Gyártók A motorfejlesztés jövője a Volkswagen-konszern globális hálózatában

A motorfejlesztés jövője a Volkswagen-konszern globális hálózatában

Burkus Zoltán | 2010.03.01 09:50

A motorfejlesztés jövője a Volkswagen-konszern globális hálózatában

Wolfgang Hatz, a Volkswagen Konszern konszern-motorfejlesztésekért felelős vezetője „A motorfejlesztés jövője a Volkswagen konszern globális hálózatában” címmel előadást tartott Győrben, a Széchenyi István Egyetemen. Előadása előtt Wolfgang Hatz interjút adott az autopro.hu-nak

Hirdetés

– 2006-ban azt nyilatkozta, hogy a közvetlen befecskendezést a turbófeltöltéssel kombináló TFSI-benzinmotorokban látja a jövőt. Így látja ezt 2010-ben is?


– Maximálisan. De ez egy hosszú történet, amelynek végén 2004-ben elkészült az első széria TFSI-erőforrásunk. Már a '90-es években foglalkoztunk a közvetlen benzinbefecskendezés-turbófeltöltés kombinációjával. Az Audinál tíz évvel ezelőtt szintén ez a trend vált a fejlesztés fő irányává, és az elgondolás helyességét mutatja, hogy mára gyakorlatilag minden európai gyártó erre az útra lépett. A „downsizing” uralkodó fogalommá vált a kontinens motorgyártásában, a mi ötletünket követve egyre többen fejlesztenek kisebb hengerűrtartalmú, nagy fajlagos literteljesítményű, egyszerre erőteljes és takarékos motorokat. Természetesen nem állunk meg, és tartjuk versenyelőnyünket a piacon. Fő célunk a hajtómű belső súrlódásainak további csökkentése és TFSI-, TSI feltöltés kombinálása az AVS (Audi Valvelift-System) szelepmozgató mechanizmussal. (A hengersoronként két aktuátort tartalmazó szelepnyitás-vezérlő rendszer segítségével az Audi szívómotorokban akár 7 százalékos fogyasztáscsökkenés érhető el részterheléses üzemmódban. A rendszer ugyanakkor a maximális teljesítményt mintegy 10 százalékkal növelte meg az Audi legújabb 2,8 literes V6-os benzinmotorjában. – A szerk.) 2008 óta a TSI és TFSI-motorok harmadik generációját építjük be a Volkswagen-konszern személyautóiba, és ezen erőforrások paraméterei ma is iránymutatók a többi gyártó számára.

– Miként látja a tisztán elektromos meghajtású személyautók térnyerésének esélyét?

– Nyilvánvaló, hogy a szigorodó károsanyag-kibocsátási normák miatt hosszú távon egyre több zéró-emissziós gépjárművet kell létrehoznunk, egy bizonyos szinten tisztán elektromos hajtáslánccal, de ez nem jelenti azt, hogy a cél belsőégésű motorral elérhetetlen. Minden az ügyfél-elvárások függvénye, és mivel ezek mind teljesítmény, mind hatótávolság szempontjából egyelőre csak a korszerű TFSI, illetve dízelmotorokkal teljesíthetők, ezért azt gondolom, a legtöbb autót húsz év múlva is ilyen erőforrások hajtják majd. Nagy lehetőség rejlik még a második generációs bio-üzemanyagok fejlesztésében, és bizonyos országok számára a gázzal üzemelő motorokban. A hibrid-meghajtású autók véleményem szerint egyelőre nem képesek forradalmi előrelépésre: világosan látjuk, hogy a teljesítmény javát ma is a belsőégésű motorok adják, az elektromos üzem csak rövid távon, kis terhelésnél nyújthat alternatívát. Ezért főleg könnyű városi kisautókban és egyes résmodelleknél juthat komolyabb szerephez. Az első lépéseket ebbe az irányba magunk is megtettük, elkészült a hibrid-Touareg első szériája és sok szempontból előremutató tanulmányunk, a tisztán elektromos meghajtású Audi E-tron nagy teljesítményű sportautónk. Most Genfben, az autószalonon bemutatunk egy hibrid Audit, és az év végén megindítjuk a szériagyártását. A következő év elején aktivizáljuk a tisztán elektromos hajtású autók fejlesztését, és a Volkswagen konszern 2013 elején piacra lép első ilyen modelljével, egyelőre kisebb darabszámban. De a jelenlegi technológiai fejlődést látva azt kell mondanom, az ügyfelek sebesség-, teljesítmény- és hatótávolság-igényeit 15-20 éven belül biztosan nem lehet kielégíteni kizárólag elektromos hajtású járművekkel. Hadd mondjak egy példát: a saját A8 4.2 TDI autómmal Győrből tankolás nélkül, gyors tempóban eljutok Ingolstadtba, ha finomabban vezetek, akár Wolfsburgba is. (Ez 616, illetve 853 km távolság – a szerk.) Az autóm átlagfogyasztása közben 7,2 liter gázolaj száz kilométeren, és széndioxid kibocsátása mindössze 199 g/km. Ezért gondolom, hogy az elektromos járművek kora még évtizedekig nem jön el.



