Álláshirdetések
Events / Courses
Legfrissebb híreink
Szilárdtest akkukat gyártana 2025-től a Nissan
2024.04.19 04:19
Új árazási struktúra jön Európában a Supercharger hálózathoz
2024.04.18 17:17
A StudentTechLab a jobb stratégiára fókuszál
2024.04.18 16:22
Még több kínai OEM épít autógyárat Európában a Bosch szerint
2024.04.18 15:20Autopro Blog
Autopro a Facebookon
Galériáink
Digitális tudás: a magyarok a középmezőny sereghajtói
A szakemberek régóta kongatják a vészharangokat ez ügyben, többen kimondták már, hogyha az oktatásban nem történik változás, ellehetetlenednek a magyar vállalkozások.
Az Ipar 4.0-ként emlegetett negyedik ipari forradalom már javában zajlik a gyártósorok környékén, azonban ez az oktatásban már kevésbé látható. Olyan ismeretek oktatására van égető szüksége az iparnak, amelynek révén az iskolából kikerülő fiatalok kezelni, karbantartani és programozni is képesek a robotokat. Nemcsak a szakmunkásokat kell digitális tudással felruházni tehát, hanem még nagyobb figyelmet kell szentelni a felsőoktatásban az informatikának, a programozásnak.
– A negyedik ipari forradalom már javában zajlik, sürgősen el kell kezdeni oktatni azokat az ismereteket, amik ahhoz kellenek, hogy a robotokat tudjuk kezelni, karbantartani és programozni. Nem látom elrugaszkodottnak azt az elképzelést, hogy a tantárgyak közé bekerüljön a robotika is – érvelt a célgépgyártással és robotforgalmazássaé foglalkozó B&O Engineering Kft. ügyvezetője, Borsos Balázs.
Az csak tetézi a helyzetet, hogy az ipar folyamatos és gyors fejlődése miatt nem is egyértelmű, hogy pontosan milyen szakmákra lesz a következő években szükség. Jelenleg olyan szakmákban képez az oktatás embereket, amelyek nem is biztos, hogy létezni fognak a közeljövőben.
– Szerencsére a robotika olyan terület, ami nagyon sok műszaki érdeklődésű embert megfog, így elmondható, hogy egyre több felső- és középfokú intézményben kiemelt szerepe van a mechatronikának és a robotikának. A robotok kezelése alapvetően nem igényel komolyabb műszaki hátteret, hiszen használatuk nem okoz különösebb nehézséget a gépkezelőknek. Robotok programozásához, illetve működési elvüknek a megértéséhez nem árt, ha az ember rendelkezik gépész, villamos vagy mechatronikai ismeretekkel – árnyalta a képet Mezei Tamás, a Fanuc Hungary Kft. ügyvezetője.
A kritikus állapotot tovább rontja az is, hogy a meglévő munkaerő túlnyomó része nem képezi tovább magát, sokan dolgoznak azzal a tudással, amit még a 80-as-90-es években sajátítottak el, így ezen a szinten mozog technológiai tudásuk és szakértelmük.
Deutsch Tamás, a Digitális jólét programért felelős miniszterelnöki biztos azt közölte, a kormány azt szeretné, ha a Magyarországon jelenleg meglévő digitális tudáshoz képest a következő három-öt évben mindenki legalább egyet előre tudna lépni. Ezért átfogó, térítésmentes, a digitális kompetenciák gyarapítását szolgáló képzéseket indítanak a digitális alapkompetenciákkal sem rendelkezők részére.
Nem kedvező kép, hogy európai összevetésben Magyarország e téren a középmezőny végén van.
Arról is beszélt, hogy Magyarország Németországgal együtt a digitális átalakulásnak azt az európai modelljét képviseli, amely szerint ez egyszerre jelenti az oktatás és a gazdaság digitális átalakítását.
