőven volt képzett munkaerő – emlékezik vissza Csizmadia Tamás gyakorlati oktatásért felelős munkatárs. – Akkoriban kezdett beépülni a győri ipari park, amely szinte beszívta a munkaerőt, ezáltal pedig elfogytak a képzett szakemberek, utánpótlás pedig nem volt. A vállalat még időben eszmélt rá arra, hogy hiába lesz megrendelés és szerez be új gépeket, berendezéseket, ha egyszerűen nem lesz, aki szakszerűen üzemeltetni is tudja őket.

A régi-új szakma országos képzési jegyzékbe való bekerülésével nemcsak a Nemak és a magyarországi öntödék tettek előnyös lépést a jövő felé, hanem a képzést választó diákok is. Azok a fiatalok ugyanis, akik a járműipari fémalkatrész-gyártó szak mellett teszik le a voksukat, olyan hiányszakmát tanulnak ki, amelyre hosszútávon van szükség, így biztos megélhetésre számíthatnak. Az indulást rengeteg kilincselés előzte meg és a vállalatnál sem egyik napról a másikra indult el a gyakorlati képzés. Az elméleti oktatást a Lukács Sándor Iskola vállalta fel, ugyanakkor a Nemaknak is biztosítania kellett azt az infrastrukturális hátteret, mely a hatékony gyakorlati képzés lebonyolításához elengedhetetlen. A vállalat a diákok elhelyezésére vadonatúj, három egységből álló oktatóbázist alakított ki: tanterem, tréning szoba és öltöző alkotja a különálló épületet.

Csizmadia Tamás

Csizmadia Tamás közel harmincéves, termelésben szerzett tapasztalattal a háta mögött, nemcsak hogy ismeri az öntészet minden részletét, de a vállalat üzemi tanácsának elnökeként könnyen megtalálja a közös hangot a vezetőkkel és a munkatársakkal egyaránt. Éppen ezért kapta az ügyvezetéstől azt a feladatot, hogy koordinálja a Nemakhoz érkező tanulók munkáját. Mint mondta, egyik legfontosabb feladat ezzel kapcsolatban a napirend kialakítása, valamint a mentorokkal közösen történő munkaszervezés. A Nemak a járműipari fémalkatrész-gyártó szak mellett ugyanis további hat szakma tanulóit fogadja, s minden egyes szak diákjaival az adott területen jártas szakemberek, mentorok foglalkoznak. A melegüzemi szakembereket képző szak mellett a Lukács Sándor Iskolától duális képzés keretein belül érkeznek a Nemakhoz szerszámkészítő, gépi forgácsoló, gépgyártástechnológiai technikus és mechatronikai technikus tanulók, míg a szintén győri Pattantyús Ábrahám Géza Ipari Szakközépiskola és Általános Művelődési Központból automatika technikus és erősáramú elektrotechnikus diákokat fogad az öntöde.

– A járműipari fémalkatrész-gyártó képzés hároméves: az első évben a diákok kizárólag elméletet tanulnak. Azt követően pedig vegyesen zajlik az elméleti és gyakorlati oktatás. Nemcsak azért előnyös nekünk a hiányszakmák oktatása, mert ezzel folyamatosan biztosítani tudjuk a szakemberutánpótlást, hanem mert egyúttal olyan munkatársakat tudunk kinevelni, akik a munkába lépésük első napján már ismerik a termelési folyamatainkat és leendő kollégáikat is. Az öntés pedig egymásra épülő folyamatok sokasága. Mivel a gyakorlati képzés során minden munkaállomást megismernek, így látják az egymáshoz kapcsolódó folyamatokat, a termék teljes gyártási életútját. Úgy gondolom, még hatékonyabb gyártást tesz lehetővé az, ha saját magunk számára képzünk szakembereket – érvel Csizmadia Tamás.

– Fontosnak tartom hangsúlyozni, hogy vállalatunk a szakmunkás tanulók mellett a felsőfokú képzésben részt vevőknek is kínál lehetőségeket – teszi hozzá Nagy Dániel. – Kiváló kapcsolatot ápolunk a földrajzilag ugyan kissé távol eső, de szakmai szempontból hozzánk legközelebb álló Miskolci Egyetemmel, ahonnan az anyagmérnöki kar öntészeti szakirányán tanulókat vonunk be különböző kutatási projektekbe, sőt, kifejezetten nekik hoztunk létre az intézménnyel közösen egy ösztöndíjprogramot.