Győrben elképesztő teljesítményű motorok készülnek, az Audi V12 TDI 500 lóerős, az RS6-os V10-es biturbója 580 lóerőt ad le. A Nürburgringen folyamatosak a presztízscsaták a köridőkért már nem csak sportautók, de több száz lóerős limuzinok, kombik között is. Hol a határ, meddig érdemes elmenni teljesítményfokozásban?

– Néhány barátom részt vett az RS6 izgalmas projektjében, és nem árulok el titkot, de ezt az 580 lóerőt bármikor könnyedén jóval 600 fölé lehetne emelni, a motor bőségesen túlméretezett konstrukciója lehetőséget nyújt rá. Erre a modellre piaci szempontokból is szükségünk volt, mivel így a korábbihoz képest egészen más szegmensbe pozicionálhattuk a márkát. Ezzel együtt úgy gondolom, a lóerőháború a vége felé tart. A fő csapásirány ma már nem 600 lóerő fölötti tartomány, hanem a hatékonyság növelése, a járművek könnyítése, ami az abszolút teljesítményt kissé háttérbe fogja szorítani. A vezető szempontjából érezhető adat nem is a puszta motorerő, hanem annak a tömeghez viszonyított aránya, a régi mértékegységgel kifejezve LE/kg. Tehát minél könnyebbre építünk egy autót, annál kisebb teljesítményű motorral érhetjük el ugyanazt a menetdinamikai hatást, az elvárt gyorsulást és végsebességet. A fogyasztás- és károsanyagkibocsátás-csökkentési trend is ebbe az irányba hat, ezért a jövő autói könnyebbek lesznek, az átlagteljesítmény görbéje pedig a mostani csúcs után visszafordul, és csökkenő irányt vesz fel.

– Mi a véleménye a motorsportnak az utcai autók fejlesztésében betöltött szerepéről?

– Nagyon hasznos, pozitív kezdeményezésnek tartom például a Formula Student sorozatot, ahol egyetemisták, fiatal mérnökhallgatók kézközelből ismerkedhetnek meg a Formula–1-es csúcstechnikával és a legmagasabb kihívásokkal. A motorsport az én karrieremben is fontos szerepet töltött be, pályám elején a BMW Formula–1 részlegénél dolgoztam, majd a túrasport-osztályon sok egyetemi hallgatóval működtünk együtt, akik a gyakorlatban sajátíthatták el a kreatív csapatmunka fogásait. A fiam, aki most 21 éves, a Deutsche TourenwagenMasters (DTM) sorozatban szerelőként is kipróbálta magát, és láttam, mennyit tanult belőle, sokkal gyorsabb lett a felfogása, erősebb a problémamegoldó képessége.

– A válságban a Volkswagen-konszern az egyik legstabilabb autógyártó cég maradt. Mi a titka annak, hogy ennyire pontosan eltalálják, mire van szükségük az ügyfeleknek?

