Jánosi László: olyan változások zajlanak az iparban, amelyek jóformán minden szakmát érintenek

– Jópár szakma leendő képviselői mutathatják meg tudásukat a kétévente megrendezett versenyen. Többek között asztalosok, IT-sek, szépségápolók, fodrászok, virágkötők csapnak össze, a sorból a mechatronika lóg ki egyetemi tárgyként. Miért került be a versenyszámok közé a mechatronika?
– Egészen egyszerűen azért, mert erre tart a világ. Olyan változások zajlanak az iparban, amelyek jóformán minden szakmát érintenek valamilyen módon. Új anyagokat találnak fel, új eljárások honosodnak meg, amik hatással vannak az ipari folyamatokra. A mechatronika az egyik legújabb tudomány- és szakterület, az ipar nagyszabású fejlődésére jól rávilágít, hogy ez a szakma is bekerült a versenybe, továbbá az is, hogy egyre több ország küld fiatalokat a megméretettésre. A brazil versenyre körülbelül 30 csapat érkezett erről a területről, a következő alkalommal pedig több mint 40 team regisztrált.

– Milyen eredmények születtek mechatronika területen a versenyeken?
– Az EuroSkills 2018 versenyt a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara szervezi, a magyar fiatalok nemzetközi versenyeztetését is az MKIK szervezi és biztosítja. Külön megemlíteném az ipari támogatók szerepét a felkészítésben. Az MKIK nagyon hatékonyan, évről évre növekvő tapasztalattal irányítja ezt a tevékenységet. A mechatronikusaink négy évvel ezelőtt Európa-bajnokok lettek, aztán pedig második helyezettek. Tíz év alatt tíz versenyzőt képeztem ki, ma már mindegyikük szép karriert futott be.

A 2015-ös mechatronika csapat Sao Pauloban: Balázs Dávid és Zilahi Krisztián. A nyitóképen középen dr. Jánosi László szakértő áll.

– A mechatronika igen speciális terület, hiszen három szakma összeolvadásából született. Mit gondol, a jövő oktatási trendjét tekintve ez lesz az irány?
– Ezt tartom a legvalószínűbbnek. Kialakulása az 1990-es évekre tehető, alapvetően három tudománnyal azonosítható: a gépészettel, az elektromossággal és az információval foglalkozó területek integrációjából alakult ki. A mechatronika azért is speciális, mert a három területhez tartozó tudás nem összeadódott, hanem kialakult egy negyedik. Körülbelül tíz évvel ezelőtt indult el Magyarországon ez a képzés, a magyar felsőoktatási egyetemek szakemberei határozták meg a tananyagot és jelölték ki az oktatási irányokat. A mechatronika képzés azonos volt az ország egészében eleinte, aztán specializálódtak az intézmények: Gödöllő például a mezőgazdasági vonalon erős, Győr pedig a járművesen.

– Nemcsak az Euroskill és Wordskill versenyeken lát el szakmai feladatokat, hanem a Szent István Egyetem Mechatronika Tanszék tanszékvezetője is. Mit gondol, a jövőben milyen szakmák fognak kialakulni, mire lesz az iparnak igénye?
– A gyártástechnológia az egyre magasabb fokú automatizálás felé mozdult el, így szinte egészen biztos, hogy a mechatronikának lesz jövője. Persze azt is hozzátenném, hogy jelenleg nem tudnék olyan szakmát mondani, amiről teljes meggyőződéssel állíthatnám, hogy harminc év múlva is szükség lesz rá. Az Ipar 4.0-val járó igények egyébként is azt vetítik elő, hogy új szakmák alakuljanak ki, ráadásul negyedik ipari forradalom megnyilvánulásának tipikus területe a mechatronika.

– Sokszor éri az a kritika az oktatást, hogy nem fejlődik az ipar igényeivel. Hogyan reagálna erre?
– Mivel nem ismerjük a jövőt, így nem tudjuk, hogy pontosan milyen szakemberek kellenek majd, mit kell oktatni. Abban biztos vagyok, hogy a jövőben nagy szerepet kap az egyéni fejlődés, a motiváció a továbbképzésre. Nem az oktatástól és nem az ipartól kell elvárni, hogy megfelelő tudású szakemberek dolgozzanak. Úgy gondolom, az egyénnek folyamatosan képezni kell magát, nem ér véget a tanulás a diploma átvételét követően.

– Hogyan tudja az egyetem motiválni a hallgatókat?
– A motivációnak két fajtája van: a külső és a belső. Ez utóbbinak kell meglennie mindenkiben, aki sikeres akar lenni a szakmájában. Ez utóbbi vagy van, vagy nincs. Lényegében egyfajta igény a magasfokú szakmai tudásra és az azzal járó előnyökre. A külső motivációra a legjobb példa Dél-Korea volt, ahol a kormány családi házat ajándékoz annak, aki a Wordskills versenyt megnyeri, továbbá nem kell bevonulnia a seregbe sem a nyertesnek. Mi itthon leginkább azzal tudjuk motiválni a hazai indulókat, hogy megmutatjuk, milyen eredményeket értek el a korábbi nyertesek: mindannyiuk sikeres a szakmájában, jó fizetésért dolgozhatnak érdekes feladatokon.