A kormány is látja, hogy óriási katasztrófát okozhat a digitális tudás hiánya

Deutsch Tamás kiemelte: a stratégia minden elemében illeszkedik a köznevelési, a szakképzési, a felsőoktatási és a felnőttképzési rendszert fejlesztő kormányzati elképzelésekhez. Ma már a digitalizáció nem választás kérdése, a 21. században Magyarországán nincs olyan ember, aki kizárhatja az életéből a digitális világot, hiszen valamilyen szinten mindenkit érint.

A most elkészült stratégián keresztül a magyar oktatási rendszerben az eddigieknél jóval nagyobb szerepet kap a digitális világ, amihez az oktatáson belül új személetmódra, új pedagógiai módszertanra, új tanulási folyamatokra és a digitalizációra nyitott oktatási környezetre van szükség.

A stratégia foglalkozik a fizikai infrastruktúrával, az intézmények eszközellátásával, a pedagógus digitális felkészültségével és az oktatási tananyagokkal is. A stratégiától azt várják, hogy 2020-ra befejeződik a teljes magyar oktatási rendszer digitális átalakítása. Minden tanárnak és oktatónak lehetősége lesz döntő részben ingyenes kompetenciafejlesztésre, az állampolgároknak az alapvető digitális tudás elsajátítására, a kis- és középvállalkozások tulajdonosainak, vezetőinek pedig a cégük érdekében elsajátítandó digitális tudás megszerzésére.

Magyarország 2020-ra eljuthat oda, hogy a digitális írástudás és -használat, az internet elterjedtségének tekintetében, a pedagógusok digitális felkészültségében, az oktatás digitalizáltságában megelőzi az Európai Unió átlagát. Modellértékű stratégiát szeretnének megvalósítani.

Palkovics László oktatásért felelős államtitkár azt mondta: a gyorsan változó digitális világhoz az oktatásnak is alkalmazkodnia kell, ezért a nemzeti alaptanterven belül a digitális eszközök és a digitális tudás használata célzottabban jelenik meg a stratégia keretében. Az a generáció, amely most kerül be a közoktatásba, már egy fejlettebb digitális tudással rendelkezik, és ezeknek a gyerekeknek is másfajta oktatással kell szembesülniük. Az új nemzeti alaptantervben (Nat) a digitális képességek-készségek és eszközök használata már nagy szerepet játszik majd.

Palkovics László szerint kiemelt feladata lesz az oktatási rendszernek, hogy az informatikus szakemberképzés utánpótlása biztosított legyen. A matematikai, a természettudományi, az informatikai és a műszaki képzésekre jelentkezők számának növelése a cél, az évek óta 25 százalékot kitevő jelentkezési arányt 40 százalékra szeretnék emelni a szóban forgó területeken.

Az államtitkár beszámolt arról is, hogy nagy sikere volt az iskolákban a digitális témahétnek, így megfontolandó, hogy az új Nat-on belül a tematikus hetek programjai továbbra is megjelenjenek, nagyobb szerepet kapjanak. A digitális tudás megszerzéséhez és elsajátításához elengedhetetlen, hogy a pedagógusok is kellően felkészültek legyenek, képesek legyenek átadni a digitális ismereteket.

Czunyiné Bertalan Judit, digitális tartalomfejlesztésért felelős kormánybiztos arról beszélt, hogy a DOS nem kiváltani akarja a köznevelési stratégiát, hanem annak kiegészítéseként alternatívát kínálni az iskoláknak és a pedagógiai módszertannak. Kiemelte, a Digitális Oktatási Stratégia egyik alapvetése, hogy ezt a területet és a digitális környezethez való illeszkedést a köznevelési intézményrendszerben kell elérhetővé tenni és megismertetni a gyerekkel.

Elkerülhetetlen, hogy az oktatás valamennyi szegmensében felkészüljenek azokra a tartalmakra, amelyek ahhoz szükségesek, hogy az iskolákban megtörténhessen a digitális átállás, amely biztonságos tudást és kompetenciákat ad a gyerekeknek. Az Okos portál fejlesztése mindenképpen cél - tette hozzá. A tanárok célzott és jól ütemezett digitális továbbképzésére is szükség van, lehetőleg minél több pedagógus bevonásával.