– A termékprogramunk fontos részletekben eltér a vetélytársainkétól. A válság idején néhány piacon előretörtünk, ami annak köszönhető, hogy a modern TSI, TFSI és TDI motorokkal versenyképes portfoliót állítottunk össze. 2007-től készülnek Győrben az 1,8 és 2,0 literes TFSI motorcsaládjaink, és ugyanezt a terméksort néhány hónappal később Kínában is gyártásba vettük. Ez azt eredményezte, hogy a világ legkülönfélébb tájain, Európától Ázsiáig ugyanazt a csúcstechnikát tudtuk kínálni az ügyfeleknek. Ez komoly versenyelőnyt jelent azokkal a gyártókkal szemben, akik nem képesek hasonló technológiai lépésekre. A krízis minket nem a mindenáron való takarékoskodásra ösztönzött, éppen ellenkezőleg: megnöveltük például a fejlesztésre szánt költségkeretünket. A tervünk bevált, a piaci részarányunkat gyakorlatilag minden piacon növelni tudtuk, így azt gondolom, a válság csillapodásával szép jövő áll előttünk. Törekvéseink eredményeit, a Volkswagen folyamatosan stabil értékeit nem csak ügyfeleink, de vetélytársaink is elismerik.


Folytatódik az Audi „Motortechnika” előadássorozata

Az Audi Hungaria Belsőégésű Motorok Tanszék 2010-ben ismét izgalmas betekintést nyújt az innovatív motortechnikák széles spektrumába a Széchenyi István Egyetemen. A 2008 óta sikeresen működő előadássorozat 2010. február 25-én Wolfgang Hatz, a Volkswagen Konszern konszern-motorfejlesztésekért felelős vezetőjének előadásával kezdte meg negyedik évadját „A motorfejlesztés jövője a Volkswagen konszern globális hálózatában” címmel. A félév programjában további neves előadók szerepelnek.

„Egyre nagyobb a jelentősége az ipar és a felsőoktatás közötti párbeszédnek. Ezért aztán nagyon örülünk, hogy a magyar mérnökhallgatóknak érdekes előadásokat kínálhatunk. Szakmai előadásainkkal intenzíven támogatjuk a tapasztalat- és tudáscserét, és lehetőséget nyújtunk a hallgatóknak, hogy a lehető leghitelesebb forrásból származó információkat kapjanak a motortechnológiáról” – mondta Thomas Faustmann, az AUDI HUNGARIA MOTOR Kft. ügyvezető igazgatója.

A „Motortechnika” előadássorozat 2008-ban indult a Széchenyi István Egyetemen, Győrben. A motorfejlesztéssel, innovatív terméktechnológiákkal és az autóipar előtt álló kihívásokkal foglalkozó előadásokat a diákok mindig nagy érdeklődéssel fogadták és hosszú távon is témát szolgáltattak a mérnökhallgatóknak és szakértőknek. Ebben a szemeszterben az autóipar jelentős szereplőivel folytatódik a sorozat: első előadóként Wolfgang Hatz, a Volkswagen Konszern motorfejlesztés vezetője foglalta össze a motorfejlesztés jellemzőit a Volkswagen Konszern globális hálózatában. A következő hónapokban további érdekes témák szerepelnek a programban, mint például a „16-hengeres W-motor a Bugatti Veyronban”, „a haszongépjárművek fejlesztési trendjei” és a „kuplungtechnológiák továbbfejlesztése”.

Az előadássorozatot az Audi Hungaria Belsőégésű Motorok Tanszék, a vállalat motorfejlesztő központja és az Audi Akadémia közösen szervezi. A témákat nemcsak az egyetem hallgatóinak, de a motorgyártók szakembereinek és a beszállítóiknak is ajánlják.

Az Audi Hungaria és a Széchenyi István Egyetem évek óta stratégiai partnerek. A Belsőégésű Motorok Tanszék 2007-ben azzal a céllal alakult, hogy a legújabb technikai trendeken alapuló speciális mérnöki ismereteket adjon át hallgatóinak.

„Célunk, hogy magasan képzett mérnököket bocsássunk a munkaerőpiac rendelkezésére. Ez a vállalat hosszú távú személyügyi stratégiájának eleme. A képzés egyidejűleg a legjobb lehetőséget kínálja az egyetemistáknak, hogy a legújabb technológiai újítások megismerésével képezzék magukat” – mondta Dr. Mathias R. Dreyer, az Audi Hungaria Belsőégésű Motorok tanszék vezetője.

Az előadások minden hónap páros hetén, csütörtökön 17 órakor kezdődnek a Széchenyi Egyetem VIP előadójában. A részvétel díjtalan.

Hirdetés

Kiemelt Partnereink