Totális vakrepülésben a jelenlegi munkaerőpiac szereplői

A teljes konfúzió nem véletlen. A jelenlegi helyzetet ugyanis alaposan megbonyolítja, hogy nem egy egyszerű energiaválsággal nézünk szembe, ahol „csupán” az a kritikus kérdés, hogy van-e energia (áram, gáz, olaj), ki tud belőle részesedni és milyen áron. Jelenleg a devizapiacon is komoly vihar tombol, régen látott erőteljes mozgásokat produkál a forint az euróval és a dollárral szemben is, és ha ez sem lenne elég, ott van még a meglóduló infláció: régen nem látott drágulási ütemmel szembesülnek cégek és magánszemélyek egyaránt, eközben pedig a nehézségek begyűrűzésével párhuzamosan egyre több szegmensben fullad ki a béremelések üteme – a következő időszakban egyre többeknek kell lemondania a növekvő reálbérről.

Eközben egyre több szektorban engedett szorításából a munkaerőhiány, mivel számos szektorban csökkent a munkaerő iránti igény. A kínálatot eközben egyre érezhetőbb módon bővítik a harmadik országokból beáramló munkavállalók is. Ezen a területen tehát újból nőtt a mozgástér a munkáltatók széles köre számára.

A piacon jelenleg fellelhető óriási bizonytalanság elsősorban a fenti tényezők gyakran ellentétes irányú hatásainak köszönhető. A cégek a költségvetés-tervezés kellős közepén sem igazán tudják, hogy milyen sarokszámokat vállaljanak a következő évre, mivel a fenti hatások eredőjét képtelenség kiszámolni. Akiket a válságjelenségek leginkább érintenek, de látnak rá esélyt, hogy azok rövid időn belül megoldódnak, gyakran egy rövid időszakra fel is függesztik a tevékenységüket. Ezt látjuk például azoknál a cégeknél, amelyeknek hatalmas energiaigénye van, az alapanyagokat és a félkész árut pedig külföldről szerzik be.

Ám ezek a szereplők is épp ellenkező módon viselkedhetnek, amennyiben van egy nemzetközi anyacégük, amelyek ugyanúgy ki vannak téve a negatív hatásoknak. Ők az olcsó magyar munkaerő miatt akár további tevékenységeket is átcsoportosíthatnak ide, hogy mentsék, ami menthető. A magyar munkavállalók forintalapú bére nem képes úgy növekedni, hogy ellensúlyozza az árfolyamváltozásból fakadó leértékelődést. Az a tény, hogy egy német vagy egy holland anyavállalat még a fizetésemelés mellet is profitálni tud a piaci folyamatokból, egyes hazai szektorokat könnyen meg is menthet a recessziótól.

De kik lehetnek a nyertesek?

Minden olyan cég nyertes lehet például, amely az alternatívenergia-iparágban működik. A napelemgyártás ma Magyarországon igazi aranybányának számít, de hasonlóan kedvező perspektívákkal rendelkezik például a hőszivattyúk vagy az elektromos autók szegmense is. Úgy tűnik, ezeket a cégeket a válság következő időszakában sem fenyegeti majd a fizetőképes kereslet elapadása.

A bérmunkát végzők, divatosabb szóval az outsource tevékenységben érdekeltek szintén sokat profitálhatnak a jelenlegi helyzetből. Ők azok, akikhez rugalmasan kiszervezhetők adott gyártási folyamatok, ők azok, akik képesek a munkaerőhiánytól, az energiaválságtól, az árfolyamingadozástól, de még az inflációtól is függetleníteni ezeket a tevékenységeket.

Ezek a cégek sok esetben négy-ötféle tevékenységet is végeznek egy-egy üzemben, és mindig azt a folyamatot hajtják végre, amelynek a feltételei adottak. A speciális szakértelem mellett gyakran olyan előnyökkel is rendelkeznek, mint az olcsó munkaerő (amennyiben például elmaradott régiókban működnek), olcsó energia (ahol például naperőművekkel támogatják a gyártást) vagy az alacsony beruházási igény (a speciális feladatokat nem saját, hanem bérelt gépekkel végzik). Ezek mind-mind ígéretes lehetőségek a válságálló működésre.

Autóipari beszállítóként tudjuk, hogy a beszerzők által alacsonyra szorított marginok miatt már most sok szereplő került nehéz helyzetbe. Vannak, akik már fel is függesztették a működésüket, veszélybe sodorva ezzel a gyártást és a nagy OEM-ket. Tovább nehezíti a helyzetet a még mindig erőteljes bérnyomás, amely az egész állományt érinti. A bérfeszültségek elkerülésének az is egy módja, hogy a kulcsfontosságú területeket kiszervezik, így képesek lesznek fókuszáltan biztosítani az egyedi bérezést, illetve egyéb juttatásokat (például négynapos munkahét, kismama részleg, esetleg diák factory, stb.) Ilyenkor a minőség nem sérül, az elszámolás pedig az előre kialkudott kulcs hatékonysági mutatók (KPI) mentén történik.

Azt a döntést, hogy ki merik-e szervezni a gyártás egy részét, vagy egyedül küzdenek tovább ezzel a sok összetevős válsággal, természetesen a gyártóknak kell meghozni. A Trenkwalder mindenesetre készen áll arra, hogy az ország több mint húsz pontján átvegye a kijelölt projekteket és azokat meghatározott ideig hatékonyan működtesse is.

Nógrádi József a Trenkwalder cégcsoport kereskedelmi igazgatója, akit 6 éve ért a megtiszteltetés, hogy a vállalat bizalmat szavazott neki annak ellenére, hogy teljesen más területről érkezett. József életpályája azoknak nyújthat igazolást, akik hiszik, hogy a más területről érkezők is képesek új szemlélettel új lendületet adni egy-egy területnek. József több mint 15 évet dolgozott biztonsági területen, ahol vezetőként és tanácsadóként egyaránt szerzett tapasztalatot. A szektorból kilépve pénzügyi értékesítőként is próbára tette magát, végül ez adta a lendületet, hogy az értékesítésben maradjon. Közel 500 ügyféllel és nagyvállalati ügyfélkörrel kereste a kihívásokat. A Trenkwaldernél elsőként az Észak-Keleti Régió vezetőjeként majd Budapesti régióvezetőként is sikerült bizonyítania, hogy ugyanazt gondolják a sikeres HR szolgáltatásról. Lassan 3 éve vezeti az értékesítést és két éve a marketing területet is. József hiszi, hogy a HR ma az egyik leggyorsabban változó terület, ahol képesnek kell lenni alkalmazkodni a változó körülményekhez. Továbbá meggyőződése, hogy a „lehetetlen nem létezik” nem csupán egy üres frázis, hanem naponta bizonyított tény. A Trenkwalder Recruitment Kft.-nél ezzel a szemlélettel dolgoznak és szolgálják ki partnereit, akik országszerte bizalmat szavaznak nekik Európa szerte 36, Magyarországon pedig 26 éve.