Horváth Zoltán: A matematika minden ipari folyamat része, ki kell használni

A Széchenyi Egyetem tanszékvezető egyetemi tanára matematikus tudós társaival az ipar legkülönfélébb ágaihoz kötődően szerteágazó projekteket vezet. Az Európai Bizottság a H2020 programban 2020-ig 80 milliárd eurót fordít kutatásfejlesztésre, és a matematikusok természetesen azt szeretnék, hogy az ipari matematikára ebből és a következő évek programjából minél nagyobb szelet jusson.

– A matematika az ipari folyamatok szinte minden elemében ott van, csak észre kell venni, és ki kell tudni használni – mondja dr. Horváth Zoltán.

A tizenhat országot tömörítő European Service Network of Matematics for Industry and Innovation szervezet, az EU-MATHS-IN board tagjaként Horváth Zoltán a matematikai alapú számítógépes szimulációs programok elterjedését is segíti az iparban, európai szinten. Csak egy példa: ma már nem kell megépíteni egy új autó prototípusát és egy költséges szélcsatornát ahhoz, hogy az újgenerációs jármű légellenállási adatait vizsgálni tudják. Elég ehhez a számítógépes környezet, validált szimulációkkal. Ugyanakkor egyre bonyolultabb, és egyre rövidebb megvalósulási időt igénylő feladatok érkeznek az iparból. A technológiák alkalmazásának napi gyakorlatához elegendő a mérnöki tudás, a programok fejlesztése azonban már matematikusi feladat. Az ilyen jellegű feladatokból pedig itthon is akad bőven.

Az EU-MATHS-IN magyarországi szervezetét, a Magyar Ipari és Innovációs Matematikai Szolgáltató Hálózatot éppen a győri egyetemen hozták létre 2013-ban Horváth Zoltán kezdeményezésére és vezetésével. A HU-MATHS-IN tagja lett minden olyan magyarországi egyetem, ahol az iparral kapcsolatos matematikai kutatás folyik. Például az ELTE hat kutatócsoporttal, a műszaki egyetem hárommal, az MTA SZTAKI kettővel, Szeged három csoporttal vesz részt a hálózat munkájában. Összesen huszonkettő tudós közösség dolgozik együtt.

A cél az, hogy a közeljövőben egyablakos rendszerben tudják kiszolgálni az iparból érkező felkéréseket. Rögzítik a cégek kéréseit, problémáit, és az adott területen jártas kutatócsoporthoz irányítják őket. A HU-MATHS-IN hálózat fejlesztését szolgáló EFOP-projekt keretében eddig tizenkilenc miniprojekt indulhatott el Magyarországon. Van közöttük, ahol az ipari matematika például a skizofrénia kutatását szolgálja. Egy másik miniprojektben a tejelő tehenekre illesztett szenzorokból származó összetett adatsor elemzéséből szolgáltatnak a gazdáknak: az állatok egészségi állapotát, kondícióját, viselkedését elemző módszerek eredményei jelentősen hozzájárulnak a termelékenységi mutatók javításához. Egy harmadik miniprojekt matematikai modellje pedig automatikusan, emberi munka nélkül úgy helyezi el a kivágandó, bonyolult mintákat a nyersanyagra az üzemben, hogy a lehető legkevesebb veszteség keletkezzen. A győri egyetemen, Horváth Zoltán vezetésével az Audival közösen indítottak EFOP miniprojektet, ebben az új autók kipufogóinak zajosságát jelzik előre matematikai modellel a jelenleginél lényegesen nagyobb pontossággal.

– Az ipar napjainkban valóban egyre több mindent szeretne beleilleszteni egyre gyorsabban ezekbe a szimulációkba. De a matematikusok szeretik a kihívásokat, és meg is válaszolják őket. Arra bíztatom a cégeket, a kkv-ket és a multikat egyaránt, ostromoljanak bennünket kérdéseikkel. Partnerek leszünk a megoldásban – mondja Horváth Zoltán.