Sem a munkanélküliség, sem a reálbérek nem fognak megugrani

G. Nagy Balázs, a Trenkwalder Magyarország ügyvezetője és Nógrádi József, a cég kereskedelmi igazgatója mutatták be a vállalat friss Mobilitási és Elégedettségi Indexét. A felméréshez 25 ezer munkavállalót kérdeztek meg a Trenkwalder munkatársai, a kutatás a nemek, a földrajzi adottságok és a fehér- illetve kékgalléros munkavállók arányát tekintve reprezentatívnak tekinthető.

Az ügyvezető kiemelte, hogy a Trenkwalder nagyon komoly adatbázissal rendelkezik a tevékenységének köszönhetően, ezekkel az adatokkal pedig a saját üzleti érdekein túl is foglalkozik, ennek eredménye a most bemutatott index is. A sajtótájékoztatón elhangzott, hogy a Trenkwalder mintegy 430 partnerrel rendelkezik jelenleg, egy évben pedig 250-300 ezer embert hallgatnak meg – ennek is köszönhető a hatalmas adatbázis.

Könnyebben költöznek a magyar munkavállalók

A Trenkwalder idei indexe szerint a munkavállalók 53 százaléka hajlandó a jelenlegi lakhelyéről elköltözni, ezen dolgozók egyharmada inkább külföldre költözne, a többiek az országon belül változtatnák a lakhelyüket. Ez az 53 százalék 18 százalékkal magasabb adat, mint 2021-ben.

A cég adatai szerint az elmúlt két évben a megkérdezettek 25 százaléka költözött, a költözések fele mögött családi okok, 32 százalékban viszont munkahelyi szempontok álltak. A munkakorú népesség körében jóval magasabb a lakhelyváltoztatások aránya, mint a teljes népesség esetében, legalábbis erre jutunk, ha a Trenkwalder fenti adatait összevetjük a KSH számaival, amely szerint a teljes belföldi vándorlás az elmúlt évben 609 ezer főre rúgott, ami körülbelül 7 százaléka a magyar lakosságnak.

Mint már említettük, azok, akik költöznének a jobb munkalehetőségek vagy jobb gazdasági helyzet miatt, 66 százalékban belföldre, 34 százalékban külföldre mennének – a külföldre költözni szándékozók aránya is nőtt az elmúlt évekhez képest.

Érdekesség, hogy az országon belül Vas megyében költöznének a legtöbben (69 százalék), de ott 41 százalék külföldre menne. A másik szélsőértéket Tolna megye hozza, ahonnan csak 32 százalék költözne el.

2021-hez képest Budapest, illetve Vas, Pest és Komárom-Esztergom megyében jelentősen többen költöznének el, mint tavaly, ez főleg Budapest esetében meglepő, ott is és az említett megyékben is negyven százalék, vagy afeletti a változás. Csongrád, Heves és Tolna megye esetében viszont kevesebben költöznének el, mint tavaly

Az már kevésbé meglepő, hogy a legtöbben az országon belül Pest és Győr-Moson-Sopron megyékbe, illetve Budapestre költöznének, a keleti országrészbe viszont egyáltalán nem, ez alól csak Heves megye kivétel.

Ennél többen nehezen dolgozhatnának

Nógrádi József felhívta rá a figyelmet, hogy a foglalkoztatási ráta görbéje ellaposodott, ami azt jelenti, hogy nagyon nehezen lehetne tovább növelni a foglalkoztatottak számát. Jelenleg 74,7 százalékos a foglalkoztatottsági ráta, a munkanélküliség pedig 3,6 százalék. A Trenkwalder adatai szerint 4,71 millióan dolgoznak Magyarországon.

Elsőre ellentmondásosnak tűnhet, hogy annak ellenére, hogy van munkanélküliség, mégis 270 ezer körül van a munkakeresők száma a KSH szerint, ráadásul a munkakorú lakosság 6 millió. Ezek ellenére mintegy 87 ezer nyitott pozíció is van, ezek száma ráadásul nő.

G. Nagy Balázs kiemelte, hogy az ellentmondás feloldása abban rejlik, hogy nagyon költséges lenne a maradék nem dolgozó embert mobilizálni. Olyannyira, hogy sok esetben olcsóbb helyettük külföldieket alkalmazni.

Érződik a járvány hatása

A Trenkwalder felméréséből kiderül, hogy a koronavírus-járvány nagy hatással volt a munkaerőpiacra: a megkérdezettek 37 százaléka szerint komolyan hatással volt az állására a járvány, ráadásul ez zömmel negatív hatást jelent. Ebből a 37 százalékból 44 százaléknak megszűnt a munkahelye, 34 százaléknak csökkent a bére, ezzel szemben az egyértelműen pozitív hatás pár százalékot tett ki.

A járvány hatása még, hogy a munkahelyváltást most is sokan kockázatosnak érzik, az ő arányuk 47 százalék. Az előző évben ennél is nagyobb volt ez az arány, de a bizonytalanság továbbra is magas.

Ezzel kapcsolatban G. Nagy Balázs elmondta, hogy a negatív hatások értelmezésekor érdemes figyelni arra, hogy más a terminológia a munkavállaló és a munkáltató részéről: előbbiek bércsökkenésnek érzik a kevesebb munkaidőt, a kevesebb pótlékot, miközben a munkáltató részéről a bruttó fizetés ilyenkor is annyi marad, mint korábban.

A Trenkwalder Magyarország 1-10-es skáláján 5,73-as érték jött ki arra a kérdésre, hogy mennyire látják a munkavállalók biztosnak a jövőt. Érdekesség, hogy a legtöbben az 5-öst jelölték meg. A negatív várakozásokat elsősorban a gazdasági várakozások (bizonytalanságok) és az infláció okozza.

A 10-es skálán Győr-Moson-Sopron és Budapest áll az élén 7,1 és 7 ponttal az elégedettségi skálán, de Pest megye és a teljes Közép- és Nyugat-Dunántúl, valamint Heves és Bács-Kiskun megyék is jól teljesítettek, közben Békés megyében ez a mutató csak 4,6.

Ami aggasztó, hogy mindenhol csökkent az elégedettségi index, van, ahol csak 1-2 tizedet, de sok helyen egy egész pontot. A teljes átlag 5,9.

Bizonytalan, hogy mit hoz a jövő

A Trenkwalder előrejelzése szerint a reálbércsökkenés mértéke három és hat százalék között lesz. A jelenség rövid távú hatása piaci átrendeződés, bérspirál, valamint a cafeteria és kiegészítő juttatások felértékelődése lehet, míg hosszabb távon akár elvándorláshoz is vezethet. Felmerülhet az adóterhek és járulékok csökkentésének igénye is.

A munkaerőközvetítő szerint a munkanélküliség három hónapra előre tekintve stagnálni fog, hathónapos távban 4,1 százalékra nőhet, ami 250 ezer főt jelentene. A betöltetlen pozíciók száma 50-60 ezerre csökkenhet, de itt fontos megjegyezni, hogy 40 ezer alá valószínűleg „soha” nem megy a szakmunkáshiány miatt ez a mutató. A munkabérek várhatóan 15 százalékkal nőnek jövőre, ugyanakkor a reálbércsökkenés 3-6 százalék között lesz. Sajnos számolni kell az elvándorlás felpörgésével is.